Az elmúlt öt évben, különösen az uniós támogatások elmaradása óta, drámaian nőtt Magyarország államadóssága. A 2020 márciusában mért 31 ezer milliárd forint 2025-re több mint 62 ezer milliárdra emelkedett – vagyis megduplázódott. Ez fejenként 6,5 millió forintos adósságot jelent minden magyarra nézve – írja a Szabad Európa.
A kormány az állami működés fenntartására és a választások előtti pénzosztásra külföldi hitelből próbál forrást teremteni. Ennek része volt a júniusi 4 milliárd dollár értékű devizakötvény-kibocsátás is. Ez a lépés jelentősen növeli az adósság devizaarányát, ezzel sérülékenyebbé téve a költségvetést.
A gazdasági növekedés nem indult be, a költségvetési hiánycélt pedig a kormány már meg is emelte. A tervezett hiány 4123 milliárd forint lett volna, de ez mára 4774 milliárdra nőtt. Az Államadósság Kezelő Központ emiatt megduplázta a devizahitelekből származó idei bevételi tervét.
Bár az Orbán-kormány a 2010-es években sikeresen csökkentette az adósság szintjét és szerkezetét is stabilabbá tette, a mostani időszakban visszafordult a trend. Az adósság aránya újra közelíti a 80 százalékos szintet a GDP-hez mérten, miközben a kamatteher is megugrott: 2025-ben már 3836 milliárd forint kamatkiadással számol a költségvetés. Ez három hónap alatt 40%-ban teljesült.
A korábbi stabilitási törekvések helyett a kormány most újra eladósodással és devizahitelekkel próbálja fenntartani a költségvetési mozgásteret – mindezt egy választások előtti évben, növekvő kockázatokkal.
Vajda Zoltán parlamenti képviselő, az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának elnöke adossagora.hu néven weboldalt indított, ahol valós időben követhető a magyar államadósság alakulása.
