Magyar idő szerint vasárnap hajnalban az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, Donald Trump elnök szerint az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak.
Frissítés! Befutott Orbán Viktor reakciója >>
Az európai országok vezetői sorra nyilatkoznak az eset kapcsán, mindannyian aggodalmukat fejezik ki. Orbán Viktor viszont még vagy alszik, vagy nem tudja, melyik kezébe harapjon. A magyar miniszterelnök volt ugyanis az, aki a legnagyobb reményeket fűzte Trump orosz-ukrán fronton való békecsinálásához (kb. egy nap alatt kellett volna ennek bekövetkeznie).
Azzal is kampányoltak, hogy a jó Donald nem indított háborút az előző ciklusa alatt. Ehhez még hozzátehetjük az Izraellel és Iránnal (főleg gazdasági téren) ápolt jó kapcsolatainkat, és így már világossá válik, min őrlődhet most Orbán.
Akadtak azért a miniszterelnöknél bátrab vezetők
Franciaország aggodalmának adott hangot az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai csapásokat követően, és felszólította a feleket, hogy “tanúsítsanak önmérsékletet annak érdekében, hogy elkerüljenek minden olyan eszkalációt, amely a konfliktus kiterjedéséhez vezethet” – közölte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vasárnap.
Az X közösségi oldalon közzétett üzenetében a francia diplomácia vezetője leszögezte, hogy “Franciaország sem a csapásokban, sem azok tervezésében nem vett részt”. Jelezte azt is, Franciaország “meggyőződése, hogy a kérdés tartós megoldásához az atomsorompó-szerződés keretein belül tárgyalásos megoldás szükséges”.
Giorgia Meloni kormányfő rendkívüli nemzetbiztonsági tanácskozást hívott össze Olaszországban vasárnap reggel azt követően, hogy az Egyesült Államok támadást indított iráni atomlétesítmények ellen.
A kormányfő vezette videóértekezleten többek között Antonio Mantovani, a miniszterelnökségi hivatalt irányító államtitkár vett részt, aki egyben a titkosszolgálati tevékenységért is felelős, valamint bekapcsolódott Antonio Tajani külügyminiszter és Guido Crosetto védelmi miniszter.
Crosetto a RAI olasz közmédia vasárnap reggeli rendkívüli híradásában úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok katonai bekapcsolódása az Izrael és Irán közötti konfliktusba “teljesen új helyzetet teremt, amelynek kimenetelét senki sem tudja megjósolni, figyelemmel követjük a fejleményeket”.
Guido Crosetto szerint a súlyosbodó válságban Irán részéről is az eddiginél keményebb válasz várható.
A védelmi miniszter bejelentette, hogy megkezdődött az érintett térségben és az egész közel-keleti övezetben szolgáló olasz katonai kontingensek biztonságba helyezése. Hangoztatta, az olasz katonák semmilyen módon nem vesznek részt a támadásokban, és “nem is lehetnek az esetleges iráni megtorlások célpontjai”.
Antonio Tajani külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Olaszország a válság enyhülését és békét akar, “de Teherán nem birtokolhat atombombát”.
A diplomácia vezetője elmondta, hogy megkezdődött a térségből távozni akaró olasz állampolgárok elszállítása. Az első repülőgép Tel-Avivból érkezik Veronába vasárnap este, és ezzel egy időben az Iránból távozó olaszok Bakun keresztül jutnak vissza Olaszországba.
Olaszországban már az utóbbi napokban megerősítették egyebek között az amerikai katonai támaszpontok, az infrastruktúrák, az izraeli, iráni diplomáciai épületek védelmét.
Nagy-Britanniát előre tájékoztatta Washington az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásról, de brit erők nem vettek részt az akcióban – mondta vasárnap Jonathan Reynolds brit üzleti és kereskedelmi miniszter. Keir Starmer miniszterelnök szerint az iráni atomprogram súlyos veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra.
Jonathan Reynolds a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió vasárnapi interjúműsorában kijelentette:
Nagy-Britannia nem vett részt az amerikai akcióban, de “mivel az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetséges”, London tájékoztatást kapott a támadásról.
Arra a kérdésre, hogy Washington mikor informálta a brit kormányt, a brit üzleti és kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy erről nem adhat pontos tájékoztatást, de azt elmondta, hogy az amerikai kormány még a támadás előtt tudatta Londonnal a készülő katonai akciót.
Reynolds szerint ugyanakkor az Egyesült Államok nem kérte Nagy-Britannia részvételét az iráni atomlétesítmények elleni támadásban.
Arra a kérdésre, hogy ha további támadások esetén az amerikai kormány kéri a brit szerepvállalást, a brit kormány teljesítené-e a kérést, a miniszter úgy fogalmazott, hogy “nehéz lenne feltételezéseket kommentálni”. Felidézte ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia az elmúlt napokban katonai erősítést vezényelt a térségbe, abból a célból, hogy saját és kulcsfontosságú szövetségesei érdekeinek védelmére kelhessen fenyegetés esetén.
Arra a kérdésre, hogy ebben az összefüggésben London Izraelt is kulcsfontosságú szövetségesének tekinti-e, Reynolds úgy fogalmazott, hogy “katonai szempontból nem”, amit mondott, az a közel-keleti térségben tartózkodó brit, amerikai és NATO-erőkre vonatkozott.
Keir Starmer brit miniszterelnök a héten bejelentette, hogy London “készenléti intézkedésként” harci és légi üzemanyag-utántöltő repülőgépeket küldött a térségbe, arra az esetre, ha az izraeli-iráni fegyveres konfliktus tovább eszkalálódna.
Starmer az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadás utáni első vasárnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Irán nukleáris programja súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra, és soha nem szabad megengedni, hogy Teherán nukleáris fegyvert fejlesszen ki.
A brit kormányfő megfogalmazása szerint az Egyesült Államok azért hajtotta végre a katonai akciót, hogy csökkentse ezt a fenyegetettséget.
Starmer szerint a közel-keleti helyzet továbbra is ingatag, és a térség stabilitásának biztosítása elsődleges fontosságú feladat. A brit miniszterelnök közölte: London felszólítja Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz és diplomáciai megoldással számolja fel a válságot.
