Lázár János a fideszes Demokratának adott interjút, amelyben az elmúlt hónapok Lázárinfói kapcsán beszélt a közhangulatról, a politikai felelősségről – és arról is, miért tartja súlyos hibának, hogy a Fidesz egy időre „átengedte az utcát” Magyar Péternek.
A miniszter saját bevallása szerint a fórumokon tapasztalt indulatokból világosan látta: „A saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy az elmúlt évek gyűlöletkampánya bizony hatásos.” A miniszter azonban nem a Fidesz évek óta tartó politikai kommunikációjára gondolt, hanem a Tisza Pártot okolta: „Magyar Péterék kifejezetten az indulatokra ható hadjáratot vívnak ellenünk. Haragot, dühöt és gyűlöletet keltenek konkrét személyek, aztán egy egész közösség ellen. Nagyon veszélyes, amit csinálnak, a tűzzel játszanak.”
A Lázárinfók egyik legfontosabb tanulságának azt tartja, hogy nyíltan kell szembenézni a kritikákkal, még akkor is, ha azok Orbán Viktort, a Fideszt vagy éppen őt magát érik. Úgy látja: „Ha kikerülünk egy vitát, az bennünket gyöngít, és nem erősít.” Példaként a Kulja–Takács-vitát hozta, ahol szerinte helyes volt vállalni a konfrontációt. „Az emberek nem hülyék: ha a kérdéseikre választ kapnak, átlátnak az álhíreken is” – fogalmazott.
Súlyos hibának tartja, hogy a Fidesz „átengedte az utcát” Magyar Péternek, és szerinte vissza kell térni a személyes beszélgetésekhez. „Azt javaslom, hogy kollégáim már nyáron kezdjenek el újra beszélgetni az emberekkel mind a 106 választókerületben. Mondják el, védjék meg a szempontjaikat!”
A beszélgetésben kitért arra is, hogy nem tartja hibának a budapesti Pride betiltását, sőt, „óriási eredménynek” nevezi, hogy az Alaptörvény szerint a gyermekvédelem elsőbbséget élvez más alapjogokkal szemben. Úgy látja, a társadalom nagy része nem támogatja a Pride-ot: „A magyar társadalom 70 százaléka elutasítja a Pride-ot, mondván, hogy a szerelem szabad, a köztéri melegpropaganda, az sok.” Hibát ott lát, hogy ezt a többséget nem szervezték meg politikailag, és jogi vita helyett társadalmi ügyet kellett volna belőle csinálni.
A luxizás és jachtozás témája is előkerült, amely ellen Lázár az első Lázárinfón hirdetett harcot. Ugyanakkor szerinte nem szabad általában a vagyon vagy tulajdon ellen politizálni, mert a cél az alsó középosztály felemelkedése. A gazdagokkal szemben három elvárást fogalmazott meg: tartsák be a törvényt, adjanak munkát, és adjanak vissza a közösségnek. Kiemelte: „Ha nem tesznek így, akkor nem tudjuk fenntartani azt a szövetséget és együttműködést, amit 2010-ben megkötöttünk velük.”
Szerinte a pazarlásnak – különösen most, szűkülő erőforrások idején – nincs helye. „Ilyenkor nem szabad hajóra, repülőre, méregdrága divatcikkekre vagy egyéb butaságokra költeni. A pénzt nem ész nélkül költeni kell, hanem befektetni.”
Végül a 2026-os választásról is beszélt, amely szerinte sorsdöntő lesz. Külpolitikai szempontból az Ukrajna EU-csatlakozását tartja a legnagyobb veszélynek Magyarországra nézve, míg belpolitikailag így fogalmazott: „A magyaroknak azt kell majd mérlegelniük, hogy minden hibánk ellenére vajon miben van a nagyobb kockázat: a slim fit bizonytalanságban vagy az XL-es biztonságban? Szerintem nem kérdés.”
(Telex)
