Az EU-orosz kapcsolatokról, az EU biztonságáról és Ukrajna orosz katonai fenyegetéséről folytatott vitában a képviselők közös uniós fellépést és Ukrajna egyértelmű támogatását kérték.
A szerda délelőtti vitában Charles Michel, Ursula von der Leyen és Josep Borrell uniós vezetők jelenlétében a felszólalók áttekintették az Ukrajna elleni orosz katonai fenyegetésről szóló legfrissebb híreket.
Roberta Metsola, a Parlament elnöke vitanyitó beszédében hangsúlyozta: a Parlament már több ízben szolidaritását fejezte ki az orosz katonai agresszió jelentette fenyegetéssel és bizonytalansággal szembenéző ukrán néppel.
„Amit látunk, az az európai békét is veszélybe sodorja” – mondta Metsola elnök, aki kiemelte: a Parlament ma szavaz egy 1,2 milliárd eurós pénzügyi támogatásról Ukrajna számára. Az elnök köszönetét fejezte ki az Európai Bizottságnak a jelenlegi, nehéz körülmények között „az ukrán pénzügyi stabilitást és ellenállóképességet támogató, időszerű javaslatért”.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel szerint a példátlan orosz katonai összevonás az ukrán határon kizárólag agresszív, fenyegető viselkedésként értelmezhető. Az ellenséges taktika nem csak Ukrajna stabilitását és egységét, hanem Európa békéjét és biztonságát, és a törvényességen alapuló nemzetközi rendszert is veszélyezteti, tette hozzá.
Michel kiemelte: az EU nemzetközi partnereivel és szövetségeseivel folyamatosan a feszültség csökkentésén dolgozik. Ennek eszköze leginkább a diplomácia, azonban ha az Ukrajnát fenyegető orosz katonai agresszió nem enyhül, akkor szigorú szankciók bevezetésére is sor kerül. Michel emellett az Unió és Ukrajna közötti szoros egyeztetés részeként az ukrán gazdaság támogatására donorkonferencia indulását jelentette be.
„Az érdekszférák gondolatának nincs helye a 21. században” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A diplomáciai lehetőségek még nem merültek ki, azonban most már lépéseket is kell látnunk, tette hozzá a Kremlből érkező legfrissebb hírekre utalva. A NATO még nem érzékelte az Ukrajnát körülvevő csapatok létszámának csökkenését, hangsúlyozta von der Leyen.
A Bizottság elnöke figyelmeztette Oroszországot, hogy ne használja fegyverként „az energiaügyet”. Az Unió folyamatosan dolgozik alternatív energiaforrások kiépítésén, de „erre a télre már biztonságban vagyunk”, jelentette ki, hozzátéve, hogy az Unió számára az egyik fő tanulság, hogy az orosz gázfüggőség elkerülése érdekében diverzifikálni kell az ide érkező energia forrásait. Európa jövőjét a megújuló energia jelenti, zárta szavait von der Leyen.
„Az ukrajnai események hatással lesznek az emberiség jövőjére”- mondta az Unió kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, Josep Borrell. „Ha az erő szava érvényesül, akkor azzal visszafelé teszünk egy lépést.” Borrell hangsúlyozta: az Unió és tagállamai teljes egységben néznek szembe az orosz katonai agresszió lehetőségével, ez pedig „a válság egy pozitív következménye”. Egyértelművé tette, hogy az Unió készen áll arra, hogy tárgyalásokon találják meg a diplomáciai megoldást, de szükség esetén szankciók kivetésétől sem retten vissza.
Több képviselő szerint a mostani válság ébresztő az Európai Unió számára, amelynek a külső fenyegetések kezelése céljából tovább kell fejlesztenie haderejét, miközben meg kell őriznie a béke és a demokrácia fenntartásának alapértékét és alapcélját. A mostani orosz kihívás lehetőséget nyújt az európai egység megerősítésére, jegyezték meg.
Többen támogatásukról és csodálatukról biztosították a már évek óta orosz fenyegetéssel együtt élő ukrán nemzetet, és megismételték: az Unió és Moszkva közötti lankadatlan diplomáciára és az Oroszország elleni szankciókra egyaránt szükség van. A szankciók listájára sok mindennek fel kell kerülnie, többek között az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat 2. gázvezetéknek is, jegyezték meg páran.
A képviselők szerint az orosz agresszió kiváltó oka nem a NATO bővítése, hanem inkább az, hogy az orosz nép is vonzónak tartja a demokratikus társadalmak értékeit, ami ijesztő a Kreml és Vlagyimír Putyin orosz elnök számára.
Míg néhányan azért bírálták az Uniót, mert az Oroszországnak adandó választ túlságosan erősnek ítélték, mások inkább azt hangsúlyozták: Európa szavait tetteknek kell követni, és fel kell lépni az orosz agresszió ellen.
A vita magyar felszólalói
Bocskor Andrea (független)
Gyöngyösi Márton (független)
Cseh Katalin (Renew Europe)
A teljes vita itt tekinthető meg.
