Marti Zoltán a “48 perc” című műsorában fogadta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert, akivel a közelgő választásokról, a politikai kihívásokról és az országot érintő fontos kérdésekről beszélgetett. Az interjút szerda este rögzítették, ami a magyar politika dinamikáját figyelembe véve, ahogy Marti Zoltán is megjegyezte, egy fontos szempont lehet, hiszen csütörtökön, június 12-én pontosan 10 hónap lesz az országgyűlési választások előtt.
Választásra hangolódva
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök kizárólagos, nem jegyzéshez kötött hatásköre a választások időpontjának április-májusi meghatározása, valószínűleg egy nem ünnepnapi vasárnapra. A lehetséges legkorábbi időpont, amelyre 2002 óta mindig kitűzték a választásokat, április 12. “Tíz hónap a politikában nagyon nagy idő” – jegyezte meg a miniszter, hozzátéve, hogy ezt az időt jó kormányzásra kell és lehet felhasználni. Számtalan fontos döntést hoztak meg a közelmúltban, és az országgyűlés is ellátja törvényhozási feladatait. Bár nincsenek illúziói, ősztől már egyre inkább a választási kampány logikája fogja meghatározni a közéletet, januártól pedig ez teljes egészében így lesz, még akkor is, ha a választási kampány jogi definíciója szerint csak 51 nap.
Marti Zoltán felvetésére, miszerint “békés nyárra” készül-e a kormány, Gulyás Gergely így válaszolt: “A magyar politikában az a szó, hogy békés, évtizedek óta értelmezhetetlen. Az elmúlt időszakban meg még ehhez képest is békétlenebb lett.” Kiemelte azonban, hogy az ország érdeke és a kormánypártok felelőssége, hogy a kormány a lehető legvább az ország ügyeivel foglalkozzon és kormányzati döntéseket hozzon.
A Tisza Párt és Magyar Péter – egy komoly kihívás?
A beszélgetésben szóba került a Tisza Párt és Magyar Péter személye, mint a Fidesz lehetséges komoly kihívója. Gulyás Gergely szerint ez “mindenkit a lehető legjobb teljesítményre késztet”. Hozzátette, hogy “ki a komoly kihívó és ki nem, ezt nagyon nehéz megmondani. 10 hónap ilyen szempontból is hosszú idő”,
de olyan kihívót, ami valós kormányképességet jelenít meg, nem lát.
Emlékeztetett, hogy négy évvel ezelőtt az akkori ellenzéki pártok már közös listát állítottak, és a liberális média naponta hozta azokat a cikkeket, hogy támogatottságuk összeadva 58-60%-kal több, mint a kormánypártoké. “Ehhez képest akkor is eltelt 10 hónap, és utána 20%-os különbséggel nyertük meg csak listán a parlamenti választásokat.”
A miniszter egyetértett Navracsics Tiborral abban, hogy nem Magyar Péter, hanem az általa megtestesített hangulat jelenti a problémát a Fidesz számára. “Én is mindig azt mondom, és szerintem a közvélemény-kutatásokra lehet adni, szerintem egy részükre nem lehet, de amire lehet, az is jól mutatja, hogy az ellenzék tábora érdemben nem nagyobb annál, mint amikor legutóbb próbálták kormányra kerülni. Sőt, szerintem akkoriban valóban ennél még több is volt. A különbség az az, hogy a kormánypártoknak kell mindent megtenni annak érdekében, hogy olyan, ahhoz hasonló bizalmat kapjanak, mint legutóbb.”
Gazdasági helyzet és kormányzati teljesítmény
Gulyás Gergely kitért az ország gazdasági helyzetére is, hangsúlyozva, hogy Európa a 2008-as válság után talált magára, és a magyar gazdaság is jelentős fordulatot hajtott végre 2010 után, 2020-ig gyors növekedést mutatva. “2020 után pedig nehézségek jöttek. Ezekért a kormány szerintem nem, hogy nem tehető felelőssé, szerintem jól is kezeltük ezeket a nehézségeket.” Példaként a covid-járványt és a szomszédságban kitört háborút említette, melyek Európában is meghatározzák a mindennapokat, ráadásul Európa “elhibázott választ” adott a háborúra.
A miniszter szerint Magyarország egy erős gazdasággal rendelkezik, és az idei évben már kézzelfogható növekedés várható, a jövő évre vonatkozó előrejelzések pedig még optimistábbak, még a kormánnyal ideológiailag szemben álló elemző cégek esetében is.
A média szerepe és Magyar Péter személye
Marti Zoltán felvetette, hogy a kormánypárti és az általa “jobboldali”-nak hazudott média nem fektet-e túl nagy hangsúlyt Magyar Péter személyére ahelyett, hogy a “hangulattal” foglalkozna. Gulyás Gergely szerint ő nem tudja megszabni a média tevékenységét, és személy szerint ő maga keveset foglalkozik Magyar Péterrel. Arra a kérdésre, hogy Magyar Péter keményebb kihívást jelent-e Márki-Zay Péternél, Gulyás Gergely úgy vélte, “még korai ezt elmondani”. Hozzátette, hogy Magyar Péter személyisége nem alkalmas arra, hogy “hosszú távon szimpátiát váltson ki az elégedetlen választók körénél szélesebb szavazótábort mozgósítson.”
Az elégedetlen választók elégedetlenségének kijavítására vonatkozó kérdésre válaszolva Gulyás Gergely kiemelte, hogy az elmúlt másfél évtizedben és az elmúlt öt évben is nagyot lépett előre az ország. “Minden nehézség ellenére, ami a covid időszakát, háborús időszakot jellemzi, azt mondhatjuk, hogy van egy folyamatos jelentős reálbéremelkedés. Tavalyi évben kétségkívül az azt megelőző év komoly pénzromlása után, de a tavalyi évben volt egy 9%-ot meghaladó reálbéremelés. Az idei évben is így van. Tehát a bérek emelkednek, az inflációt sikerült, ami jelentős volt, de sikerült letörnünk, megfékeznünk 2023 végére, és teljes foglalkoztatottság van az országban.”
Belső mérések és pletykák
A belső mérésekkel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, hogy bár a közvélemény-kutatások eltérő eredményeket mutatnak, “én egyet tudok mondani, hogy én azon kutatások közül, amelyekben megbízom, olyat még nem láttam, ahol nem mi vezetnénk.”
A Magyar Péterrel való személyes viszonyáról is kérdezték a minisztert. “Az, hogy ennek van egy személyes, ennek politikai jelentősége először is nincsen. Miután személyes kérdéseket vetett fel, erre azt tudom mondani, hogy ez azért évek óta megszűnt.” Hozzátette, hogy Magyar Péter részéről talán még előbb, már 2018-ban írásban is rögzítette, hogy “minden jellegű baráti viszonynak köztünk vége van.”
“Ehhez képest az ő politikai pálfordulását, azt én morálisan azért tartom elfogadhatatlannak, mert ismerem az ő személyes viszonyát nagyon sok mindenhez, a Fideszhez, a pénzhez, korábban a feleségéhez. És mindezekre tekintettel én tudom a legjobban, hogy ő egy hiteltelen figura arra, hogy közéleti szerepet vállaljon, arra különösen.” Gulyás Gergely említette, hogy Magyar Péter az elmúlt években Mészáros Lőrinc alkalmazottja volt, és “10 milliókat keresett”, valamint kereste a kapcsolatot mindenkivel, akivel a magyar gazdaságban érdemes. “Minden szempontból ezt a kormányt dicsérte, és ennek reményében szeretett volna elsősorban anyagilag előrejutni. De bármilyen karrierpályára egyébként nyitott volt. Ha itt nem járt sikerrel, akkor megpróbálja máshol.”
Gulyás Gergely “morális válságnak” nevezte a baloldalon, hogy Magyar Péter vezeti azt, aki “a saját politikai karrierje érdekében azt sem tartja nagy árnak, hogy a feleségét, három gyermekének édesanyját magnóra veszi, a saját magánbeszélgetésüket magnón rögzíti, és azzal rohan az ügyészségre feljelentést tenni.” Szerinte “morálisan ennél nincs lejjebb.”
