A technológia fejlődése új dimenziókat nyitott meg a hadviselésben, és ezek a változások nemcsak a frontvonalakon, de a mindennapokban is érezhetők – mondta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő a Debreceni Napnak adott interjújában, a Mandiner által szervezett esemény után. Demkó Kiszelly Zoltánnal beszélgetett az MCC Debrecenben.
„A privát szféra megszűnőben van”
Demkó szerint a dróntechnológia fejlődése olyan ütemű, hogy már most is léteznek lepkeméretű, felderítő célokra használt eszközök. Bár ezek jelenleg főként megfigyelésre alkalmasak, a jövőben akár támadó célokra is használhatók lehetnek.
„Egy olyan világba léptünk be, ahol gyakorlatilag megszűnik a privát szféra. A mobiltelefonok már most is potenciális kémeszközök, de hamarosan miniatűr drónok is képesek lesznek megfigyelni minket.”
A katonai alkalmazás már nemcsak elképzelés: egy drón ma már képes behatolni egy ajtórésen vagy lövészárokba, és közvetlenül megfigyelni katonákat. Bár robbanóanyagot ezek az apró szerkezetek korlátozottan tudnak hordozni, súlyos sérülések okozására már most is alkalmasak lehetnek.
„Ma Ukrajnában a halálos áldozatok és sérülések 70 százalékát drónok okozzák. Beléptünk a Terminátor-filmek korszakába.”
„Bárki képes lehet támadásra”
A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a dróntámadások decentralizálódása új fenyegetést jelent.
„Ma már bárki, akár egy-két drónnal is komoly támadást tud végrehajtani. Mi történne, ha valaki például Debrecen repülőterén egy hajtóműbe irányítana egy ilyen szerkezetet?”
Noha Magyarország jelenleg nem célpont, a technológia könnyen terroristák kezébe is kerülhet. Demkó szerint az ukránok által végrehajtott oroszországi dróntámadás „zseniális katonai akció” volt, de rávilágít arra, hogy bárhol, bármikor lecsaphatnak ezek az eszközök.
V4-ek, Brüsszel és Washington – „a valóság bonyolultabb”
A V4-ek (visegrádi országok) közötti együttműködésről elmondta: bár sokan a formáció gyengüléséről beszélnek, az továbbra is létezik, csak nem mindig a felszínen.
„Tegnapelőtt éppen V4-es diákoknak tartottam előadást. A visegrádi együttműködésnek vannak formái, amelyek még élnek, mások kevésbé aktívak. Soha nem volt olyan erős, mint azt sokan gondolták.”
A magyar–amerikai kapcsolatok szerinte nem romlottak, csak nem a leglátványosabb területeken zajlanak az együttműködések. Magyarország ugyanakkor igyekszik jó kapcsolatot fenntartani mind Kínával, mind Oroszországgal.
„A legnagyobb hatalmakkal – az Egyesült Államokkal és Kínával – egyaránt jó viszonyt ápolunk. Oroszországgal sem rossz a kapcsolatunk, még akkor sem, ha ők Magyarországot az ellenséges országok közé sorolják.”
„Ukrajna nem tudja visszafoglalni területeit”
Demkó úgy látja, hogy Ukrajna katonailag nem lesz képes teljes egészében visszafoglalni az orosz megszállás alatt álló területeket. Véleménye szerint 2022 tavaszán még lett volna esély egy fájdalmas, de talán eredményes tárgyalásra.
„Ma már félmillió ember halt meg, és a városok romokban. A magyar álláspont – ami sokak szerint túl óvatos – végül bölcsebbnek bizonyult, mint más országoké. Ukrajna katonailag nem tudja legyőzni Oroszországot.”
Szerinte Oroszország is veszít a háborúban, és bár bizonyos területeket és lakosságot megszerez, gazdaságilag és stratégiailag rosszabb helyzetbe került, mint a konfliktus előtt.
„Az orosz társadalmat nem rengeti meg a veszteség”
Arra a kérdésre, hogy miért nem reagál az orosz társadalom érzékenyebben a háborús veszteségekre, Demkó három okot említ: az orosz nacionalizmus mélységét, a háborúban részt vevő önkéntesek és bűnözők szerepét, valamint a társadalom különbségeit a nyugati világéhoz képest.
„Sokan közülük úgy gondolják, hogy a Krím, a Donbász, sőt Kijev is orosz föld. Emellett nem sorkatonák harcolnak, hanem önkéntesek és elítéltek. A börtönnépesség csökkenése is azt mutatja, hogy sok elítélt nem tér vissza – ez az orosz társadalmat nem rendíti meg.”
Irán, Izrael, Kína – geopolitikai hatások
A közel-keleti konfliktusról elmondta: Oroszországnak nincs kötelezettsége Irán védelmére, és nem is érdekük szembemenni az USA-val a térségben. Kína sem tud érdemben segíteni Iránnak, legfeljebb korlátozott hírszerzési támogatást nyújt.
„Ha Iránnak atomfegyvere lesz, akkor Szaúd-Arábia is elindulhat ezen az úton. Ez veszélyes. A legjobb az lenne, ha Irán feladná ezt a programot – ez lenne az iráni népnek is a legjobb.”
Demkó Attila szavai szerint a világ gyorsan változik: a hadviselés egyre inkább digitalizálódik, és a nagyhatalmak közötti erőviszonyok is mozgásban vannak. Az, hogy egy ország mit tehet vagy nem tehet meg, egyre inkább azon múlik, hogyan tudja kihasználni – vagy kivédeni – a technológia és geopolitika új erővonalait.
