Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselőke a parlament hétfői ülésén azt tudakolta az energiaügyi minisztertől, hogy “miért sodorja veszélybe a kormány Magyarország szuverenitását az akkumulátorgyártással”.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: pártja veszélyesnek ítéli meg, hogy a kormány gazdaságfejlesztési stratégiája szinte kizárólag az elektromobilitásra és az akkumulátorgyártásra épít, és már hónapokkal ezelőtt felhívták a figyelmet az utóbbi ágazatba érkező migránsmunkások jelentette veszélyre, vagyis arra, hogy ezek az emberek megbontják hazánk kulturális egységét.
Az interpelláló szerint esik vissza az átlagos magyar polgár számára megfizethetetlen, “a nyugat-európai életmód-baloldal lelkiismeret-megnyugtatását” jelentő elektromos autók iránti kereslet, rengeteg a kérdés az ágazat fenntartható működésével kapcsolatban, és nem világos, mi lesz a kimerült akkukkal, azok feldolgozásával.
“Aljas húzás”, ahogy a CATL rátelepszik a debreceni szeretetmárkákra – üzentek a Mikepércsi Anyák
Pénz
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában felidézte: 2010 óta a segélyalapú társadalmat a munkaalapú váltotta fel, egymillióval többen dolgoznak, mint 14 éve, a kormány pedig gazdasági semlegességre törekszik, aminek lényege, hogy “azzal üzletelünk, akivel ez a számunkra leginkább megéri”.
Hozzátette: tavaly 13 milliárd euró működő tőke érkezett az országba, ami az előző évi rekord duplája; a kimagasló eredmény elsősorban Kína, Dél-Korea és Japán magas aktivitásával magyarázható, hiszen ezekből az államokból érkezett a befektetések 82 százaléka.
Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből és nyitott gazdaságából fakadóan a nyugati és a keleti vállalatoknak ideális találkozópontot jelenthet – mondta, jelezve, hazánk élen jár a high-tech akkumulátorok gyártásában, a feldolgozás és a nyersanyag-visszanyerés viszont “még hiányzó iparágnak számít egész Európában”.
Emlékeztek még?