A közbeszéd állapota
A közbeszéd állapotáról szólva Gulyás Gergely úgy vélte, hogy az “folyamatosan romlik” Magyarországon, ami elsősorban a digitális térben zajló közéleti vitáknak köszönhető. “Az internet világa lett a meghatározó, azon belül is közösségi média az, ami meghatározó, ott a legdurvább, az emberi méltóságot sértő, azt megsemmisítő megjegyzések is úgy hangozhatnak el, hogy arra nincs válasz. Ezt arctalanul, következmények nélkül meg lehet tenni. Ez egy sajnálatos dolog, és szerintem ez a közéleti durvaság, ez elsősorban az egész világon ennek köszönhető. Sajnos Magyarország élen jár ebben, és azért azt is tegyük hozzá, hogy Magyar Péter megjelenése egy új gyűlölet cunamit hozott, és az eddigi szintén gyengének nem minősíthető helyzetet is tovább durvította.”
Arra a kérdésre, hogy a kormánypártok hogyan kezelik ezt a helyzetet, és vajon ugyanazokkal a fegyverekkel kell-e küzdeniük, Gulyás Gergely elmondta: “Természetesen a politikában is sokféle személyiség vesz részt, és a mi oldalunk is egy nagy néppártban sokféle ember van, van aki finomabban fejezi ki magát, van aki durvábban, de azért vannak bizonyos korlátok, amiket szerintem nem szabad átlépni.” Szerinte a kormánnyal szembeni gyűlöletkeltés a közéleti vitákat próbálja kiiktatni, és egy hangulatot igyekszik kelteni a kormány ellen. “Ez gyakorlatilag a Tisza párt programja, politikai programja néhány célkitűzéstől eltekintve, amik elég közhelyesek nincsenek. Viszont van egy olyan gyűlöletpropaganda, ami soha nem látott mértéket ölt, és aminek a célja nem az, hogy azt állítsák, hogy a kormány rosszul kormányoz, hanem hogy a kormányban rossz emberek vannak.”
Bár elismerte, hogy a kormánypártoknak is van felelőssége a közbeszéd minőségében, hangsúlyozta, hogy “ha valaki a magyar politikában még mélyebb tartalmat keres, akkor azt csak és kizárólag a polgári jobboldalon kaphatja meg.”
Lázárinfók és a jövő
A lázárinfók kapcsán Gulyás Gergely elmondta, hogy bár sosem látta egyben, részeket szokott nézni. Szerinte ezek az alkalmak a törzstábornak és a bizonytalan szavazóknak is jó üzenetet hordoznak, mivel a közvetlen kapcsolattartást valósítják meg.
“Az, hogy van egy miniszter, aki hetente akár többször is vállalkozik arra, hogy több 100 ember elé kiáll, bárki bármit kérdezhet, trombitálhatnak mellette, kiabálhatnak, adott esetben akár még méltatlannak tűnő jelenetek is lejátszódhatnak, és ő órákon keresztül válaszol. Az mindenféleképpen mutatja azt is, hogy a jelenlegi kormány milyen elkötelezett a demokrácia akár egészen közvetlen formái iránt is“
– nyitotta ki a bicskát a normálisabb magyarok zsebében Gulyás.
Arra a kérdésre, hogy Lázár János milyen szerepet fog betölteni a 2026-os Fidesz-kampányban, és el tudja-e képzelni, hogy nem Orbán Viktor fogja vezetni a pártot, Gulyás Gergely egyértelműen kijelentette: “Nem, ez föl se merült soha. Se a Fideszen belül, se a kormányon belül.” Szerinte az ilyen pletykák inkább ellenzéki sugallatok.
Demográfiai kihívások
Az interjú utolsó részében szó esett a kormánypártok demográfiai és geográfiai problémáiról, különösen a fiatalok eléréséről. Bár a kormány számos intézkedéssel próbálja segíteni a fiatalokat (25 év alatti adómentesség, munkás hitel, lakhatási támogatás, csok plusz), a politikai elemzők szerint a Fidesz nem túl népszerű ebben a társadalmi rétegben.
