A Magyarország alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló indítvány bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájával zárta munkáját hétfőn késő este a parlament.
Dunai Mónika (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta, hogy a modern világ értékrendbeli változásai, valamint a globális tendenciákból fakadó kihívások reagálásokra kényszerítették az alkotmányozó többséget.
Az alaptörvény a jövőben kimondja, hogy Magyarország védi a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját – emelte ki. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, az anya nő, az apa férfi – hangsúlyozta a politikus.
Arra is kitért, hogy az alaptörvény családvédelmi módosítása garantálja a gyermek születési nemének megfelelő háborítatlan fejlődését. Hozzátette, a módosítás nem csorbítja a felnőttek személyes szabadságát és identitását.
A javaslat további részleteit elemezve kitért arra, hogy alaptörvényi védelemmel ismerik el a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét és a mindenkori kormányzattól való függetlenségét – közölte.
Az alaptörvény, szemben a régi alkotmánnyal, önálló, a közpénzekkel szóló résszel is rendelkezik, a jogszabály egyértelműen és pontosan definiálja a közpénz fogalmát – jelentette ki.
Az eddigi hat helyett háromra, a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre redukálódik a különleges jogrendi esetkörök rendszere – hívta fel a figyelmet. Mindhárom esetre igaz, hogy a kormány jut központi szerephez, mert a különleges jogrend kihirdetését követően gyors, operatív és mind politikai, mind jogi értelemben felelős döntésekre van szükség – szögezte le a képviselő.
Szuperák Brigitta ukrán nemzetiségi szószóló azt mondta, hogy a magyarországi nemzetiségek bizottsága javasolja az indítvány elfogadását.
Bencsik János (független) azt kérdezte, mi a fontosabb, a gyermekek önazonosságának védelme vagy a lopás. Szavai szerint a jogalkotók ugyanis mind a kettőt beleírnák az alaptörvénybe.
(Words: 274 x Chars: 2180) XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXGyüre Csaba (Jobbik) úgy fogalmazott: a kormánypártok szándékosan pakolnak egybe jó és rossz javaslatokat, hogy később elmondhassák, a jogszabályt csak ők támogatták. Szavai szerint a kormánypártok nem tudják elviselni, hogy a közpénz nem az övék és az ellenzék belelát, hogy azt mire költik el.
Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, hogy a hagyományos értékek Európában és világszerte is folyamatos támadásoknak vannak kitéve. Úgy fogalmazott: sajnálja, hogy olyan időket élnek, amikor olyan nyilvánvaló dolgokat kell beleírni az az alaptörvénybe, mint, hogy az apa férfi és az anya nő.
Arató Gergely (DK) felszólalásában hangsúlyozta, a kormány nem írhatja elő az embereknek, hogyan éljenek, arról legfeljebb véleménye lehet.
Völner Pál zárszavában ismételten az alaptörvény elfogadása mellett érvelt. Hangsúlyozta, Magyarországon mindenki úgy él, ahogy az neki jól esik, amíg a törvényeket betartja.
Napirend után
A napirendi pontok tárgyalását követően Gelencsér Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy elengedhetetlen lenne a mosdósi kórház felújítása.
Az ülésvezető Lezsák Sándor lezárta az ülésnapot, a parlament kedden folytatja munkáját.
Fotó: Arató Gergely, a DK képviselője a törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményét mondja el az Egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 14-én. MTI/Kovács Attila
