A 13. havi nyugdíj a jövőben is a magyar nyugellátás fontos része lesz, és a magyar kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy növelje a nyugdíjak vásárlóerejét, megvédje a nyugdíjasokat – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely elmondta, a szerdai kormányülésen tárgyalt javaslatok közül az egyik legfontosabb a nyugdíjasok helyzetével foglalkozó előterjesztés volt.
A miniszter az elmúlt 15 év eredményei között említette, hogy az átlagnyugdíj összege közelít a 250 ezer forinthoz, miközben 100 ezer forint alatt volt a Fidesz kormányra lépésekor.
Ennek fontos része a 13. havi nyugdíj, amelyet folyamatos támadások érnek a “Brüsszel markában lévő” ellenzék részérőről, “a Tisza Párt szakértőitől is azt halljuk, hogy változtatni kell a 13. havi nyugdíjon“, Brüsszel pedig arra kötelezte Magyarországot, hogy az OECD-vel készíttessenek tanulmányt. Az OECD azt javasolja, hogy a 13. havi nyugdíjat korlátozni, átalakítani szükséges – idézte fel.
Hangsúlyozta: a kormány ezeknek a felszólításoknak nem tesz eleget, a 13. havi nyugdíj a jövőben is a magyar nyugellátás fontos része lesz.
A 13. havi nyugdíj folyósítása február 12-én történik meg azoknál, akik bankszámlára kérik, és az ezt követő napokban azoknál, akiknek készpénzben a postás hozza. Ez idén mintegy 550 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetésnek – közölte a tárcavezető.
Hozzátette, a kormány más területeken is segíti a nyugdíjasokat, a vidéki otthonfelújítási program például számukra is elérhető lesz. Ez azt jelenti, hogy 6 millió forintos felső határig a felújítás összegének felét az állam kifizeti, a fennmaradó részre pedig kedvezményes hitel áll rendelkezésre – ismertette.
Gulyás Gergely bejelentette: a kormány tudomásul veszi a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. elővásárlási jogát Rákosrendezőn, az ezzel kapcsolatos kormányhatározat a nap folyamán megjelenik.
Elmondta, hogy a főváros tulajdonában álló gazdasági társaság élt az elővásárlási jogával a rákosrendezői területre. A kormány ezt áttanulmányozta, egy jogi kérdést kellett tisztázni: a nemzetközi szerződés és a megkötött polgárjogi szerződés egymáshoz való viszonyát – mondta.
Közölte, a helyzet tisztázásában a cég nyilatkozata nyújtott segítséget, mivel a társaság minden kötelezettséget vállal, amelyet az arab fejlesztő-beruházó vállalt volna. Erre tekintettel a kormány az elővásárlási jog gyakorlását tudomásul veszi – jelentette ki.
A miniszter elmondta, a vételár kifizetésére a szerződésben írt szabályok szerint köteles a főváros, illetve a BKM. A területet meg kell tisztítani, erre a befektető a vételár feléig, 25 milliárd forintig vállalt kötelezettséget, mostantól ez a fővárost terheli, ahogy a fejlesztés lehetősége is Budapestet illeti – ismertette.
Gulyás Gergely kitért a kormány 21 pontos gazdasági akciótervére, amelynek első eredményei elmondása szerint már látszanak is. A munkáshitelnél eddig mintegy 9 ezer kérelem érkezett már 3,9 millió forint átlagos hitelösszeggel; elbírálás alatt van 5400 ügylet, 2600 esetben pedig már a kifizetés is megtörtént – számolt be.
Hozzátette, a most a nyugdíjasokra is kiterjesztett vidéki otthonfelújítás programra eddig mintegy 2 milliárd forint értékben nyújtottak be igényeket, az átlagos igényelt támogatás 2,9 millió forint.
A Széchenyi Pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékát január 1-je óta – átmenetileg – fel lehet használni lakásfelújításra is, eddig mintegy 6-7 ezer kártyabirtokos élt ezzel a lehetőséggel.
Elindult a kis- és közepes vállalkozásokat érintő támogatási program is, amelyre már 1885 vállalkozás nyújtott be pályázatot, a 48 milliárd forintos keretösszeg mellett már most 137 milliárd forint támogatási igénnyel – tájékoztatott.
Szintén elindult a Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja címet viselő, 9 milliárd forintos keretösszegű kormányzati támogatási program, amelyre 2700-an jelentkeztek eddig.
A Széchenyi-kártya-program 3,5 százalékos beruházási hitelkamatot biztosít, ez 3 százalékra fog csökkenni március 1-jétől – számolt be.
Gulyás Gergely kitért két induló programra is. A kis- és közepes vállalkozások beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram 100 milliárd forintos keretösszeggel startol, és eddig több mint 1800 kis- és közepes vállalkozás regisztrált.
Hozzáfűzte, az újlakásfejlesztési tőkeprogramban 200 milliárdos keret áll az ingatlanalapok rendelkezésére, ezeknek 80 százalékát lakóépület, bérlakás és kollégiumi épület fejlesztésére kell fordítani.
Vitályos Eszter kormányszóvivő arról számolt be, hogy a tavalyi megállapodásoknak megfelelően ezekben a napokban érkezik az emelt minimálbér és a szakmunkás minimálbér az érintettekhez, a béremelés nagyjából egymillió munkavállalót érint.
Hozzátette, a hároméves bérmegállapodás alapján összesen negyven százalékkal emelkedik a minimálbér, amely az idén januári kilenc százalékos emeléssel 290 800 forintra emelkedett. A kormányszóvivő megjegyezte, ez az összeg közel a négyszerese a 2010-es 73 500 forintnak.
A kormányszóvivő kitért arra, hogy szintén a napokban érkezik meg 143 ezer tanárhoz, tanítóhoz és óvónőhöz a megemelt bér. Az ő bérüket idén januártól átlagosan 21,2 százalékkal emelte a kormány a tavalyi 32,2 százalékos emelés után
– részletezte.
Elmondta, 2010-ben 200 ezer forint környékén volt a pedagógusok átlagos fizetése, ami mára 844 ezer forintra emelkedett. Példaként elmondta, egy pályakezdő egyetemi végzettségű gyakornok bére a 2010-es 129 ezer forintról mostanra 653 ezer forintra emelkedett, míg egy hátrányos helyzetű településen dolgozó, 20 éve tanító mesterpedagógus bére 153 ezer forintról 918 ezer forintra nőtt.
Vitályos Eszter kormányszóvivő beszámolt arról, hogy az elmúlt hetekben csaknem százmilliárd forint összegben valósultak meg beruházások Magyarországon.
Óvoda-, iskola- és bölcsődeépítések, – felújítások fejeződtek be, továbbá közlekedésfejlesztési projektek valósultak meg, a területfejlesztés területén 21 projekt ért véget – sorolta.
A gyermekvédelem területét érinti, hogy Nyírgyulajon átadták a Születések Háza anyaotthont, és önálló épületet kapott a Hernádi Alapszolgáltatási Központ. Átadták a Nemzeti Filmintézet új stúdiókomplexumát Fóton – idézte fel.
A Rákosrendező területének hasznosításával kapcsolatos kérdésre válaszolva Gulyás Gergely kijelentette: az elővásárlási jog gyakorlása révén a vevő helyébe a főváros, illetve a tulajdonában álló cég lépett, a főváros élvezi a szerződésből következő jogokat, és őt terhelik a kötelezettségek is.
Ez azt is jelenti, hogy a területet a fővárosnak kell megtisztítania – jelezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Közölte, a szerződésben az arab befektető azt vállalta, hogy a vételár feléig, mintegy 25 milliárd forint összegig gondoskodik a terület kitakarításáról. A rendelkezésére álló szakértői becslések szerint nagyjából ennyi pénzből a terület jó állapotba hozható.
Arról, hogy a területre mit építenek, azt mondta: ha az építési szabályokon valamit változtatni kell, akkor a kormány erről igyekszik majd megegyezni a fővárossal, ha pedig nem szükséges, “akkor a saját tulajdonával főváros azt csinál, amit akar“.
Arról, hogy egy másik cégnek is van elővásárlási joga, Gulyás Gergely azt mondta: szerinte ez egy elvi lehetőség csak, mert egy kis cég nem tudja kifizetni a vételárat.
Közölte: az arab félnek szerda este előzetesen jelezték az elővásárlási jog gyakorlása kapcsán előállt helyzetet, hogy ne a sajtóból értesüljön. Megjegyezte, számtalan területen lenne mód az Egyesült Arab Emírségekkel való együttműködésre, de meglátják, hogy milyen reakciójuk lesz az előállt helyzet után.
A miniszter kitért arra: többször elmondták már, hogy az ország leggazdagabb önkormányzata a főváros, de úgy tűnik, hogy bár az ÁSZ-jelentés szerint csődközelben volt Budapest, mégis olyan gazdag, hogy még csődközelben is 50 milliárd forintért telket tud vásárolni. Jelezte: mivel éven túli kötelezettséget jelent, a kormány hozzájárult a vételár szerződés szerinti kifizetéséhez.
Emlékeztetett: Rákosrendező Budapest legnagyobb teljesen elhanyagolt területe, és bár nem az ő tulajdonuk volt, sem a zuglói önkormányzat, sem a főváros nem tett, nem javasolt semmit. Gulyás Gergely sok sikert kívánt ahhoz, hogy a főváros bebizonyítsa: jó helyen van a kezében a terület.
Egy másik kérdésre hangsúlyozta: a kormány nem “elengedte” a beruházást, hanem “így működik egy jogállam“, valaki élt az elővásárlási joggal, “a demokráciának ára van“.
Számos kérdést kapott a miniszter a január végén a fővárosban lakástűzben meghalt, a gyanú szerint volt férje által meggyilkolt japán nő ügyében is. Arra a felvetésre, hogy jogalkotásra lehet-e szükség az ügy kapcsán – tekintettel arra, hogy a meggyilkolt nő korábban többször is a rendőrség segítségét kérte, de feljelentését elutasították -, Gulyás Gergely azt válaszolta: megvárná a rendőrségi vizsgálat eredményét, ugyanakkor véleménye szerint ma jogi értelemben minden lehetősége megvan a hatóságoknak arra, hogy a távolságtartás intézményével, a gyermekfelügyeleti jog megváltoztatásával a lehető legnagyobb mértékben szavatolják az egyik fél biztonságát.
Rámutatott: rendkívül nehéz jól érzékelni az ilyen bejelentéseket, és a konkrét esetben a vizsgálat derítheti ki, hogy valaki hibát követett-e el az ügyben.
Hangsúlyozta, azért fontos, hogy a rendőrség vizsgálatának legyen egyértelmű eredménye, hogy a hasonló élethelyzetben lévők megbízzanak a magyar államban. A kapcsolati erőszak akkor előzhető meg, ha az egyik fél tud segítséget kérni és meg is kapja azt, de sok esetben a rendőrségnek, az államnak nincs beavatkozási lehetősége, mert nem közterületen történik a cselekmény, sok otthoni vita fajul erőszakká
– magyarázta.
A bírósági gyakorlatot is érdemes megvizsgálni – közölte a miniszter, aki szerint ezen ügyek megítélése rendkívül nehéz, mert a legtöbb esetben arról kell dönteni, hogy a gyermeket elválasszák egyik szülőjétől.
Kérdésre válaszolva az Ukrajna által finanszírozott, Orbán Viktor kormányfő ellen irányuló lejárató kampány hírét Gulyás Gergely megerősítette, és közölte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti és ellenzéki képviselői is kaptak róla tájékoztatást. Sajnálatosnak nevezte, hogy az EU-ba törekvő Ukrajna egy olyan országhoz, amelyikkel egy szövetségben akar lenni, így viszonyul. A két ország közti kapcsolatokra minden ilyen akció kellően negatív hatást gyakorol – tette hozzá
Arra a kérdésre, hogy az ukrán titkosszolgálati akció összefüggésben lehet-e azzal, hogy Szlovákiában és Szerbiában is “destabilizációs folyamatok” indultak el, Gulyás Gergely arról beszélt: a Soros György nevével fémjelzett NGO-hálózat politikai nyomásgyakorlásának jeleit látják Szlovákiában és Szerbiában is. Reményét fejezte ki, hogy mindkét országban a demokratikusan megválasztott kormányok minél előbb úrrá lesznek helyzeten.
Úgy vélte: amikor Washingtonban “Soros Györgyék, illetve az általuk támogatott demokrata adminisztráció” veszít, akkor sokan átteszik a székhelyüket Brüsszelbe, és ez most még tömegesebb lesz azzal, hogy leállították a USAID-et, amiből sorosista szervezeteket tömegesen támogatott a korábbi amerikai kormányzat.
