Az Oktatói Hálózat nyílt levelet intézett az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájának vezetéséhez, amelyben Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának doktori védésével kapcsolatban fogalmaztak meg kérdéseket – írja a 444.hu.
Azt írták, köztudott, hogy a PhD-fokozat megszerzése szakmai elismerést jelent egy kutató számára, különösen, ha azt egy rangos intézmény ítéli oda. A doktori cím tudományos értékének megőrzése érdekében kérdésekkel fordulnak az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolához.
Az Oktatói Hálózat információt kért az ELTE-től arról, hogy milyen eljárás keretében engedélyezték Orbán Balázsnak, hogy 12 évvel az abszolutórium megszerzése után nyújtsa be disszertációját. Azt is megkérdezték, hogy erre biztosít-e jogi lehetőséget az egyetemi vagy kari doktori szabályzat.
Egy másik kérdésük arra vonatkozott, hogy a jelölt jelezte-e a Doktori Iskolának a doktori értekezése elkészítési határidejének meghosszabbítását, és ha igen, hányszor. Emellett arra is kíváncsiak voltak, hogy Orbán Balázs kérte-e a dolgozata címének vagy témájának megváltoztatását, és ezt jóváhagyta-e a Doktori Tanács.
Kitértek arra is, hogy a disszertáció munkahelyi vitára bocsátott verziójának egyik fejezetében egy 2023-as tanulmány jelentős részét változtatás nélkül vették át, amelyet a doktorjelölt egy társszerzővel közösen jegyzett. Ez a közös cikk azonban sem a dolgozat szövegében, sem a bibliográfiában nem szerepelt hivatkozásként, csupán a tézisfüzet publikációs listájában említik forrásként. Ezzel kapcsolatban az Oktatói Hálózat azt kérdezi, hogy a disszertáció végleges változata megfelel-e a hivatkozási előírásoknak, pótolták-e a hiányzó hivatkozásokat, és tisztázta-e a szerző, hogy a közösen jegyzett cikk mely részeit írta ő maga. Továbbá engedélyezte-e a társszerző a szöveg ilyen formában való felhasználását?
Az összeférhetetlenség kérdése is felmerült a levélben:
“Véleményük szerint nem merül-e fel az összeférhetetlenség gyanúja egy olyan doktorjelölt esetében, aki a kormányzatban betöltött magas politikai pozíciójánál fogva közvetlen vagy közvetett befolyást gyakorolhat állami egyetemek, köztük az ELTE működésére? Vajon mi garantálja azt, hogy egy erős kormányzati függésben tartott egyetem doktori bizottsága szabadon és elfogulatlan módon értékeli a doktorjelölt tudományos teljesítményét?”
A Doktori Iskola vezetése válaszában azt írta, Orbán Balázst 2009-ben vették fel, és 2012-ben szerzett abszolutóriumot.
“A Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény irányadó rendelkezése szerint a felsőoktatási intézmény nem utasíthatja el annak a jelentkezését a doktori fokozatszerzési eljárásra, aki az intézményben szerezte meg az abszolutóriumát. Az eljárásra irányadó jogszabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek alapján bármilyen összeférhetetlenség megállapítható lenne. A bíráló bizottságban részt vevő kollégáink munkájuk során kizárólag szakmai szempontokat érvényesíthetnek”
– idézi a 444.hu a levelet.
A Doktori Iskola szerint minden rendben volt, mert
a szabályzat szerint a 2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók 2026. augusztusáig kezdeményezhetik a doktori eljárás megindítását;
Orbán Balázs nem változtatott témát, csupán pontosították a disszertáció tárgyát;
azért nem nyilvánosan elérhető a disszertáció szövege, mert a jelölt az eljárásban kiadói szándéknyilatkozatot csatolt, ezért a nyilvánosságra hozatalra moratórium vonatkozik.
Az összeférhetetlenség kapcsán pedig arra a jogszabályra és szabályzatra hivatkoznak, amelyre már korábban is: „nem utasíthatja el a jelentkezését a felsőoktatási intézmény annak, aki az adott felsőoktatási intézményben sikeresen befejezte a doktori képzést.”
Hasonló furcsaságok merültek fel Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének doktori fokozata kapcsán is, erről itt írt bővebben a portál.
