Magyarországon a lakástulajdonlási mutató kimagaslóan magas, 10-ből 9 állampolgár saját tulajdonú ingatlanban él. Ez a trend történelmi gyökerekre vezethető vissza, de szerepet játszanak benne gazdasági, kulturális és pénzügyi szempontok is. Vajon indokolt-e ez a ragaszkodás, és milyen hatásai vannak a nemzetgazdaságra nézve? Erről beszélt a Kossuth rádió műsorában Balogh László, az ingatlan.com, igazgatósági tagja és vezető gazdasági szakértője.
Történelmi háttér és nemzetközi összehasonlítás
A magyar lakástulajdonlási arány nem úgy tűnik kiemelkedőnek a régióban: a posztszocialista országokban hasonlóan magas mutatókat találhatunk. Ez részben az 1990-es években lezajlott privatizációs hullámnak köszönhető, amely során az állami lakásokat kedvezményes feltételekkel vásárolhatták meg a bérlők. Nyugat-Európában ezzel szemben a bérleti piac nagyobb szerepet kapott, és az évtizedek során fokozatosan csökkent a lakástulajdonlás aránya.
Gazdasági és pénzügyi szempontok
A lakásvásárlási hajlandóságot a pénzügyi tudatosság alacsony szintje is befolyásolja. Sokan inkább lakáshitel felvételével vásárolnak ingatlant, még akkor is, ha egyes esetekben a bérlés gazdaságilag előnyösebb lenne. Emellett a magyar háztartások vagyona jelentős részben ingatlanokban van lekötve, ami megnehezítheti a gazdasági növekedéshez szükséges tőke mozgását.
A piaci alapú bérleti piac lehetőségei
A magyar ingatlanpiacon a hosszútávú bérleti konstrukciók kevésbé elterjedtek, részben a jogi szabályozás, részben pedig a tulajdonlás iránti erős kulturális preferencia miatt. Nyugat-Európában azonban egyre népszerűbbek a piaci alapú bérleti konstrukciók, amelyek rugalmasabb megoldást biztosítanak a lakáspiac szereplőinek.
Lehet-e változás a jövőben?
A pénzügyi tudatosság növekedésével, valamint az alternatív befektetési lehetőségek megjelenésével elképzelhető, hogy a magyarok ragaszkodása az ingatlanhoz enyhül. Kérdéses azonban, hogy ez mennyire lesz gyors folyamat, hiszen a lakástulajdonlás iránti előnyben részesítés több évtizedes beidegződés eredménye. A szakértők szerint a lakáspiac dinamikája továbbra is fontos tényező marad a magyar gazdaságban, és a tulajdonlás csökkentésére irányuló kísérletek csak hosszútávon hozhatnak eredményt.
