32 év után utolsó teljes évadát zárta a bábszínház igazgatójaként Asbóth Anikó, a Vojtina Bábszínház alapítótagja, aki az évadzáró ülésen Debrecen város és a társulat Nívódíját vehette át Puskás István alpolgármestertől. – 49. évadát zárta a bábszínház.
Előadásaink népszerűsége továbbra is töretlen, amit mutatnak az egyre növekvő, a bábszínház befogadó képességének határát feszegető nézőszámok: csaknem 42 ezer nézőnk volt a 2024/25-ös évadban, 7700-an váltottak bérletet. Idén a Vojtina két játszóhelyén 523 előadást láthatott a közönség, 241 színháztermi és 282 játszószínházi produkciót
− hangsúlyozta Asbóth Anikó. A négyelőadásos bérlettípus volt a legnépszerűbb, amelyből csaknem ötezer darabot értékesítettek.
A legtöbbet játszott előadás Az őzike, akit Szerelemnek hívnak című produkció volt (85 alkalom), amelyeknek szöveges alapját egy angol-magyar gyermekjogi kutatás dokumentumanyaga, gyermekek saját szóhasználata adta.
Ebben az évadban is a két játszóhelyre, a Kálvin térre és a Kossuth utcára tervezték a bábszínház próbáit, műsorát. A Kossuth utcai Világközép tárlat több éve működő kiállítóhelye mellett a bábszínház Kálvin téri épültének első emeletén ez év januárjában, Kemény Henrik születésének 100. évfordulója alkalmából elkészült a Vitéz László Látvány-Tár is, amelyben a hagyaték kiállításon nem szereplő bábjai, bábos kellékei és a dokumentációk kapnak méltó, szakszerű elhelyezést.
Szeptemberben a találkozások évadát hirdettük meg a sokszínűség, az egyediség és az összművészetiség jegyében
– kezdte az évad szakmai értékelését Láposi Terka művészeti vezető. – A találkozásokét a Vojtinában eddig még nem alkotó vendégművészekkel, egyetemi gyakorlatukat a színházban töltő színészhallgatókkal és azzal az elszánt törekvéssel, hogy megnyitjuk kapuinkat a felső tagozatos és a felnőtt nézők előtt is. A Sárkánykirály bemutatása korszakos jelentőségű volt a színház életében – emelte ki.
Sűrű, bemutatókkal, felújításokkal teli évadot zárt a bábszínház, hisz hat új előadással várták a gyerekeket és két egykor népszerű, régen játszott produkciót újítottak fel.
Szeptemberben két premiert tartottak: A háromágú tölgyfa tündérét Kovács Géza rendezte, a Halhatatlanság csizmája című mesét pedig társulat egyik színésze, Mercs Máté Péter ötlete alapján Markó Róbert írta meg és állította színpadra. Az őzike, akit Szerelemnek hívnak a három év felettieket szólította meg: az óvodások játékvilágába engedett bepillantást a kőszínházak világában is ritkának és egyedinek számító verbatimszínházi formában. Meghatározó színházi élményként, határátlépésként élték meg a 10 év felettieknek készült, novemberben bemutatott Sárkánykirály című előadás létrejöttét. A produkciót nagy sikerrel, több alkalommal játszották felnőtt közönség előtt, ami ösztönzőleg hatott a színészekre és az alkotókra egyaránt. A darab írója Nagy Orsolya, rendezője Kovács Domokos volt.
A másság, a különleges érzékenység elfogadása és a környezetszennyezés adta az Emma csöndje meghatározó fókuszait. A drámát maga a szerző, Gimesi Dóra író, dramaturg állította színpadra Takács Mari és Grosschmid Erik báb-és díszlettervezők segítségével. Részben ezt a tematikát folytatta a Mikołaj Łoziński Ida meséi című meséje alapján készült Tükörszem is azt kérdést boncolgatva, miféle humoros, abszurd és komoly akadályokkal teli történetekkel találkoznánk, ha az állatok szemével vizsgálnánk az emberek világát.
Bővült a felújítások sora is: Az előszobaszekrény boszorkánya és a Tessék engem megmenteni! című népszerű darabjaikat vették ismét a repertoárba.
Az évad kiemelt eseménye volt a Kemény Henrik 100. A vásári bábjáték nagymestere, Kemény Henrik születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett hat hónapos eseménysorozat a múlt hétvégén a Vörössipkások Nemzetközi Találkozójával ért véget.
Az összművészet jegyében rendezték meg az évad kiállításait Keletkezések címmel. A bábszínészeiket bemutató a PONT című tárlatot még szeptemberben is láthatja majd a közönség.
A 49. évadát záró bábszínházat méltatva Puskás István alpolgármester úgy fogalmazott: a Vojtina messze több mint színház, hiszen nemcsak előadásokkal, hanem számos izgalmas programmal segítenek a gyermekeknek megismerkedni a kultúrával.
Segíti akár a városi oktatási intézményeket, akár a városi családokat abban, hogy a legifjabbak, a gyermekeink egy minél védettebb, minél inspirálóbb és minél minőségibb közösségben cseperedjenek fel és szerezzenek kapcsolatokat a magyar és az egyetemes kultúra kincseivel
– hangsúlyozta.
Az eseményen átadták az évvégi díjakat is. A Vojtina Bábszínház nívódíját Gellért Petra munkaügyi előadó; a bábszínház Művészeti Tanácsa által idén alapított, a háttérdolgozók elismerésére létrehozott Paraván-díjat pedig a bábkészítő műhely tagjai, Nádasiné Szegedi Éva, Kissné Kati és Oláh Richárd vehették át.
Örökös taggá választották Ágh András világosítót, aki hivatalosan 30 éve munkatársa a Vojtina csapatának, de már abban az időszakban is részt vett a bábszínházi előadások létrehozásában, amikor bábszínház még a Kölcsey Művelődési Központban működött.
Ágh András munkáját a Pikó Sándor által tervezett és Molnár Tamás által készített Pelikán triptichonnal ismerték el.
A Vojtina Bábszínház márciustól közönségbarát, új honlapot üzemeltet, tavasszal elindult az online jegyértékesítési rendszer, a belső kommunikációt pedig modern próbatábla rendszer szolgálja.
Fotók: Miskolczi János
