Az aranytartalék nagyfokú stabilitást ad a magyar forintnak, egyben azt is jelzi, hogy a forintot nem olyan könnyű megtámadni, mert erős háttere van és tud védekezni – jelentette ki az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke hétfőn az M1 műsorában.
Kósa Lajos azt követően nyilatkozott, hogy a múlt héten a bizottság tagjaival megtekintették az ország aranykészletét, azt szúrópróbaszerűen ellenőrizték, átnézték az összes számbavételi jegyzőkönyvet, és mindent rendben találtak. Mint elmondta, 94,7 tonna aranyat őriznek a Magyar Nemzeti Bank titkos, dél-pesti telephelyén, míg további 15,5 tonnát Londonban, a London Bullion Market Association-ben.
A bizottsági elnök szerint az ellenőrzés után már nem tehető fel a kérdés a parlamentben, hogy megvan-e az aranytartaléka az országnak, mert megvan. Megjegyezte, ez egyben azt is üzeni a világnak, hogy van olyan, azonnal bevethető tartaléka Magyarországnak, amely a forint megvédését szolgálhatja.
Kósa Lajos emlékeztetett arra, az 1990-es évek elején az MNB eladta a valutatartalékot, mindössze három tonna maradt, mert Surányi György akkori elnöknek más koncepciója volt, máshogy kívánta biztosítani a forint értékállóságát. Ma minden ország igyekszik növelni aranytartalékát, hazánk is, mert biztonságot ad, növeli az ország védekezőképességét – fűzte hozzá.
Kósa Lajos a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy a dél-pesti telephely biztosítási rendszere nemzetközi értelemben is világszínvonalú, úgyhogy az ország aranytartaléka biztonságban van. Megemlítette, technikai oka van annak, hogy egy részét Londonban őrzik: amennyiben olyan ügyletre kerülne sor, ami miatt mozgósítani kell az aranyat, akkor a Londonban letétbe helyezett, fizikailag is ott lévő arany könnyebben mozgósítható, mint a budapesti.
Amikor Kósa Lajos bedöntötte a forintot
2010. június 3-a emlékezetes dátum azok számára, akik Kósa Lajos “munkásságát” követik. Történt ugyanis, hogy a debreceni országgyűlési képviselő – akkor még a cívisváros polgármestereként – azt találta mondani egy konferencián, hogy hazánkat a közvetlen államcsőd veszélye fenyegeti.
Úgy tűnik az átadás-átvétel alapján, hogy a közvetlen államcsőd elkerülése a cél jelenleg, szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük – fogalmazott Debrecen akkori polgármestere a Napi Gazdaság kkv-fejlesztési konferenciáján.
Van olyan igazgatási ágazat, ahol júniusra már nem tudunk bért fizetni, mert elfogyott az erre elkülönített keret – hozott egy példát Kósa.
Most nem lehet semmi konkrétumot mondani, hiszen a hét végén és a jövő héten dől el, mit is lehet kezdeni. Az bizonyos, hogy vészhelyzet van. Most, mivel süllyed a hajó, bármi áron azonnali lépéseket kell tenni. Általános válságkezelést nem lehet alkalmazni, teljesen új alapokra kell helyezni a gazdaságpolitikát – mondta Kósa, aki szerint a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg.
Kósa úgy vélte, a krízis időszakára egy átmeneti, legfeljebb két évre szóló forgatókönyvet kell megalkotni – ebben valóban szükség lehet a nemzeti egyetértésre. Ezt követheti egy hosszabb távú terv. Alapjaiban kell újra gondolni a teljes gazdaságpolitikát: a rendszereket alapjaiban kell megreformálni, így a közbeszerzéseket, az önkormányzatok struktúráját is.
