A Fidesz-frakció Politika 360 nevű Youtube-műsorának vendége volt Kósa Lajos debreceni országgyűlési képviselő, a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke. Az adás fő témái között szerepelt a Magyarország ellen zajló lejárató kampány, a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz ügye, az ukrán-magyar viszony és a tervezett törvénymódosítás az anyakönyvezhető keresztnevek kapcsán.
Kémügy és katonai fegyelemsértés a vezérkarban
Kósa Lajos megerősítette, hogy a magyar biztonsági szervek vizsgálatot folytatnak egy “súlyos katonai és nemzetbiztonsági ügyben”, melynek középpontjában Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke áll. Az ügy egyik legsúlyosabb eleme: fegyelemsértés, parancsmegtagadás és állítólagos kapcsolatfelvétel Holló Istvánnal, akit kémkedés vádjával tartóztattak le.
“A parancsmegtagadás a legfőbb bűn, amit a hadseregben el lehet követni” – hangsúlyozta Kósa, hozzátéve: ha a hierarchia megbomlik, akkor megbomlik a hadsereg is. A politikus szerint vizsgálni kell, hogy Ruszin-Szendi önhatalmú cselekedetei tudatos politikai vagy idegen titkosszolgálati befolyás eredményei voltak-e.
“Kósa Lajos egy csinovnyik, majd elszámol a lelkiismeretével”
– Ruszin-Szendi Romulusz a Debreceni Napnak
Ukrajnai befolyás és “lejáratókampány” Magyarország ellen
Kósa elmondása szerint Ukrajna titkosszolgálati eszközökkel próbálja befolyásolni a magyar belpolitikát, különös tekintettel a Voks 2025 nevű véleménynyilvánító szavazásra, amely az ukrán EU-csatlakozás támogatottságát mérte fel.
“Ez egy politikai hadművelet, amellyel megpróbálnak zavart kelteni a magyar közéletben. Céljuk, hogy megbuktassák a magyar kormányt vagy megkerüljék a népakaratot Ukrajna EU-tagsága ügyében” – fogalmazott az ellenségei – jelen esetben az oroszok áltak megtámadott Ukrajna – ellen folyamatosan hecckampányoló Fidesz debreceni vezetője.
Kósa szerint az ukrán állam számos szempontból nem felel meg az EU-tagsághoz szükséges demokratikus és jogállami követelményeknek, például “elnyomja az ellenzéket, nincs sajtószabadság”, és elmaradnak a kisebbségi jogok biztosításában is. Emellett súlyos korrupciós ügyeket emlegetett, az európai támogatások elsikkasztásától kezdve a fegyverek eltűnéséig.
Nevek védelmében – törvénymódosítás az utónevek ügyében
A műsor záró témája a keresztnevek anyakönyvezésének új szabályozása volt, amelyet Kósa Lajos nyújtott be az Országgyűlésnek. A képviselő szerint a cél az, hogy a magyar névkultúrát megóvják az olyan nevek bejegyzésétől, amelyek idegen eredetűek, értelmetlenek vagy nem illeszkednek a magyar nyelv- és kultúrkörbe.
“A név nemcsak az egyén identitásának része, hanem a nemzeti kultúra kincse is. Nem lehet hagyni, hogy idegen hatások alakítsák a magyar utónév-állományt” – fogalmazott. A javaslat szerint a jövőben a kulturális miniszter döntene az új nevek beemeléséről, és a hivatalos lista a Magyar Közlönyben jelenne meg, nem pedig egy tudományos intézet honlapján.
Kósa szerint ez rendet tesz a jelenlegi kaotikus szabályozásban, és biztosítja a politikai és közjogi felelősségvállalást. A törvényjavaslatot a parlamenti pártok többsége is támogatta.