Gulyás Gergely szerint a kormányzati döntéseket elsősorban nem a népszerűségért kell hozni. “A családtámogatási rendszer jó, hogyha népszerűséget is hoz, de hogyha egyébként nagycsaládosok nem ránk szavaznak, akkor is támogatni kell őket, mert az, hogy dolgoznak és gyermeket nevelnek, az ország számára hasznos a legfontosabb szempont.” Elismerte, hogy a kutatások szerint az idősebb korosztályokban jobban áll a Fidesz, és ha csak az első választók szavaznának, nem nyernék meg a választást. “Ez így volt egyébként 22-ben is. Pedig hát aligha vitásan elég nagy győzelmet sikerült aratni, de de föladni sosem szabad a reményt, tehát mindig arra kell törekedni, a fiatalok többségét is meg tudjuk győzni, hogy bár lehet, hogy a korszellem az szemben áll azzal, amit mi képviselünk, lehet, hogy amit mi képviselünk az Európában mondjuk lázadásnak hat, de ehhez érdemes csatlakozni.”
Kiemelte, hogy a fiatalok “lázadás, a hatalommal szembeni fellépés az korból is adódó természetes attitűdje. Tehát ezt megértéssel kell fogadni.”
Ukrajna és a magyar-ukrán kapcsolatok
Az interjú második része Ukrajnával folytatódott. Marti Zoltán felvetette, hogy aggályosnak tartja-e, hogy a magyar politikai közbeszéd legfontosabb témája egy másik ország helyzete, nem pedig a belföldi gazdaság. Gulyás Gergely szerint ez azért van így, mert Ukrajna uniós csatlakozása mindennel összefüggésben áll. “Nincs nagyon olyan pontja a mindennapi életnek, amire ne lenne közvetlen hatással az, hogyha egy-két-három éven belül, amit az Európai Bizottság célzottan, kimondottan akar, Ukrajna az Európai Unió tagjává válna.”
Volodimir Zelenszkijnek a Válasz Online-nak adott interjújáról is szó esett, ahol az ukrán elnök Orbán Viktor politikáját “ukrán ellenesnek és Európa ellenesnek” nevezte. Gulyás Gergely ezt “elfogadhatatlan beavatkozásnak” minősítette a magyar belpolitikába. “Mi nem a háborút akarjuk a saját politikai céljaink szolgálatába állítani, hanem a háború következményeitől szeretnénk megóvni Magyarországot, és természetesen minden káros következménytől, akár egy ukrán háború utáni Ukrajna uniós csatlakozásának következményeiről is szeretnék megóvni Magyarországot.”
A miniszter elmondta, hogy megértik azokat a szempontokat, miszerint Oroszország támadta meg Ukrajnát, és Ukrajna hősiesen védekezik. “Mi világossá tettük, hogy fegyvereket nem szállítunk, de humanitárius segítséget nagyobb mértékben nyújtottunk, mint Magyarország történetében bárki bármikor.” Hozzátette, hogy befogadják az Ukrajnából menekülőket. “De ez nem változtathat azon, hogy egy magyar kormánynak, mindenkori magyar kormánynak a magyar érdeket kell követni, és hogyha a magyar érdeket követjük, akkor azzal Ukrajna Európai Uniós csatlakozással nem egyeztethető össze.”
Kiemelte, hogy ebben a kérdésben belpolitikai vita is zajlik, mivel a Tisza párt és a Demokratikus Koalíció is támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, míg a kormány ellenzi azt.
A beszélgetés végén szóba került Zelenszkij állítólagos fenyegetése, miszerint “vannak további fotóink és videóink különböző a magyar katonai nemzetbiztonsági szolgálat szervezésében magyar területen bonyolított találkozókról, amelyeket ha szükséges szintén publikálunk. Nem szeretnék senkit sem fenyegetni, de tényleg minden a birtokunkban van. Az is, hogyan fizetett a KNBSt az ügynökének.” Gulyás Gergely ezt egyértelműen fenyegetésnek értékelte. “Tőlem be is válthatja a fenyegetéseket. Ez a magyar érdeket és a magyar pozíciót nem fogja megváltoztatni. Tehát amíg ennek az országnak nemzeti kormánya van, az Ukrajna uniós csatlakozásához a belátható jövőben nem fog hozzájárulni.” A miniszter tudomása szerint egy általános tudomás van ezekről a találkozókról, de az ukrán elnök szavaiból világos, hogy “Magyarországon ellenséges titkos szolgálati tevékenységet folytat Ukrajna.” A miniszterelnök már reagált erre, ennél magasabb szintű diplomáciai tiltakozásnak pedig nem látja értelmét.
