Ahogy a focira, úgy lassan a vízügyre is igaz, hogy tízmillió szakértő országa vagyunk, ám mielőtt ítéletet mondunk a témáról, vagy tanácsot adunk másoknak, meg kell tanulnunk felelősen gazdálkodni saját vízkészleteinkkel – oktatta ki a normális embereket az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára pénteken Jászkisér közelében, a Vizet a tájba program Hanyi-Tiszasűlyi árapasztó tározónál zajló munkáinak helyszínén.
A Hubai Imre nevű jól fizetett beszélő fej hangsúlyozta: a klímaváltozás és annak következményei a vízügyi ágazatban, a politikában és az élet minden területén, így a társadalom egészében is szemléletváltást követelnek. A kormányzat válasza erre a Vizet a tájba program, melynek részeként 4,7 milliárd forintból 260 beavatkozási ponton végeznek vízpótlást, illetve hajtanak végre vízmegtartó intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat.
Idén ez 150-200 millió köbméter plusz vízkészlet tájba juttatását jelenti, míg jövő év végéig ez a mennyiség a tervek szerint eléri majd a 3 milliárd köbmétert, mely a Balaton vízkészletének másfélszerese – közölte.
Tájékoztatása szerint jelenleg is zajlik a Hanyi-Tiszasűlyi árapasztó tározó építésekor visszamaradt anyagnyerő gödrök elárasztása, melyet a Jászsági főcsatorna vízkészletéből hajtanak végre a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei.
Jelezte:
mintegy 1,5 millió köbméternyi friss víz gravitációs úton történő tájba juttatásával ez a munka itt is megteremti az élet feltételeit, az ökoszisztéma egyensúlyát és a jövőben a környékbeli gazdálkodói öntözési igények kielégítésének lehetőségét.
Kitért arra is, hogy a vízügyi szakmában az aszálykárok megelőzését és csökkentését célzó beavatkozások mellett a háttérben komoly tervezés folyik, melynek során a jövő öntözésfejlesztési stratégiáit, így az ország öntözött területeinek legalább háromszorosára növelését készítik elő.
Emlékeztetett: a vízügyi létesítmények költséghatékony üzemeltetésének és a kormány által biztosított 10 milliárd forintnak is köszönhetően ingyenesen juthatnak öntözővízhez a gazdák. Hozzátette: bár Brüsszel és a Tisza-párt nem támogatja, hogy a magyar gazdák tudjanak védekezni a klímaváltozás káros következményei ellen, a kormány eltökélt e támogatási forma fenntartásában.
Pócs János, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt: 30 éves álom válik valóra most a környékbeli gazdatársadalom számára, hiszen ennyi ideje fennálló igény, hogy a Jászsági öntözőcsatorna vizéhez minél nagyobb területen hozzáférjenek. Ezzel a lépéssel immár Jászkisér, Jászapáti, sőt Jászberény térségét is sikerült bekapcsolni ebbe a hálózatba, ami elengedhetetlen most, amikor az évszázad legnagyobb aszályával küzd a térség és az ország – húzta alá.
A Vizet a tájba program a fiatal gazdáknak is ösztönzést jelent, hiszen megvalósításával csökken a mezőgazdaság korábbi évtizedekben, évszázadokban tapasztalt rendkívüli mértékű időjárási kitettsége
– próbálta hülyének nézni a fiatalokat ma is a kormány a disznóperzseléshez talán valóban értő Pócson keresztül.
Lovas Attila, a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: a tározó gátjainak megépítése során hátra maradt 10 anyagnyerő helyet évek óta elkezdték vizes élőhellyé alakítani. A mostani aszálykár elhárítási akcióterv keretében 4 ilyen terület gravitációs vízpótlási feltételeinek kialakítására és vízzel való feltöltésére nyílt lehetőség. A 10 gödör befogadóképessége összesen 2,5 millió köbméter lesz és összterülete eléri majd a 160 hektárt.
Hangsúlyozta:
a feltöltést jelenleg kizárólag a szabad, azaz mezőgazdasági célra fel nem használt vízkészletek elvezetésével oldják meg.
(MTI alapján)
