A türk országok nélkül Magyarországon nem lenne biztonságban az energiaellátás – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután munkalátogatás keretében fogadta Ilham Aliyevet, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökét a Karmelita kolostorban kedden.
A kormányfő az azeri elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a türk országok nélkül a családok kétszer-háromszor magasabb árat fizetnének az energiáért, mint most.
“Türk barátaink nélkül Magyarországon nem lenne lehetséges a rezsicsökkentés”
– fogalmazott, hozzátéve: tavaly megérkezett az első földgázszállítmány Azerbajdzsánból, és az elnök ígéretet tett arra, hogy ez idén is így lesz.
Orbán Viktor kiemelte: az elmúlt évtizedekben Magyarországnak bármilyen nehézsége volt – legyen az külpolitikai, pénzügyi vagy energetikai természetű -, Azerbajdzsánra mindig lehetett számítani.
Szijjártó Péter: mára nincs magyar energiabiztonság a türk államokkal folytatott együttműködés nélkül
A türk államokkal történő együttműködés lehetővé teszi Magyarország biztonságos energiaellátásának további garantálását, illetve annak megelőzését, hogy a brüsszeli döntések nyomán a magyar családok rezsiköltségei megduplázódjanak – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Türk Államok Szervezetének budapesti csúcstalálkozója előtt kifejtette, hogy az elmúlt évek válságai világosan bebizonyították, hogy Magyarországon mára nincs biztonságos energiaellátás a türk államokkal folytatott együttműködés nélkül.
Mindez pedig szavai szerint igazolja a kormány azon külpolitikai stratégiájának a helyességét, amely célul tűzte ki a minél szorosabb együttműködés kialakítását a türk országokkal.
“Magyarország földgázellátása ma már szinte teljes egészében Törökországon keresztül valósul meg. A nagy magyar energiavállalatok tulajdonrészt szereztek az azerbajdzsáni kőolaj- és földgázmezőkben, ezáltal minden évben több millió köbméternyi földgázzal és több százezer hordónyi kőolajjal jelennek meg a nemzetközi energiapiacokon, ami teljesen új dimenziót jelent”
– húzta alá.
“Kazahsztánban a Mol kőolaj- és földgázmezőjén a fúrások sikerre vezettek, így megkezdődött a kitermelés. Üzbegisztán és Kirgizisztán pedig nukleárisenergia-programba vág bele, amelynek során a magyar technológiai megoldásokat alkalmazni kívánják” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy mindennek nyomán a magyar-türk együttműködés rendkívül komoly hozzáadott értéket jelent hazánk biztonságos energiaellátása terén.
“Nem túlzás ma már kijelenteni azt, hogy a türk államokkal folytatott hatékony energiaegyüttműködés nélkül Magyarország energiaellátásának biztonsága nem lenne garantálható” – mondta.
“Azért is fontos az együttműködés a türk országokkal, mert Brüsszelből el akarják vágni a hagyományos energiaszállítási útvonalakat. Brüsszelben azt akarják, hogy Magyarország energiaellátása ne legyen biztosított. Brüsszelben azt akarják, hogy a magyar családok kétszer annyit fizessenek a rezsire, mint kellett nekik eddig”
– folytatta.
“A türk államokkal való együttműködés azonban lehetőséget biztosít számunkra ahhoz, hogy továbbra is garantálni tudjuk Magyarország biztonságos energiaellátását, illetve továbbra is meg tudjuk védeni a rezsicsökkentés eredményeit, és meg tudjuk előzni azt, hogy a magyar családokkal az eddigi energiaköltségek dupláját fizettesse ki Brüsszel” – tette hozzá.
A miniszter felidézte, hogy tizenegy-tizenkét évvel ezelőtt Európában kiröhögték a magyar kormányt a türk országokkal kezdett kapcsolatépítés miatt, mostanra viszont az európai vezetők egymásnak adják a kilincset a térségben.
“Mára világossá vált, hogy a türk államokkal történő együttműködés a gazdaság és az energiabiztonság szempontjából is kifejezetten előnyös. Mi nem is most kezdjük ezt, mi már több mint tíz éve építjük ezt a jó együttműködést, ez nemcsak egy jó együttműködés, hanem egy barátság, egy stratégiai szövetség, amelyből Magyarország nagyon sokat profitált” – fogalmazott.
Továbbá rámutatott, hogy a Türk Államok Szervezete most tartja először Európában és egyben először egy megfigyelő státuszban lévő országban a csúcstalálkozóját.
“Hogyha akkor, tizenvalahány éve engedünk a szirénhangoknak, s hogyha akkor nem vágunk bele ebbe az együttműködésbe, akkor elvesztettünk volna egy csomó lehetőséget, ami a gazdaság teljesítményét segített fokozni, és ma sajnos a brüsszeli támadások miatt egészen egyszerűen nem lehetne biztosítani az ország energiaellátásának biztonságát”
– vélekedett.
“Ha akkor megalkuvók lettünk volna, akkor megijedtünk volna a nyomásgyakorlástól, akkor most nagy bajban lennénk” – összegzett.
