A magyar politika célja és értelme, hogy a magyar nemzet fennmaradását és életminőségének javulását biztosítsa – mondta az Országgyűlés elnöke hétfőn a Rákóczi Szövetség Összmagyar Egyetemista Táborában tartott előadásában, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sátoraljaújhelyen.
Kövér László kifejtette: visszagondolva a magyar történelem több száz éves hagyományaira, nem nehéz belátni, hogy a cél mindig ez volt. Szent István idejétől kezdve a török megszálláson át egészen napjainkig minden “jóravaló és jobb” politikai nemzedék célja a megmaradás volt – tette hozzá.
Ilyen történelmi távlatban nincs kisebb és nem lehet nagyobb ambíciója egy nemzeti elkötelezettségű kormánynak Magyarországon, mint a nemzet fennmaradásának biztosítása. Különösen egy olyan, most kibontakozó világban, amelytől még a háborúk sem idegenek – hangsúlyozta a házelnök.
Szülj, magyar!
Úgy fogalmazott: minden nemzetet, beleértve a Kárpát-medencei utódállamok többségét adó nemzeteket is az a veszély fenyegeti, hogy kulturális értelemben, de akár fizikailag is “fel fogják őket számolni”. Hozzátette: nem feltétlenül kell úgy érezni magunkat, hogy egyedül mi vagyunk folyamatos létveszélyben. Példaként említette Ukrajnát, véleménye szerint ami ma ott zajlik, annak a következményei a török hódoltság 150 éves következményeivel vethetők össze és a háború csak két éve zajlik. Ukrajna negyedét lebombázták, az ott lakók, főleg a fiatalok egy része pedig elmenekült vagy a háború kitörése előtt emigrált, és kérdés, hogy ki építi majd újjá az országot, ha véget érnek a harcok – tette hozzá.
Kövér László kiemelte: a megmaradás első előfeltétele, hogy szülessenek gyermekek. Ehhez nemcsak anyagilag kell támogatni a családokat és a családalapítást, hanem mentálisan és szellemi értelemben is át kell alakítani a környezetet, amelyben a fiatalok a gyermekvállalásról gondolkodnak
– jegyezte meg.
Visegrádi négyek
Moderátori kérdésre a házelnök elmondta, a visegrádi négyes együttműködés legfontosabb erénye és hosszú távú fennmaradásának záloga, hogy azokat a kérdéseket vitatják meg, amelyekben fennáll a közös érdek és a megegyezés lehetősége. Hozzátette, az együttműködés többi között abban a leghasznosabb, hogy segítségével Közép-Európa gazdasága versenyképes lehet, ezáltal a négy meghatározó közép-európai ország – Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország – politikai értelemben, az érdekegyeztetésben kellő súllyal léphet fel az Európai Unióban. Ehhez a nyugat-keleti gazdasági összeköttetési rendszert ki kell egészíteni egy észak-déli gazdasági, infrastrukturális összeköttetéssel – mondta Kövér László.
A nemzeti közösségekkel kapcsolatban az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, vannak politikai határok, amelyeket a történélem húzott meg. Ezek jelentőségét nemcsak az átjárhatóság értelmében kell csökkenteni, hanem úgy, hogy “a kulturális kapcsolattartásban részt vevők ne vegyék észre, hogy egy másik országban vannak” – fűzte hozzá Kövér László.
Nincs olyan, hogy kisebbség
Kiemelte, első lépésként el kellene felejteni a “kisebbség” szót, hiszen – mint mondta –, nem véletlenül tértünk vissza a “nemzetiség” szó használatára, szakítva a nemzetközi szóhasználattal. Hozzátette, a kormány számon tartja a magyar nemzeti közösségek elleni törekvéseket, szól és tesz ellenük, ha lehetséges.
A házelnök úgy fogalmazott, minél több szál köt össze két országot, annál jobbá tudják tenni nemzetiségi politikájukat is.
Kövér László elmondta, 1990 óta a Vajdaság magyarjainak száma kevesebb mint a felére apadt. Kiemelte, ahhoz, hogy az anyaország megmaradjon, az elszakított nemzetrészeknek is meg kell maradniuk, és ahhoz, hogy a külhoni magyarság ne tűnjön el szülőföldjéről, arra van szükség, hogy a fiatalok helyben boldogulhassanak.
(MTI)
