Atomspektroszkópiai szakmai napot tartott november 12-én, szerdán a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéke.
Milyen lehetőségeket rejt napjainkban az atomspektroszkópia? Erre a kérdésre keresték a választ a résztvevők az Innovatív megoldások az elemanalitikában címmel tartott II. Atomspektroszkópiai szakmai napon, szerdán a Kémia épület K2-es előadótermében.
Fábián István, a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára köszöntőjében felidézte, hogy egy évvel ezelőtt hozták létre az Agilent Technologies és a Novo-Lab támogatásával az atomspektroszkópiai labort, hogy hozzájáruljon a tanszéken folyó fejlesztésekhez és kutatásokhoz, illetve referenciaközpontként működjön. A tanszékvezető hozzátette: az a cél, hogy a jövőben képzési központtá fejlesszék a labort.
Az atomspektroszkópia történetéről tartott előadásában Posta József egyetemi tanár kiemelte: mivel az analitika az alkalmazott tudományok közé tartozik, így története során megannyi alkalommal alkalmazkodott az ipar igényeihez. A szakember elmondta, hogy Gustav Kirchhoff és Robert Bunsen német tudósok 1859-ben alkották meg az első spektográfot, amely nyomán számos új analitikai lehetőség jött létre. A Kirchhoff prizmáját és Bunsen égőjét használó találmány segítségével meg tudták határozni egy-egy anyag felépítését, így új kémiai elemeket fedeztek fel, valamint a csillagok összetételét vizsgálták.
A szakmai nap további részében többek között az atomspektroszkópia miniatürizálási törekvéseiről, vízanalitikai vizsgálatokról, környezetanalitikai módszerekről, illetve elemanalitikai képzési lehetőségekről is hallhattak előadást az érdeklődők, valamint ellátogattak az atomspektroszkópiai laborba.
unideb.hu
