A 2024/2025-ös szezonban az NB I-es labdarúgócsapatokat működtető cégek összesen több mint 35 milliárd forintot fizettek ki bérekre 1370 alkalmazottjuknak – összesítette a G7 a céges beszámolókból.
Ez már önmagában is jelzi, hogy az NB I hátterét biztosító vállalatoknál a keresetek többszörösen meghaladják az országos mediánbért. A fizetések azonban két markánsan elkülönülő csoport között oszlanak meg: a kiemelkedően kereső focisták és edzők, valamint a jellemzően átlagbért kereső adminisztratív és háttérmunkát végző alkalmazottak között.
A játékosokra jut a bérköltségek döntő része
Magyar sajátosság, hogy a profi labdarúgók és edzők adózása rendkívül kedvező – sem a játékosokat, sem a klubokat nem terhelik komoly közterhek. Emiatt a céges beszámolókból nagy pontossággal meg lehet becsülni, mennyi pénzt fordítanak a klubok a futballisták és edzők fizetésére.
A teljes bérköltségből több mint 80 százalék jut a sportolókra és sportszakemberekre, míg az egyéb alkalmazottak csak a maradék 15–20 százalékot kapják. Ez az arány klubonként hasonló: 75 és 90 százalék között mozog.
A klubok beszámolóiból és a játékoskeretek alapján kiszámolható, hogy a focistákra összesen mintegy 24,4 milliárd forintot költöttek a magyar élvonalban – és ez az összeg 344 játékos között oszlott meg.
Ötmillió forintos nettó átlag – Fradinál közel háromszoros
Ezek alapján egy NB I-es focista átlagos havi nettó keresete mintegy 5 millió forint volt 2024-ben. Ez közel 15-szöröse a hazai mediánbérnek.
A klubok között azonban hatalmas különbségek vannak. A Ferencváros toronymagasan vezet, a becslések szerint a zöld-fehéreknél az átlagos bruttó havi bér 16 millió, a nettó pedig közel 14 millió forint lehet. A második helyen álló Puskás Akadémia ehhez képest jóval le van maradva, körülbelül 6 milliós nettó átlaggal, míg például a Nyíregyháza csupán a Fradi által fizetett összeg tizedét adja játékosainak.
Ami a DVSC-t illeti, a játékosok átlagfizetése havi nettó 3,4 millió forint lehet. Ez elmarad az NB I 5 milliós átlagától, ám az is beszédes, hogy a bronzérmes Paks focistái átlagosan félmillióval kevesebbet kapnak, mint az elsőosztályban éppen csak bennmaradó Loki játékosai.
A Fradinál nyugat-európai béreket kereshetnek a játékosok
Nemzetközi összevetésben a magyar focistabérek is kifejezetten magasnak számítanak. A magyar klubok 30 százalékkal többet költenek játékosbérekre, mint a lengyelek, és közelítik az osztrák szintet is. A Ferencváros fizetései már nyugat-európai klubokat is utolérnek: kevesebb mint fél tucat olyan csapat van Belgiumban vagy Portugáliában, amely többet fizet játékosainak, és a Fradi a francia és német élvonalban sem a legkisebb költségvetésű klubok közé tartozna.
Ráadásul a hazai klubok adózási előnye is jelentős tényező: miközben nyugaton a játékosok jelentős részétől adók és járulékok viszik el a keresetük jó részét, Magyarországon a nettó fizetés alig tér el a bruttótól. Ez tovább növeli a magyar klubok versenyképességét a bérek terén.
A magyar átlag sokszorosát viszik haza a futballisták
Miközben a háttérszemélyzet döntő része átlagbér körüli fizetést kap, a labdarúgók egy szűk csoportja extrém magas fizetésben részesül az NB I-ben. A rendszer – részben az adózási szabályok miatt – rendkívül kedvez a profi labdarúgóknak, különösen az élcsapatoknál, így a magyar foci egyes klubjai bérszinten már Nyugat-Európával is képesek versenyezni.
Emlékeztetőül: a magyar átlagfizetés jelenleg nettó 486 ezer forint:
