Jelentős infrastrukturális fejlesztésen esett át a debreceni Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola a közelmúltban – számolt be a Debreceni Napnak Ember Sándor igazgató. Tájékoztatott, az intézmény mintegy 500 millió forintos támogatást nyert el az EFOP pályázat keretében, amelynek révén átfogó felújítás és digitális eszközbeszerzés valósult meg.
„Az elnyert támogatásból három fő fejlesztési irányt valósítottunk meg” – mondta el az igazgató. Az első lépésként valamennyi tanterem új festést kapott, beleértve a lábazati színeket és a mennyezeteket is, valamint minden padlóburkolatot korszerűre cseréltek, szegélyezéssel együtt.
A második nagy elem a tantermi bútorzat cseréje volt. A különböző korcsoportok (alsó és felső tagozat) igényeihez igazodva új, ergonómikus székek és asztalok kerültek a tantermekbe. „Ezeken a székeken a gyerekek hosszabb időt is egészségkárosodás nélkül tudnak eltölteni, miközben tartják a gerincüket is” – hangsúlyozta Ember Sándor.
Emellett új szekrényeket is beszereztek, amelyek ma már a mobiltelefonok központi tárolására is alkalmasak. „A rendelet értelmében az alsósok a tanteremben adják le telefonjaikat, amelyeket elzárunk, és hiánytalanul visszakapnak” – mondta az igazgató.
A beruházás harmadik pillére a digitális eszközpark fejlesztése volt. A közbeszerzésen keresztül interaktív kijelzőket szereztek be minden tanterembe, amelyek közül több beépített számítógépet is tartalmaz. A pedagógusok és a tanítóképzésben részt vevő hallgatók mára megtanulták ezek használatát. „Másfél, lassan két éve használjuk ezeket az eszközöket, és már a gyerekek is otthonosan mozognak az okostáblák világában” – emelte ki.
A digitális fejlesztés részeként notebookok is érkeztek a felső tagozat számára, amely jelenleg az otthoni felkészülést segíti, de az igazgató szerint hamarosan a tankönyveket is válthatják majd a laptopok.
A telefonhasználat szabályozása is pozitív változásokat hozott: „A gyerekek nem hiányolták a telefonjukat. Több lett a társas interakció, újra beszélgetnek a szünetekben” – számolt be a tapasztalatokról. Ugyanakkor szükség esetén pedagógusi engedéllyel továbbra is használhatók a készülékek.
Az iskolában nemcsak a tárgyi feltételek, de a módszertan is megújult. A tanórákon egyre gyakoribb a csoportmunka, projektalapú tanulás, páros feladatmegoldás, és az oktatás élményszerűbb, interaktívabb lett. „A tanár már nem csupán előad, a diák pedig nem csak befogad – párbeszéd zajlik közöttük” – fogalmazott Ember Sándor.
A kritikai gondolkodás fejlesztése is kiemelt szerepet kap. „Mivel protestáns intézmény vagyunk, az ige mérlegén vizsgáljuk meg a tartalmakat. Nem erőszakoljuk bele a Biblia tanítását a tantárgyakba, de csak a szép, hasznos és jó dolgokat vizsgáljuk meg” – mondta.
A jövőt illetően az igazgató szerint az oktatás térformái is változhatnak, egyes tantermekben már most is körasztaloknál dolgoznak a tanulók csoportban. „Lépésről lépésre haladunk előre. Nem egyik napról a másikra történik a változás, de mint gyakorlóiskola, nekünk mindig elöl kell járnunk a fejlesztésekben.”
A tanári kar motivált, a tudásmegosztás a mindennapok része. „A kollégák nemcsak tanfolyamokra járnak, hanem autodidakta módon is fejlesztik magukat, vagy egymástól tanulnak. A cél, hogy a gyerekek tudjanak együttműködni, elfogadni és segíteni egymást” – tette hozzá.
Ember Sándor szerint a keresztény értékrend is hozzájárul ahhoz, hogy az iskolában elfogadó, támogató közösség alakuljon ki: „Nálunk nem divat a csúfolódás. A gyerekek inkább segítik egymást, különösen azokat, akik lassabban haladnak vagy szerényebb képességekkel rendelkeznek.”
A kölcsei iskola példája jól mutatja, hogyan lehet a hagyományokat ötvözni a legmodernebb technológiai és pedagógiai megoldásokkal – az oktatás jövője tehát már a jelenben épül.
