Szeged, bevásárlás, Lidl, élelmiszer, infláció

186 millió forintos bírságot kapott a Lidl

Gazdaság

Megtévesztő volt a Lidl Magyarország kommunikációja több “teljes kiőrlésűként” hirdetett terméke esetében, ezért a hatóság 186 millió forint bírságot szabott ki az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozásra – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) csütörtökön az MTI-vel.

Közölték: a versenyhatóság 2024 januárjában indított versenyfelügyeleti eljárást a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-vel szemben, mert azt gyanította, hogy a cég négy, “teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott termékével (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) megtéveszti a fogyasztókat, mivel azok a finomlisztnél kisebb arányban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet.

A GVH gyanúja beigazolódott: a Lidl megtévesztette a fogyasztókat, a termékek elnevezésével megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott a termékek összetételével kapcsolatban. Valójában az érintett termékekben a lisztnek csak mintegy 30-33 százaléka volt teljes kiőrlésű, a többi az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyi szempontból kevésbé előnyös finomlisztből készült.

Felhívták a figyelmet: hogyha egy vállalkozás “teljes kiőrlésű” jelzővel illet egy pékárut, akkor a termék alapanyagának legalább 50 százalékban teljes kiőrlésű lisztnek kell lennie.

A nemzeti versenyhatóság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat huzamosabb ideig, évekig tartott és tart jelenleg is, így széles fogyasztói kört ért el, továbbá a kereskedelmi kommunikációval érintett fogyasztói kör részben sérülékeny, például cukorbetegek és inzulinrezisztens fogyasztók.

Az ügy okán a GVH arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalkozásoknak a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el a fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak.

A nemzeti versenyhatóság kiemelt figyelemmel kezeli azon állításokat, melyek bizonyos termékek egészségre gyakorolt hatásaira utalnak, hisz egyes fogyasztói csoportok – például a speciális étrenddel élők – különösen kitettek ezeknek az állításoknak – közölték.

A Lidl válasza

A Lidl Magyarország a GVH által a négy teljes kiőrlésű termék témájában meghozott döntése kapcsán az alábbi állásfoglalást kívánja tenni: A Lidl Magyarország felelős vállalatként folyamatosan azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet az egészségtudatos táplálkozás fontosságára és széles, magas minőségű termékkínálatával támogassa vásárlóit a tudatos vásárlói döntések meghozatalában. Az áruházlánc stratégiai fontosságú, helyben sütött pékáru részlege pedig számos alternatívát kínál.

A Gazdasági Versenyhivatal a Lidl kínálatából négy terméket vizsgált, és ezeknek a tekintetében állapította meg, hogy álláspontja szerint a Lidl kommunikációs hibát vétett, amikor „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazta azokat (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű kakaós csiga). Az áruházlánc minden esetben törekszik arra, hogy maximálisan megfeleljen a jogszabályoknak és a vásárlói igényeknek egyaránt.

Az érintett négy termék beszállítója szerződésben garantálta a Lidl számára a teljes kiőrlésű megnevezés használatának jogszerűségét. Továbbá az árucikkek teljes kiőrlésű liszt tartalma úgy került meghatározásra, hogy annak beltartalmi értékei mellett az ízélmény is megmaradjon. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a magyar piacon elérhető teljes kiőrlésű termékek eltérő mértékben tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet, és a jogszabályok kizárólag a kenyér esetében tartalmaznak ennek vonatkozásában előírást. A Lidl a Versenyhivatal határozatával nem ért egyet.