Az ipari fejlesztések miatt jelentősen megnő Debrecen vízigénye: a városban épülő gyárak a lakosság napi ivóvízfogyasztásának mintegy háromnegyedét fogják elhasználni.
A gyártási folyamatokhoz elsősorban úgynevezett „szürkevizet” alkalmaznak majd – ez kétharmad részben tisztított szennyvízből, egyharmad részben pedig a Tiszából származó felszíni vízből áll, amit a Keleti-főcsatornán keresztül biztosítanak.
A debreceni önkormányzat közleményben cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az ipari létesítmények ivóvízbázisra vagy fúrt kutakra alapoznának. Tájékoztatásuk szerint az ipari parkok vízigénye legfeljebb napi 30 ezer köbméter lehet – ebből 27 ezer köbméter szürkevíz, míg a fennmaradó rész kommunális célokat szolgál. Összehasonlításképp: Debrecen lakossága jelenleg napi 40 ezer köbméter ivóvizet használ el.
A 24.hu cikke szerint a városban működő és épülő üzemek – például a kínai CATL, a dél-koreai EcoPro BM vagy a német BMW – nem a helyi ivóvízhálózatot fogják igénybe venni. Ehelyett alternatív megoldásokkal, például szennyvíztisztítással és felszíni víz felhasználásával oldják meg a szükséges vízellátást.
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy hosszú távon így is problémák adódhatnak. Az ipari parkok ugyanis ugyanabból a vízbázisból használnak majd vizet, amely a mezőgazdasági öntözés és természetvédelem számára is létfontosságú – ráadásul a klímaváltozás miatt a Tisza vízhozama egyre kiszámíthatatlanabb lehet.
Habár a szükséges fejlesztések többsége még folyamatban van, a 24.hu szerint több kulcsfontosságú beruházás – például új vízvezetékek és a felszíni víztisztító kapacitásának bővítése – késlekedik vagy még el sem indult. Emiatt egyes gyárak beindítása is csúszhat: például a CATL szennyvízelőkezelőjének hatósági engedélyeztetése még zajlik, így a próbagyártás csak 2026-ban indulhat el a tervezett 2025 ősze helyett.
