Az immár tizenhetedik évadát taposó, lassan nagykorúvá váló Campus Fesztivál második napján már igazán nagyágyúk is felléptek a nagyszínpadon. Ganxsta Zolee és a Kartel mellett a Tankcsapda és John Newman is szórakoztatta a közönséget, emellett Sub Bass Monster és a Bikini is tiszteletét tette a fesztiválozók nagy örömére.
Kezdésnek egy kis Sub Bass
Döglégy Zoliék indították be az estét – róluk már részletesebben írtunk korábban –, majd egy kisebb stílusváltással Sub Bass Monster koncertjére időztünk néhány szám erejéig az Egyetemi Színpadnál. Gyulafirátót szülötte hozta a jól megszokott zenéit, bár az egyik legismertebb klasszikusát, a Négy ütemet nem vártuk meg – pedig szinte mindenki ismeri már a szöveget: „Szív, sűrít, gyújt, kipufog.”
Rövid ott-tartózkodásunk alatt a rapper egy kis extrával is meglepte a közönséget: kijött a nézők közé, és a tömegben folytatta a rímgyártást. Elhangzott a Sebességmámor és a Ne sírj, Anyám is, amelyeket a lelkes közönség nagy tapssal fogadott.
Nosztalgikus Bikini-koncert és egy kis norvég pop
Ezt követően válaszút elé állítottak minket a szervezők, ugyanis a Bikini és a Tankcsapda koncertje – egy negyedórás csúsztatást leszámítva – szinte egyszerre zajlott. Mi a tömegnyomort elkerülendő a Bikinire voksoltunk, és nem is bántuk meg: D. Nagy Lajosék igazi buli hangulatot teremtettek a Rock Arénában, ahol sorra hangzottak el a legnagyobb slágereik.
Természetesen a Közeli helyeken, Adj helyet magad mellett, Ki visz majd haza és a Mielőtt végleg elmegyek a koncert végére maradtak – a közönség pedig kívülről fújta őket, együtt énekelve a zenekarral. Bár nem volt közvetlen összehasonlítási alapunk a nagyszínpados Tankcsapdával, bátran mondhatjuk, hogy jó döntés volt maradni: egy hamisítatlan házibuli hangulatú koncertet kaptunk, méghozzá kellemesen szellős környezetben.
Kisebb stílusváltásként a Víztorony Klubban belekóstoltam a norvég Amilost alternatív popzenekar műsorának végébe is. A technikai stáb nagyon jól játszott a fényekkel, látványos, drámai hangulatot teremtve, amit a skandináv énekesnő, Sigrid Zeiner-Gundersen természetes szépsége csak tovább emelt – igazi különleges élményt nyújtott.
John Newmant nem láttuk jönni
Ezután nem volt kérdés: a brit John Newmanre tartogattuk magunkat. Róla személy szerint annyit tudtam, hogy évekkel ezelőtt a Love Me Again című slágerével uralta a listákat, illetve Calvin Harrisszel közösen dolgozott a Blame című számon. Ezek alapján valami klasszikus énekes produkcióra számítottam – de szerencsére pozitívan csalódtam.
Aztán megtudtam, hogy Newman DJ-ként is aktív, így amikor a sötétből előbukkant a keverőpult és a mikrofon, már sejteni lehetett, hogy mindkét oldalát megmutatja. A szettje egyszerűen fantasztikus volt: kiválóan ötvözte az énekhangját a modern ritmusokkal, amelyek rendesen megmozgatták a nagyrészt fiatalokból álló közönséget. A látványelemekre is nagy hangsúlyt fektettek: füst, tűz, lézerek és a koncert közepén bevetett hatalmas konfettiágyú gondoskodott az igazi fesztiválhangulatról.
Zenei svédasztal, amiből repetáztunk is
Összefoglalva: csütörtökön igazi zenei svédasztal várt ránk a Nagyerdőn, és mi mindenből kóstoltunk egy kicsit – de a Bikiniből és John Newmanből bizony repetáztunk is.
A harmadik napon pedig érkezik az elektronikus zenét játszó amerikai páros, a Chainsmokers, valamint a Halott Pénz és a Bagossy Brothers Company – természetesen a teljesség igénye nélkül.
– Faragó László –
