Óriási különbségek alakultak ki a bérekben Magyarország különböző térségei között. A legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmű járások között csaknem háromszoros a különbség – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025 első negyedéves adataiból.
A legjobban fizető térség a budai II. kerület, ahol az átlagos bruttó bér már eléri az 1 159 600 forintot, míg a lista végén kullogó Cigándi járásban mindössze 420 400 forint az átlagkereset. A bérkülönbségek nemcsak a megélhetésben okoznak szakadékot, hanem az ingatlanpiacon és a hitelfelvételi lehetőségekben is komoly következményekkel járnak.
Kicsi az ország, de hatalmasak a jövedelmi különbségek
Bár Magyarország területileg kicsi, a fejlettségi és jövedelmi különbségek rendkívül jelentősek. Elég rápillantani a friss statisztikai térképekre: a legfejlettebb budai kerületek és a legelmaradottabb északkeleti járások között hatalmas a szakadék.
A legrosszabbul fizető járások között a Cigándi járás mellett a Gönci (436 700 Ft) és a Fehérgyarmati (443 500 Ft) járás szerepel. A Bankmonitor elemzése szerint ezek a térségek mutatják jelenleg a legkedvezőtlenebb bérhelyzetet.
Ezzel szemben a legjobban keresők listáját a budapesti II. kerület vezeti (1 159 600 Ft), majd a XII. kerület (1 128 900 Ft) és az V. kerület (1 052 800 Ft) következik. Ha viszont a fővárost – gazdasági súlya miatt – kivesszük a képletből, akkor Budakeszi (957 200 Ft), Pilisvörösvár (857 900 Ft) és Dunakeszi (857 300 Ft) járása számít a legjövedelmezőbbnek.
Leszakadó térségek: Dunaújváros és Paks
Nem minden járás tudta követni a bérnövekedés országos ütemét. Különösen a Dunaújvárosi és a Paksi járásban mutatkozik visszaesés: itt 10 százalékkal estek vissza az átlagbérek az országos szinthez képest.
Dunaújvárosban a nehézipar dominanciája, az elavult ipari szerkezet, valamint a fiatal és képzett munkaerő elvándorlása okozza a lemaradást. A térségben kevés a modern, magas hozzáadott értéket képviselő iparág, ezért a bérverseny is gyenge.
A paksi járásban a legnagyobb foglalkoztató az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., ahol az inflációkövető kollektív szerződések korlátozzák a gyorsabb béremeléseket. Emellett itt is kevés a versenypiaci alapon működő, dinamikus vállalkozás, ami gátolja a bérek emelkedését. Aki teheti, elvándorol vagy ingázik – ez tovább csökkenti a helyi bérszínvonalra nehezedő nyomást.
Ahol beruházás van, ott emelkednek a bérek és az ingatlanárak
Ezzel szemben pozitív példaként említhető Debrecen és térsége, ahol az utóbbi évek ipari beruházásai látványos változásokat hoztak. A 2019 óta tapasztalható gyors béremelkedés elsősorban új iparterületek és munkahelyek létesítésének köszönhető Balmazújvárosban, Berettyóújfaluban és más környékbeli járásokban.
A munkaerő iránti kereslet növekedése felfelé húzza a béreket, miközben a javuló közlekedési infrastruktúra megkönnyíti a munkavállalók mobilitását is.
A beruházások hatása nemcsak a bérszínvonalban, hanem az ingatlanpiacon is látványos. A gyárépítések és új munkahelyek miatt megnövekedett kereslet miatt az ingatlanárak emelkednek – nemcsak Debrecenben, hanem a környező településeken is.
Míg más térségekben az állampapírpiac gyengülése miatt lecsengett az ingatlanvásárlási láz, addig Debrecenben és Szegeden továbbra is élénk a piac. Ahol beruházás van, ott tehát nemcsak munka és fizetés van – ott van jövő is.
