A Tisza Pártot a “balliberális” nyilvánosságban ugyan már a 2026-os választás győztesének tüntetik fel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Fidesz előnye egyértelmű, ráadásul a kormánypárt közössége, teljesítménye és szervezettsége jelentős előny, míg a másfél éves Tisza Párt körül egyre több válságjelenség azonosítható – közölte a Nézőpont Intézet pénteken a közösségi oldalán.
Megállapításuk szerint “a digitális mozgalom nem lett valódi párt”, mert Magyar Péter “a Tisza Párt elfoglalása óta permanens kommunikációs kampányt folytat”, de ehhez nem társult politikai intézményesítés, azaz egy professzionális párt és pártszervezet létrehozása. A Tisza megmaradt álprofilok mögött megbújó ismeretlen személyek digitális mozgalmának, ami a digitális térben látványosnak tűnik, de a terepen kudarcot vallott.
Magyar Péter “one man show”-ja
A Nézőpont szerint csapatépítési kudarc, hogy “nem a Tisza Pártnak van elnöke, hanem az elnöknek van pártja”, hiszen másfél év elteltével is “one man show”-ként működik a Tisza, a párt vezetőjének nem sikerült a munkatársaiból csapatot alakítania. Magyar Péter következetlensége, kiszámíthatatlan és konfrontatív kommunikációja komoly kockázatot hordoz a pártja számára – tették hozzá.
A jelöltállítással kapcsolatban kiemelték: komoly kudarc a Tisza számára, hogy ugyan már fél éve bejelentették, eddig nem tudtak jelölteket állítani, pedig már év elején előrehozott választásokra készültek. Jelezték, hogy mindez nagy versenyhátrány a Fideszhez, de még a Demokratikus Koalícióhoz képest is, ahol a jelöltek személyét lényegében már meghatározták.
Belső feszültségek a Tisza Pártban?
Megjegyezték, a Tisza belső feszültségekkel terhelt, folyamatos távozások és személycserék jellemzik, Magyar Péter pedig többször lekicsinylően nyilvánult meg a Tisza Párt képviselőiről és támogatóiról is. A pártelnök politikustársait letiltotta a nyilatkozatokról és a nyilvános szereplésekről, miközben a párt önállóan megszólaló képviselői több alkalommal is leszerepeltek.
A Nézőpont rámutatott, hogy az ellenzéki (kormányt leváltani kívánó) liberális világ nem vezetőjeként, hanem a legkisebb rosszként tekint Magyar Péterre. Ennek következménye, hogy megrekedt a kormányzóképes elit toborzása, a pártelnök nem tudott új embereket maga mellé állítani, a meglévőket pedig elidegenítette vagy eltűntette a közéletből.
“Orbán-ellenes brüsszeli elit”
Mint írták, Magyar Péter “előbb el- majd lekötelezte magát az Orbán-kormány ellenes brüsszeli elitnek”, mentelmi jogi ügyei miatt függőségi viszonyba került az Európai Uniót uraló, hatalmi monopóliumát féltő körrel”, amely számos kérdésben (Pride, Ukrajna EU-tagsága, a Magyarországnak járó EU-források vagy a magyar migrációs politika) a magyar választók többségének akaratával ellentétes politikát vár el tőle.
Úgy vélték, a Tisza Párt pártépítése megrekedt, minden szinten “káderhiánnyal” küzd: a fővárosi és EP-képviselők nem mutatnak politikai kvalitásokat,
a pártnak mindössze 27 tagja van, a rendszerváltó kártyára pedig kevesebb mint a kívánt 50 ezer tag 60 százaléka fizetett elő.
A Nézőpont szerint Magyar Péter a kormányellenes attitűdre alapította politikai karrierjét, a többi ellenzéki párttól elszívva azok támogatóit, a párt mögött megjelenő támogatottság így negatív identitásra épül. Hozzátették: a valódi politikai közösség- és pártépítés elmaradása a pozitív jövőkép, a közös vízió, az építő gondolatok hiányának is köszönhető.