A szlovákiai és a szerbiai tüntetések Magyarországra történő átgyűrűzésével összefüggésben Gulyás Gergely azt mondta, a magyar kormány mögött álló politikai erők stabilak és nem hasonlítható össze a magyar helyzet sem szlovákkal, sem a szerbbel.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kijevnek Magyarországról küldött segélyek felfüggesztésére vonatkozó felvetésre reagálva emlékeztetett: sokféle segélyt küldünk Ukrajnában, döntően Kárpátaljára, és az EU is ad pénzügyi segítséget Ukrajnának. A magyar kormány szerint Ukrajnának is a béke az érdeke, nem pedig egy erőltetett szankciós politika – tette hozzá.
Az orosz műtrágyára kivetni tervezett uniós vámok hírére reagálva elmondta, Brüsszelbe még nem jutott el az amerikai elnökválasztás eredménye, vagy nem vonták le ebből a megfelelő következtetéseket. Ha valami közvetlenül magyar érdeket sért, ott Magyarország addig vétózik vagy fenyeget vétóval, amíg nem kap mentességet – jegyezte meg.
Arról, hogy a lengyel alkotmánybíróság elnöke ügyészségi eljárást kezdeményezett Donald Tusk kormányfő és más vezető politikusok és ügyészek ellen államcsíny elkövetésének gyanújával, közölte: a kormány konkrét büntetőeljárásokat – különösen más állam joghatósága alatt zajlókat – nem kíván minősíteni, ugyanakkor a kormány a lengyel jogállamisági helyzetet aggasztónak tartja.
Európában mindeddig elképzelhetetlennek hitt intézkedések történtek Lengyelországban – mondta. Ennek ellenére a magyar kormány nem kíván semmilyen lengyel büntetőeljárásba beleszólni, a lengyel állam feladata, hogy egy ilyen jogállami válsághelyzetet túléljen. Magyarországnak az az érdeke, hogy egy erős, prosperáló, jól működő Lengyelország legyen szövetségesünk a V4-eken belül, az EU-ban és a NATO-ban is.
Azt, hogy az Európai Parlamentben létrejött egy különbizottság a demokrácia védelme érdekében, Gulyás Gergely úgy kommentálta: a demokratikus politikai kultúra régen megszűnt az EP-ben, amit az is megmutat, hogy a harmadik legnagyobb frakciónak, a Patriótáknak járó parlamenti tisztségekre nem, vagy más pártokból választanak meg tagokat.
Európában változást kell elérni a migráció kérdésében – jelentette ki egy másik kérdésre válaszolva. Hangsúlyozta, hogy az eddigi változások még nem elégségesek. Az a migrációs paktum, amelynek meggyorsítását a Tisza Párt is támogatta az Európai Parlamentben, kötelező elosztást ír elő, ezzel szemben a kormánypártok úgy gondolják, hogy egyetlen migránst sem kell Magyarországnak befogadnia, sőt tilos befogadni őket – mondta.
Arra figyelmeztetett: “akármeddig és akárhogyan bírságolnak meg bennünket”, nem szabad visszalépni, mert itt csak egyszer lehet hibázni, és azok a nyugati országok, amelyek társadalmukat bevándorló társadalommá tették, folyamatos terrorfenyegetettséggel néznek szembe.
A magyar kormány tisztában van a saját diplomáciai súlyával, és nem kíván a közel-keleti rendezésben részt venni – válaszolta a miniszter arra kérdésre, hogy a magyar kormány egyetért-e azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államok vegye át a gázai területet, és hogy előtte onnan kitelepítsék a palesztinokat.
Gulyás Gergely kérdésre reagálva arra is kitért: a magyar kormánynak mérlegelnie kell minden olyan nemzetközi szervezet esetében a kilépést, amelyet a világ legerősebb demokráciája, az Egyesült Államok elhagy.
A kormány elnézést kér az érintettektől a bölcsődei támogatás utalásának késedelme miatt, és utasította a Magyar Államkincstárt, hogy tegyen meg mindent a kifizetés érdekében, így a következő kormányülésre már ne legyen hátralék – közölte a miniszter.
A kabinet szerint nem helyes, ha a készpénzes fizetés lehetőségét kizárják – szögezte le a miniszter a Magyar Nemzeti Bank készpénzes fizetés lehetőségének mellőzését lehetővé tévő állásfoglalása kapcsán.
Az ipari adatokat úgy értékelte, a magyar gazdaság fundamentumai erősek, az ipari termelés – amely tavaly egész évben negatív volt – a külgazdaságtól függ. Tavaly úgy lett mégis fél százalékos a gazdasági növekedés, hogy ezt az iparitermelés-visszaesést a fogyasztás, a szolgáltatások bővülése és a turizmus ellensúlyozni tudta – mondta.
