Kaba, Hajdú-Bihar megye 17. legnépesebb települése – komoly kihívásokkal néz szembe, de lendületes fejlesztések jellemzik. Erről Szegi Emma fideszes polgármester beszélt a Debreceni Napnak adott interjúban. Szó esett energiafüggetlenségről, munkahelyteremtésről, családbarát fejlesztésekről és a helyi közösség megtartó erejéről is.
Geotermikus és napenergia: Kaba a fenntartható jövő útján
A város öt éve kezdte hasznosítani geotermikus energiáját, amellyel már több közintézményt is fűtenek. Emellett egy gázmotorral villamos energiát is termelnek, amely részben a fürdő működését fedezi, a többletet pedig visszatáplálják a hálózatba. Egy új termálkút fúrására is lehetőség nyílik egy határon átnyúló pályázat révén, amely már 60°C fölötti vizet hozna a felszínre, ezzel lehetővé téve minden középület teljes geotermikus ellátását.
A város napenergia terén is élen jár: saját forrásból, mintegy 30 millió forintból minden közintézmény tetejére napelemek kerültek. Ennek köszönhetően az energiafelhasználás jelentősen csökkent – egyes épületekben már a gázórát is leszerelték, elkerülve a milliós rendelkezésre állási díjakat.
Útfejlesztés, bölcsőde és közösségmegtartás
Egy 350 millió forintos TOP Plusz-pályázatnak köszönhetően mára Kaba teljes belterületi úthálózata szilárd burkolatot kapott. A város új bölcsődéje 2024 nyarán kapta meg a használatbavételi engedélyt, amely nagy segítséget nyújt a dolgozni vágyó szülők, különösen az édesanyák számára.
A polgármester szerint a legfőbb cél: a lakosság megtartása és fiatalok letelepítése. Mint fogalmazott: „Minden település túlélése azon múlik, hogy meg tudja-e tartani a saját lakosságát.”
Munkahelyek és a cukorgyár újraindítása
Kaba kedvező fekvése – a 4-es főút és a vasútvonal mentén – lehetőséget ad a térségi ingázásra, de a helyben teremtett munkahelyek kiemelt célok. Ennek egyik kulcsa lehet a régi cukorgyár újraindítása, amelyhez már üzleti terv is készült, a meglévő infrastruktúrára alapozva.
A projekt mintegy 120 milliárd forintba kerülne, így komoly befektetőre lenne szükség. Szegi Emma elmondta: korábban Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt az ügyről, aki ígéretet tett a kormány támogatására, ha befektető is érkezik.
A település vezetője szerint azonban politikai döntés is szükséges ahhoz, hogy a cukorgyártás ismét stratégiai ágazatként működhessen Magyarországon. A cél egy magyar többségi tulajdonú üzem létrehozása, amely csökkentené az importkitettséget és stabilizálná az árakat.
Fürdő, turizmus, vendéglátás
A kabai fürdő kiemelt szerepet tölt be a helyi gazdaságban, bár az önkormányzat évek óta állami támogatás nélkül működteti. Az üzemeltetéshez szükséges fejlesztéseket saját forrásból fedezik – például az úszómedence fóliázása 22 millió forintba került.
A tisztaság és a rendezett környezet a fürdő egyik legnagyobb vonzereje. A szezonális bevételek a teljes éves bevétel 80 százalékát adják. A fejlesztések közt szerepel egy új szauna, valamint egy 16 milliós gyermekjátékelem is.
A vendéglátásban az önkormányzat a vállalkozók szerepét erősíti. Az önkormányzati tulajdonú Meteorit Étterem bérlői például napi 1900 forintos menüvel szolgálnak.
Szálláshelyek, munkásszálló és fiatalok támogatása
A városban néhány éve működik egy munkásszálló, amelyet egy felújított volt TSZ-irodaházban alakítottak ki. A 60 millió forintos önkormányzati önerővel támogatott beruházás után az épület teljes kihasználtsággal működik. A fenntartási időszak lejárta után akár fiataloknak szánt lakásokká is átalakíthatják.
Emellett négy fecskeházat is létrehoztak, ahol a beköltöző fiatal párok két évig ingyenesen lakhatnak. Ez a program is teljes kapacitással működik.
Élénkülő ingatlanpiac
Kaba ingatlanpiaca is fellendülőben van: míg tíz éve még 200 lakatlan ház állt, ma már szinte minden meghirdetett ingatlan gyorsan gazdára talál. Egyre több családi apartman és vendégház is létesül, és sok régi házat újítanak fel – mindez javítja a településkép minőségét. Új építkezések is zajlanak, ami szintén a település fejlődését jelzi.
