Változás előtt áll a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány: L. Ritók Nóra, a szervezet alapítója és jelenlegi szakmai vezetője átadja az operatív feladatokat – derül ki a Pénzcentrumnak adott interjújából. Bár a mindennapi irányítást másra bízza, továbbra is aktívan részt vesz majd a stratégiaalkotásban, kommunikációban, érdekképviseletben és forrásteremtésben.
L. Ritók döntését részben életkorával indokolta: szeretné még látni, hogy az alapítvány nélküle is stabilan működik. Mint fogalmazott:
“A probléma, amiben dolgozunk, generációk alatt alakult ki, a megoldás is generációs léptékű – nem elégséges rá egy ember munkában töltött élete.”
Elmondta azt is, hogy pályafutása során gyakran “elment a falig”, de az utóbbi években visszavett a konfrontatív hangvételből. Ennek okát a politikai légkörben látja:
“Az a politikai klíma, ami kialakult, könnyen ellehetetleníthet minket is, és a családok, a gyerekek iránt érzett felelősség felülírja bennem az értelmetlen konfliktusokba való beleállást.”
Ennek ellenére továbbra is ragaszkodik a szakpolitikai kritikákhoz. Az alapítvány vezetőjeként kudarcként élte meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változásokat elérni. Mint mondta:
“Mi nem tudjuk alátámasztani a kormányzati sikerkommunikációt, ha a napi tapasztalatunk ennek ellentmond.”
Példaként az oktatás esélykiegyenlítő szerepének elvesztését, a gyermekvédelem súlyos gondjait, az átképző tanfolyamokban eltűnő forrásokat, a rosszul fókuszált intézkedéseket, valamint azt említette, hogy a leginkább rászoruló családok gyakran nem férnek hozzá a támogatásokhoz.
Magyar Péterék közel ötmillió forinttal támogatják a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítványt
A kritikák miatt szerinte az alapítvány köré is ellenségkép épül. Az oktatási szegregáció pedig az elmúlt másfél évtizedben csak tovább mélyült – főként az egyházi iskolák térnyerése miatt –, így mára szinte teljesen eltűnt az esélykiegyenlítés lehetősége. Hozzátette: egy 12 évvel ezelőtti rendeletmódosítás következtében sok család elvesztette a hátrányos és halmozottan hátrányos jogállást, jóllehet életkörülményeik nem javultak.
A közmunkaprogramot zsákutcának tartja: több településen egész évben nincs lehetőség értelmes munkát biztosítani.
„Mi látjuk, hová vezetnek ezek a problémák, de a prevencióban egyedül maradtunk”
– fogalmazott az interjúban.
Interjúink L. Ritók Nórával:
