A CATL immár harmadik alkalommal nyújtott be engedélymódosítási kérelmet a hatósághoz. A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) közölte: ügyfélként bejelentkezett az eljárásba, átnézte a dokumentumokat, és állásfoglalásban fogalmazta meg aggályait.
Az egyesület szerint a vállalat valójában rejtett kapacitásbővítést készít elő, miközben a nyilvánosság előtt fenntarthatósági fejlesztésként kommunikálja a változtatásokat.
Növelnék a termelési potenciált?
A MIAKÖ úgy látja, hogy az LFP-technológia bevezetése lehetővé teszi többféle cella gyártását nagyobb mennyiségben és rugalmasabban. Az adiabatikus hűtőtornyok és más hatékonyságnövelő megoldások sem csökkentik a gyár abszolút erőforrás-fogyasztását, hanem azt teszik lehetővé, hogy ugyanannyi erőforrásból több cellát állítsanak elő. Bár a kérelem nem tartalmaz konkrét kapacitásadatokat, a változtatások egyértelműen a termelési potenciál növelését szolgálják – fogalmazott az egyesület.
Hasonló állásponton van a debreceni DK is:
“Debrecentől elveszik az ivóvizet, és benyomják a CATL-be” – Varga Zoltán lemérte a csöveket
Greenwashing és félrevezető kommunikáció
A szervezet „greenwashing”-nak tartja, ahogy a cég a fenntarthatóságot hangsúlyozza. Példaként említik a „szürkevíz” kifejezés félrevezető használatát: nem újrahasznosított háztartási vízről, hanem a Keleti-főcsatornából származó felszíni víz kivételéről van szó, amely a Tisza vízrendszerét terheli. A kommunikáció középpontjába a víz- és energiahatékonyság kerül, miközben a gyár valós környezeti hatásai és mérete elhomályosulnak. A folyamatos engedélykérelem-módosítások pedig megnehezítik a teljes kapacitás átláthatóságát.
Lakossági terhelés
Az állásfoglalás szerint a technológiaváltás és a termelés tényleges bővülése zajterhelést, közúti és vasúti forgalomnövekedést, valamint légszennyezést okoz. A kérelem ezeket a hatásokat külön-külön vizsgálja, de a szinergikus, együttes terhelést nem számolja, így a lakosság életminőségére gyakorolt tényleges hatás rejtve marad.
Közmeghallgatás hiánya
A MIAKÖ elfogadhatatlannak tartja, hogy a beruházás engedélyezési eljárásában nem biztosítanak valódi, élő közmeghallgatást. Az írásbeli észrevételek nem helyettesítik a nyilvános párbeszédet, ahol a helyiek közvetlenül tehetnék fel kérdéseiket, és választ is kaphatnának. Az egyesület szerint ez sérti a lakosság érdemi részvételhez való jogát, amelyet a magyar jog és nemzetközi egyezmények – például az Aarhusi Egyezmény – is garantálnak.
Követelésük
A szervezet azt várja a hatóságtól, hogy ne adjon engedélyt a módosított kérelemre. Indoklásuk szerint:
-
nem biztosított a teljes kapacitás átláthatósága, rejtett bővítés valósul meg;
-
nem vizsgálták független szakértők a vízkivétel, a hűtési rendszer, a zajterhelés és a közlekedési forgalom együttes hatásait, különös tekintettel a Tisza vízgyűjtő területére és a debreceni lakosságra;
-
a kérelem a gyár környezeti terhelésének csökkentése helyett valójában a termelési kapacitás és a lakossági terhelés növekedését eredményezi.
A MIAKÖ szerint mindezek alapján az engedélyt el kellett volna utasítani már az eredeti kérelmek esetében is.
Fotó: MIAKÖ
