Lehetetlen helyszínen, egy körbebetonozott-kövezett, szinte földig gyalult fatuskón vette észre debreceni olvasónk ezt a szépséges hártyásszárnyút. Az óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata) Európa legnagyobb darazsa, de a lódarázzsal ellentétben nem kell félni tőle, egyáltalán nem agresszív.
Ez a debreceni példány talán épp egy orrszavúbogár-lárvát “oltott” be petéivel. Mert nőstényi mivoltáról a mérete feltétlenül árulkodik.
Sajnos ha felbukkan egy méretes rovar (vagy bármilyen állatfaj), számos esetben még mindig az az első reakció, hogy “hol a légycsapó, hadd lapítsam ki”. Pedig, mint minden fajnak, ezeknek is megvan a szerepe táplálékláncban. Az urbanizáció okozta élőhelypusztulás pedig egyre több ilyen első típusú találkozást eredményez a normál esetben vadon élő állatokkal – lásd még: vaddisznók Debrecenben, vagy az ősszel rendre felerősödő szongáriai cselőpók-para.
Mit érdemes tudni az óriás tőrösdarázsról?
Ez a darázsfaj könnyen azonosítható a potrohán található négy jellegzetes sárga foltról. A nőstények elérhetik a 45 milliméteres testhosszt, fejük sárga színű, míg a kisebb, körülbelül 30 milliméteres hímek feje fekete. Testüket sűrű szőrzet borítja: a tor és a potroh felső része fekete, míg az alsó oldaluk vörösesbarna árnyalatú. Lábukon jól látható tüskék találhatók, szárnyaik pedig füstös-lilás színűek. Repülésük jellegzetesen hangos és zúgó, szárnyaikat viszonylag lassan mozgatják.
Elterjedése és életmódja
Az óriás tőrösdarázs elsősorban Dél-Európában él, de Magyarországon is találhatók stabil populációi. Elterjedése kiterjed Csehországig, Oroszország bizonyos részeire, valamint Észak-Afrikára is. Szaporodása szorosan összefügg az orrszarvúbogár jelenlétével, mivel petéit annak lárváira rakja. A kikelő darázslárvák először a megbénított orrszarvúbogár-lárva testnedveit fogyasztják, majd a testébe fúrva fokozatosan felemésztik azt. Az utódok bebábozódás után a következő tavaszon kelnek ki imágó formájában.
Természetvédelmi státusza
Bár az óriás tőrösdarázs – Európa legnagyobb darázsfaja – nem szerepel a nemzetközi Vörös listán, Magyarországon védett fajnak számít. Eszmei értéke 50 000 forint, és ez a védettség az elhullott példányokra is érvényes, tehát gyűjtésük, bántalmazásuk szigorúan tilos. Ez a látványos megjelenésű rovar az emberre teljesen ártalmatlan, még zaklatás esetén is inkább menekül, semmint támadna.
Bár a lódarázs (Vespa crabro) és az óriás tőrösdarázs méretüknél fogva hasonló benyomást kelthetnek, a két faj számos szempontból eltér egymástól.
Méret és testalkat
A lódarázs karcsúbb testfelépítésű; dolgozói általában 25–35 mm hosszúak, a királynők pedig akár 40–50 mm-re is megnőhetnek. Az óriás tőrösdarázs robusztusabb, a nőstények elérhetik a 45 mm-t, míg a hímek nagyjából 30 mm-esek. Összességében erőteljesebb megjelenésűek, mint a lódarazsak.
Színezet
A lódarázs testét sárga-fekete csíkok díszítik, feje narancssárgás árnyalatú. Ezzel szemben az óriás tőrösdarázs potrohán négy nagy sárga folt látható. A nőstények feje sárga, a hímeké fekete. Szőrzetük a toron és a potrohon fekete, alul vörösesbarna színű.
Szárnyak
A lódarázs szárnyai átlátszóak, enyhén barnás árnyalattal. Az óriás tőrösdarázsé viszont füstös-lilás tónusú, ami különösen jól megfigyelhető repülés közben.
Viselkedés
A lódarázs a fészkét védelmezve agresszívan is felléphet, és könnyen támadhat, ha veszélyt érzékel. Az óriás tőrösdarázs ezzel szemben békés természetű, és még zaklatás esetén is inkább menekül, mintsem támadjon. Kifejezetten kerüli az embereket.