Szerinte az ipari termelés idén nőni fog, a mezőgazdaságnak jobb éve lesz és a fogyasztás – az első havi adatokat látva – robusztus módon bővül, a turizmusban rekordokat döntünk, a szolgáltatások is jól mennek majd, idén jóval több ok van az optimizmusra.
Gulyás Gergelytől azt is megkérdezték, mi a véleménye arról, hogy Bayer Zsolt listázná azokat a bírákat, akik a Magyar Bírói Egyesület február 22-ére meghirdetett demonstrációján részt vesznek. A miniszter szerint a bíróság és részben az Alkotmánybíróság gyakorlata is az, hogy ha egy tüntetésről be lehet számolni, akkor arról is, hogy azon ki vesz részt. Szerinte ezt listázásnak nevezni “rossz ízű dolog”.
Azt is megjegyezte: nehéz a bírói hivatásrenddel összefüggésben értelmeznie azt, hogy egy bíró tüntessen. Szerinte minden olyan látszatot kerülni kell, ami ezt a bírák függetlenséget sértheti, és egy ilyen tüntetésről nehezen lehet azt feltételezni, hogy nem kelt ilyen látszatot.
A kormány, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírósági Tanács és a Kúria részvételével létrejött megállapodás szerint 48 százalékos fizetésemelés történik, két év múlva egy átlag bírói fizetés majdnem 2 millió 300 ezer forint lesz.
“Azt kívánom, hogy a bíróság éljen ezekkel a lehetőségekkel, tartsa fenn a saját függetlenségét és pártatlanságát, és belül pedig rendezze a sorait“
– közölte. Emlékeztetett, hogy a bírói szervezetek sem vonhatják vissza egy megállapodás aláírását utólag.
Hangsúlyozta: a bírói függetlenség Magyarországon garantált, alkotmányos rendelkezésekkel körbebástyázott. A bírói véleménynyilvánítás szabadságáért a bírák még tüntetni is fognak, ez így “fából vaskarika” – jegyezte meg.
Elmondta azt is, hogy a kormánynak semmi köze a bírósági önigazgatáshoz, a jogalkotás során pedig törvény határozza meg az egyeztetési kötelezettségeket, amelyeknek a kormány maximálisan eleget tesz.
Gulyás Gergely a Magyar Orvosi Kamara márciusra tervezett tüntetésével kapcsolatban azt mondta, nyitottak a tárgyalásra, de azt látja, az orvosi kamara nem szakmai, hanem politikai szereplőként lép fel.
A miniszter kitért arra, hogy az elmúlt években a fizetések területén nagy lépéseket tettek az egészségügyben, az egészségügy finanszírozására soha nem látott pénzeket költenek, de így is sok mindenen kell javítani.
Az iskolai bombariadók kapcsán nem emeltek a terrorfenyegetettség szintjén, a nyomozás azonban zajlik, a külföldi társzerveket is megkeresték
– közölte.
Gulyás Gergelyt kérdezték arról, mit szól ahhoz, hogy az egyik újbudai szocialista képviselő rasszista kijelentéseket tett. A miniszter elfogadhatatlannak nevezte a képviselő által mondottakat, azok szerinte nehezen összeegyeztethetőek a közéleti szerepvállalással. Ugyanakkor megjegyezte, sosem fog tudni azzal az új műfajjal morálisan azonosulni, amely a Tisza Párt közéletben való megjelenésével vált általánossá, hogy magánbeszélgetéseken felveszik, amit a másik mond, és azt nyilvánosságra hozzák.
A Homokhátság kiszáradásáról szóló kérdésre válaszolva a tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a kormány sok olyan intézkedést hozott az elmúlt években, amelyek a biztosabb vízellátást szolgálják. A Homokhátság problémáinak megoldása több ezer milliárd forintot igényelne – jelezte, hozzátéve azonban: az állami kezelésben lévő csatornák, holtágak medreiben összesen 150 millió köbméter vizet tartottak vissza, a Tisza-tóban pedig további 100 milliót.
Gulyás Gergely ígéretet tett arra, hogy utánanéz, érvényben vannak-e még azok, a 2024 végén meghozott kormányhatározatok, amelyek miniszterelnöki engedélyhez kötik az államigazgatási szerveknél dolgozók céljuttatásait, illetve visszafogták az állami kulturális intézmények kiadásait.
