A független újságírás helyzete Magyarországon folyamatosan változik, és az elmúlt években egyre nehezebb környezetben kell működnie. Brückner Gergely, a Telex oknyomozó újságírója több mint 29 éve dolgozik a szakmában, és tapasztalata révén átlátta a rendszerváltás utáni magyar média alakulását, a politikai és gazdasági hatások erősödését, valamint a függetlenségért folytatott küzdelmet.
A beszélgetés során szóba kerültek a magyar sajtó előtt álló akadályok, a média üzleti modelljei, az oknyomozás módszerei és a hatalomhoz fűződő viszony. Az interjú betekintést nyújt abba, hogy hogyan próbálnak életben maradni a független szerkesztőségek egy olyan környezetben, ahol az állam egyre inkább befolyásolja a médiapiacot.
A független sajtó működése és korlátai
Brückner Gergely szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a független szerkesztőségek mennyire tudnak hozzáférni az állami információkhoz.
– „A magyar sajtó nincs olyan helyzetben, mint Oroszországban, ahol betiltják a független lapokat, és börtönnel fenyegetik az újságírókat. De ez nem jelenti azt, hogy könnyű dolgunk lenne. Az állami kommunikációban egyre több az akadály, és rengeteg korlátozást kell megkerülnünk” – mondja Brückner.
A legnagyobb problémák:
- Az állami szervek és politikusok egyre kevésbé válaszolnak a független sajtó kérdéseire.
- Állami cégek eseményeire nem hívják meg a független újságírókat.
- Politikusok sajtótájékoztatóin vagy zártkörű eseményeken gyakran kizárják azokat a médiumokat, amelyek kritikus kérdéseket tehetnének fel.
- A hatalomhoz közel álló üzleti körök és vállalkozások is egyre óvatosabbak a független sajtóval való kapcsolattartásban.
Ez a fajta „információs elzárás” nemcsak a munkát nehezíti meg, hanem egyfajta burkolt cenzúraként is működik, hiszen ha az újságíró nem jut hozzá bizonyos adatokhoz, akkor az adott ügy nem tud megjelenni a nyilvánosság előtt.
Az üzleti nyomás: hogyan lehet függetlenül működni?
A független sajtó számára nemcsak az állami információk elérése jelent problémát, hanem a finanszírozás kérdése is.
Brückner szerint nem az a legnagyobb gond, hogy az állam nem hirdet a független médiumokban, hiszen ez egyértelműen el is várható egy kritikus sajtóterméktől. A valódi probléma az, hogy olyan légkört teremtenek, amelyben a magáncégek is félhetnek attól, hogy ha független sajtóban hirdetnek, azzal politikai üzenetet küldenek.
– „Az indulásunknál többször is hallottuk ezt a mondatot: ‘Nagyon szívesen támogatnálak benneteket, de nem merem.’”
Bár a bankok, távközlési cégek és autóforgalmazók még mindig hirdetnek a Telexen, mert látják, hogy a lap napi 500 ezer körüli eléréssel rendelkezik, az építőipari és energetikai cégek már sokkal óvatosabbak.
A támogatói rendszer is fontos bevételi forrás, de a politikai nyomás miatt egyes vállalkozók nem merik nyíltan támogatni a független médiát.
– „Volt olyan eset, hogy valaki megkérdezte, adhat-e nekem 2 millió forintot személyesen, és beviszem-e a szerkesztőséghez.” – meséli Brückner. „Természetesen erre nem mondhattam igent, mert nálunk minden transzparens. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy mutyis pénzek érkezzenek hozzánk.”
Az egyetlen nagyobb támogatás az indulásnál érkezett, amikor Zdeněk Bakala cseh milliárdos 50 000 euróval segítette a szerkesztőséget, de a lap alapvetően az olvasók támogatásából és piaci alapú hirdetésekből próbál megélni.
Hogyan változott meg a magyar sajtó 2010 után?
A rendszerváltás után a sajtó még sokszínűbb volt, és a politikai oldalakon belül is voltak belső konfliktusok. A 2010 előtti baloldali kormányokon belül is rivalizáltak egymással a különböző politikai és gazdasági csoportok, és ezek a harcok sokszor a sajtóban csapódtak le.
– „2010 előtt az is előfordult, hogy egy jobboldali lap baloldali politikusoktól kapott sztorikat, mert így próbálták ellehetetleníteni a saját párton belüli ellenfeleiket.”
Ma már ez jóval kevésbé jellemző. Az Orbán-kormány alatt a jobboldali média szinte teljesen központosítottá vált, és egyes orgánumok már szinte kizárólag a kormány által jóváhagyott tartalmakat közlik.
– „Ma, ha egy kormányközeli lap ír valamit, szinte biztosak lehetünk benne, hogy előtte jóváhagyták a kommunikációs központban.”
Oknyomozó újságírás Magyarországon
Az oknyomozó újságírás szerepe továbbra is kiemelkedő Magyarországon. Brückner Gergely több korrupciós ügyet is feltárt, és az egyik legfontosabb története egy nagy számlagyáros botrány volt, amelyben politikusokat is sikerült beazonosítani.
Érdekes, hogy ezekben az ügyekben gyakran olyan emberek szövetkeznek, akik korábban a börtönben találkoztak.
– „Volt olyan eset, hogy egy korábbi BKV-s vezető és egy korrupt ügyész a börtönben talált ki egy újabb csalási rendszert, majd szabadulásuk után együtt kezdtek el dolgozni egy számlagyárban.”
Ezek az ügyek rendkívül összetettek, és sok esetben nem a valódi felelősök buknak meg, hanem az alsóbb szinteken lévő szereplők.
Brückner Gergely szerint a független sajtó Magyarországon rengeteg akadályba ütközik, de még mindig működőképes. A legnagyobb kérdés az, hogy meddig tud fennmaradni egy olyan környezetben, ahol egyre nehezebb pénzügyi és információs forrásokhoz jutni.
Az olvasók támogatása nélkül a független sajtónak nincs jövője, de amíg van rá társadalmi igény, addig létezni fog.
