Idén a mezőgazdasági tevékenyéget végző gazdaságok száma 2020-hoz képest 19 százalékkal, 196 ezerre csökkent – mondta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) osztályvezetője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Ez európai szinten nem egyedülálló, ugyanis az unió tagállamaiban folyamatosan csökken az agrárgazdaságok száma. Ráadásul Magyarország esetében ennek a folyamatnak a hátterében áll még a birtokszerkezet átalakulása is – tette hozzá Tóth Péter az Agrárium 2023 című, május 15. és július 15. között zajlott, gazdaságszerkezeti összeírás előzetes eredményeit ismertetve.
Közölte, hogy az egy hektár alatti gazdaságok száma a felére csökkent az elmúlt három év alatt. Ugyanebben az időszakban mintegy 20 százalékkal apadt az 1000 hektárnál nagyobb területet művelő gazdaságok száma is.
A gazdálkodók döntéseinek segítésére és a szakpolitikai döntések megalapozására szolgáló felmérésből az is kiderült, hogy Magyarországon a növénytermesztők aránya folyamatosan emelkedik, idén elérte a 73 százalékot, miközben az állattartók aránya 14 százalékra csökkent.
Tóth Péter jelezte, Magyarország mellett Bulgáriában és Romániában is a növénytermesztők, míg Hollandiában, Luxemburgban és Írországban az állattartó gazdaságok vannak túlsúlyban.
Az Agrárium 2023 című összeírás arra is rámutatott, hogy Magyarországon az elmúlt években a növénytermesztőknek egyebek mellett a magas energiaárak és a tavalyi aszály, az állattartóknak pedig az állatbetegségek kezelése és a magas takarmányköltségek okoztak nehézséget.
Tóth Péter kiemelte, az elmúlt három évben az agrárgazdaságot irányítók között 37 százalékra emelkedett a 65 év felettiek aránya, ami rendkívül magas. Ugyanakkor a 40 év alatti gazdák aránya – 2020-hoz hasonlóan – 10 százalékon maradt.
A KSH osztály- és projektvezetője pozitívumként említette, hogy folyamatosan emelkedik a legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya, ami idén már elérte a 34 százalékot. A gazdák 11 százaléka pedig felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik. A gyakorlati tapasztalatára hagyatkozó – mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkező – gazdák aránya pedig a 2010-ben mért 80 százalékról idén 55 százalékra csökkent.
(Words: 264 x Chars: 2226) XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXAz érintettek jövőbeni terveiből kiderült, hogy minden negyedik gazdálkodó még legalább 10 évig vezetni fogja gazdaságát. Minden nyolcadik megkérdezett viszont már csak maximum 5 évre tervez.
Tóth Péter elmondta, az ország területének 55 százaléka mezőgazdasági terület, ami kiemelkedő arány az uniós tagállamok között. Továbbra is a szántók adják a mezőgazdasági területek 82 százalékát, a gyep pedig a 16 százalékát.
Arra is kitért, hogy zöldségféléket nagyjából 80 ezer hektáron termesztenek, gyümölcsös pedig 83 ezer hektáron van.
Az összeírásnál azt is megállapították, hogy idősödnek a gyümölcs ültetvények, így azokon nehéz hatékony gazdálkodást folytatni. Példaként említette, hogy az alma ültetvények 53 százaléka 15 évesnél idősebb.
Tóth Péter szólt arról is, hogy 2020 óta csökken a szarvasmarha állomány, amely idén 876 ezer állatból áll. A sertés állomány idén június 1-jén 2,6 millió volt, ez a létszám 25 ezer vállalkozásra oszlik meg. A baromfik száma meghaladta a 34 milliót, míg a juhok száma 922 ezer volt az összeíráskor. A szarvasmarhák közel 60, a sertések csaknem 83 százalékát gazdasági szervezetekben tartják, míg a juh állomány jelentős része egyéni gazdaságokban található.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
