Egy hónap telt el azóta, hogy Nestor El Maestro legénysége kiharcolta a bennmaradást az NB I-ben azzal, hogy a Fehérvár FC otthonában meggyőző játékkal, sima háromgólos sikerrel küldte a másodosztályba a székesfehérváriakat. Akkor minden simának tűnt, és szinte mindenki azt hitte, hogy mivel a szakmai stáb teljesítette a vállalásait, maradni fog a következő szezonra is ez a felállás – amit Makray Balázs cégvezető is megerősített. Végül azonban ez a kijelentés sajnos nem bizonyult készpénznek.
Méltatlan búcsú – avagy Carillo 2.0?
Szombaton bombaként robbant a hír: El Maestro és stábja távozik. A zuhanyhíradós hírek alapján sejteni lehet, hogy hamarosan tulajdonosváltás történhet. Mindez legalábbis erre enged következtetni, hiszen ha semmi sem változna a klub legfelsőbb szintjein, nem lett volna indokolt ez a váltás.
Ahogyan fentebb is írtam, nem lehetett belekötni a tavaszi szezonba: utólag kijelenthető, hogy tökéletes tervet dolgozott ki a stáb a bennmaradásra. A Loki végül a kilencedik helyen zárt, a télen alaposan megerősített kerettel.
Ez a méltatlan búcsú engem személy szerint Joan Carillo esetére emlékeztet. Ő is sikeresen benntartotta a vasutasokat, de a Noah Group, Ike Thierry Zaengel és Hayk Hovakimyan színrelépése után megköszönték neki a munkát. Ez a döntés akkor kisebbfajta „bábeli zűrzavart” okozott, aminek orvoslására egy portugál edzőt, Joao Janeirot neveztek ki. A korábbi szegedi tréner fanatizmusát ugyan nem lehetett kétségbe vonni, de nem alakult ki a megfelelő kémia a csapattal, és a Lokomotív csak vakvágányokon vergődött.
NSO: Ma érkezik a DVSC új spanyol vezetőedzője és a klub új vezetése
Ezért jött később tűzoltónak Kazahsztánból a szerb Szrdjan Blagojevics akit a drukkerek csak „Blagónak” becéztek. Ő nemcsak eloltotta a tüzet, de végül a dobogóra is felállhatott a csapat Dzsudzsákékkal.
Még minden képlékeny – de nem sokáig
Ne értsenek félre: nem vagyok a változások ellen. Megértem, hogy a spanyol–amerikai Five Eleven Capital várható többségi tulajdonszerzése esetén az új vezetőség a saját embereit hozza majd. De attól tartok, hogy túl nagy lépcsőfokot igyekeznek megmászni. Egy edzőváltás is kockázatos, de egy tulajdonosváltással együtt ez különösen kétélű fegyver lehet a csapat számára.
Főleg úgy, hogy a télen érkezett, a tavaszi keret kialakításában is kulcsszerepet játszó spanyol sportigazgatót, António Cordónt – a szóbeszéd szerint – kereken egymillió euróért kivásárolta a szerződéséből a hétszeres Európa-liga-győztes Sevilla. Ezzel komoly kihívást hagyott maga után a FEC számára: megtalálni azt a személyt, aki képes lesz folytatni Cordon megkezdett munkáját, és kialakítani a DVSC ütőképes keretét a következő szezonra.
Lesznek bőven távozók
Ez természetesen azzal is jár, hogy a játékoskeretben és a vezetőségben is komoly változások várhatóak. Az előbbi esetében kérdés, hogy hány távozóval kell számolnia az új szakvezetésnek, hiszen túl sok új igazolás esetén könnyen visszacsúszhat a csapat az ősszel már megélt helyzetbe, amikor az összecsiszolódás komolyan rányomta a bélyegét a szereplésre.
Távozó oldalon nyugodtan beírhatunk öt nevet: Domingues és Gonda mellett Nestor emberei – Malinov, Youga, Maurides – is veszik a sátorfájukat. Utóbbi egyébként ezt személyesen is megerősítette nekem a hétvégén.
A brazil csatáron kívül számomra különösen hiányozni fog Youga önfeláldozó játéka és hatalmas szöglettel felérő bedobásai, amelyek jó taktikai fegyvernek bizonyultak a mögöttünk hagyott idényben.
Van okunk reménykedni?
Aggodalmaink viszont alaptalanná válhatnak, ha azt látjuk, hogy az új tulajdonosok valódi szakértelmet, profizmust és tőkét hoznak a klubhoz – annak érdekében, hogy a DVSC újra régi fényében tündököljön. Legyen így!
Ha ez megvalósul, én leszek az első, aki elmond egy mea culpát. Addig viszont nem marad más hátra, mint reménykedni a legjobbakban, és várni a mielőbbi bejelentéseket.
De az idő szép lassan elkezd szorítani – nem ártana mielőbb megkezdeni a felkészülést, hiszen július végén már elrajtol az NB I 2025/2026-os szezonja.
– Faragó László –
