Az EU rémes vámmegállapodást kötött, ami a magyar és az uniós vállalkozásoknak is hátrányos. A gazdasági károkat azonnal el kell hárítani és ki kell védeni – írta a nemzetgazdasági miniszter a közösségi oldalán hétfőn, hangsúlyozva, hogy megvédik a magyar ipart és a munkahelyeket.
Nagy Márton úgy fogalmazott: tisztán látszik, hogy erre az unió képtelen, ezért nem várhatják ölbe tett kézzel, hogy a rossz szankciós és vámpolitika a tönk szélére sodorja a magyar gazdaságot.
Azonnal megkezdték az iparvédelmi és munkahelyvédelmi akcióterv kidolgozását, a miniszterelnök elvárása egyértelmű – hangsúlyozta a bejegyzésben.
A nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy hétfőn délelőtt tárgyalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK). A cél közös, meg kell védeni a munkahelyeket és a magyar vállalkozásokat – tette hozzá.
Nagy Márton ismertetése szerint az alábbi javaslatok merültek fel a találkozón: a Demján Sándor Program keretében megvalósuló és rendkívül népszerű 1+1 beruházásélénkítő program folytatása 20-50 milliárdos kerettel, a Széchenyi Kártya Program kamatának egységesen 3 százalékra csökkentése, a forgóeszköz hitelek esetében is, az áfa alanyi adómentesség jelenlegi értékhatárának emelése, a kisvállalati adó belépési és bennmaradási értékhatárának növelése, az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadának emelése, a szociális hozzájárulási adóalap kedvezőbbé tétele, a mesterséges intelligencia elterjesztésének és alkalmazásának támogatása képzéssel és célzott tőkealappal, valamint az adó- és adminisztrációs terhek további csökkentése.
“Várjuk az MKIK konkrét javaslatait, a kormány a következő hetekben dönt a végleges akciótervekről”
– írta a nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán.
Az MKIK hétfői közleményében azt emelte ki, a kormány és a kamara májusban aláírt 2025-2030-as stratégiai megállapodásának végrehajtásáról egyeztetett a miniszterrel Nagy Elek, az MKIK elnöke. A megbeszélésen a rövid távon megoldandó feladatok kezelése, valamint a gazdaság szerkezetének középtávú modernizálása és a magasabb hozzáadott értékű termelés arányának növelése érdekében tett konkrét javaslatokról esett szó.
A közlemény szerint a kamara megfogalmazta első, a megállapodáson alapuló javaslatait.
Ezek közé tartozik az innovatív vállalkozások támogatása, a szabályozási és finanszírozási akadályok lebontása, az ígéretes vállalkozások program elindítása, a kisvállalati adó (KIVA) értékhatárainak megemelése, a legkisebb vállalkozók terheinek, az egyéni vállalkozók átalányadójának csökkentése, az áfa alanyi adómentesség értékhatárának további emelése, az exportpiacok bővítése, a külképviseleti együttműködés erősítése, a vámintézkedések hatásaink mérséklése.
Az MKIK közleményében kiemelte az oktatási programok elindítását a kormány-MKIK megállapodás alapján. Ezek közé tartozik egyebek mellett a vállalkozói innovációs képességet növelő és vezetőképző program, a felsőoktatási intézményekkel való együttműködések kialakítása, a képzési programok fejlesztése és a kamarai mentorhálózat kiépítése, a digitális fejlődés felgyorsítása oktatási és támogatási programokkal, fókuszban a mesterséges intelligenciával.
Javasolja a kamara a Demján Sándor Program 2.0 keretében az 1+1 program újraindítását, a forráslehívás gyorsítását, a pénzügyi feltételek enyhítését, a nagyobb technológiai fejlesztések ösztönzését, valamint a Széchenyi Kártya Program keretében kamatcsökkentést, új célzott vagy magasabb kockázatot is elviselni képes termékek bevezetését, a folyamatok digitalizálását és gyorsítását.
Az MKIK hangsúlyozta, célja, hogy Magyarország elkerülje az úgynevezett közepes jövedelem csapdáját, azt a helyzetet, amikor egy ország nem képes továbblépni a magas jövedelmű országok közé, miközben azon is dolgozik, hogy a vállalkozói működési környezet biztosítani tudja az ehhez szükséges feltételeket. Az MKIK szerint ehhez sürgős intézkedésekre és a középtávon szükséges változásokat előkészítő munka azonnal megkezdésére van szükség.
Az MKIK álláspontja, hogy olyan vállalkozói ökoszisztémát kell létrehozni, amely egyszerre segíti a magas növekedési potenciállal rendelkező cégeket és a helyi gazdaság szempontjából kulcsfontosságú vállalkozásokat, valamint ezek együttműködését – olvasható a kamara közleményében.
Nagy Márton egy későbbi hétfői posztjában számolt be arról a Facebook oldalán, hogy az MKIK után a VKF-fel, a munkaadókat és munkavállalókat tömörítő Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumával egyeztetett.
Kiemelte, a munkaadók és a munkavállalók is látják, hogy az elhibázott vámmegállapodás megnehezíti a minimálbér 2026-os jelentős, kétszámjegyű emelését.
A VKF ezért arra tett javaslatot, hogy a szociális hozzájárulási adót a kormány 1 százalékponttal csökkentse – ez nem egyszerű menet, tárgyalni fognak róla, mert legalább 200 milliárd forintos adókönnyítést jelent.
Emellett a VKF tagjai rögzítették, hogy a magyar munkahelyek az elsők, ezért a vendégmunkás kvóta szintjét nem szabad emelni, ahogy az országlista enyhítése is elfogadhatatlan számukra – közölte a miniszter.
Hozzátette, a cél változatlan, azon dolgoznak, hogy a gazdasági növekedés a lehető legmagasabb legyen, megvédik az ipart és a munkahelyeket. Arról sem tettek le, hogy ne csak többen dolgozzanak, hanem a magyarok egyre többet is keressenek, egyre több legyen a családok zsebében.
“Végrehajtjuk Európa legnagyobb adócsökkentését és növeljük a béreket, 2027-re pedig el akarjuk érni, hogy a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérje. Erről sem teszünk le!” – fogalmazott közösségi oldalán a nemzetgazdasági miniszter.
