Június 4-én Debrecen adott otthont a Portfolio által szervezett Kelet-magyarországi Gazdasági Fórumnak, ahol a térséget érintő fejlesztési irányokról, befektetési lehetőségekről és a vállalkozások előtt álló kihívásokról beszéltek döntéshozók, gazdasági szakemberek és piaci szereplők.
Debrecen tudatosan építi gazdasági központi szerepét
Papp László, Debrecen polgármestere nyitóelőadásában kiemelte: a város tudatosan használja a „gazdasági centrum” megnevezést, mivel az önkormányzat stratégiai célja, hogy Debrecen hosszú távon is az ország egyik gazdasági motorjává váljon. A fejlesztési célkitűzések szerint az ipari teljesítményből való városi részesedés a 2030-as évek elejére elérheti a 16 százalékot.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozások támogatása kulcskérdés: nemcsak az üzleti környezet, hanem a vállalkozói tudás és az innováció fejlesztésében is. Ennek jegyében jött létre a KKV Park, amely a nagyvállalatok közelségében kínál lehetőségeket a helyi vállalkozások számára.
Debrecen szoros együttműködésben dolgozik a Debreceni Egyetemmel is – a város így nemcsak ipari, hanem tudományos és kutatásfejlesztési központként is erősödik.
Kormányzati és pénzügyi ösztönzők a gazdasági fordulat szolgálatában
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a gazdasági kihívások közepette elindult beruházási fordulatról beszélt. Elmondása szerint a Lakhatási Tőkeprogram és az új társasház-fejlesztések példák arra, hogyan mozdul el a piac a válság után.
A Demján Sándor Program és a 150 új gyár program célja a vállalkozások fejlesztése, különös tekintettel az energiahatékonyságra és termelékenységre. A kormányzati cél, hogy újrainduljanak a hitelezési folyamatok, és a beruházási kedv is tartósan növekedjen.
Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Széchenyi Kártya Program aktuális adatait ismertette: 2024-ben Hajdú-Biharban 4100 hitelkérelmet fogadtak be 140 milliárd forint értékben. A beruházási hitelek kamata 2025 tavaszára 3 százalékra csökkent – a program hatékonyságát jól mutatja, hogy az igénylők 70 százaléka vidéki vállalkozás.
Innováció, digitalizáció, zöld átállás – fókuszban a jövőbiztos gazdaság
Kasziba Levente, a Magyar Fejlesztési Bank EU üzleti igazgatóságának vezetője az uniós forrásból elérhető, 0 százalékos kamatozású vállalkozásfejlesztési hitelprogramokat mutatta be, amelyek a digitalizációt, a zöld átállást és a beruházásokat támogatják. A hitelprogram célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, amelyek nem férnek hozzá piaci alapon finanszírozáshoz, de gazdaságilag életképesek.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja szerint a város gazdasági növekedése országos szinten is kiemelkedő: 2030-ra Hajdú-Bihar megye lehet az ország legnagyobb ipari termelője, 8600 milliárd forintos bővüléssel. Ehhez elengedhetetlen a kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése, amelyben az egyetem aktívan részt vesz. Az intézmény jelenleg 32 ezer hallgatót képez, közülük több mint 7600-an külföldről érkeztek.
Együttműködés: város, egyetem, vállalkozások
A fórum első panelbeszélgetésében Herdon István (XANGA csoport), Marossy Virág (Debreceni Vagyonkezelő Zrt.) és Szabó Sándor (Szinorg Universal) arról beszéltek, hogy a város gazdasági fejlődésének záloga a hármas együttműködés: az önkormányzat, az egyetem és a vállalkozások közös munkája. A több ezer külföldi hallgató, az új ipari beruházások, a növekvő ingatlanpiac és az infrastrukturális fejlesztések (villamosvonalak, vasútvonal, parkolók) mind hozzájárulnak a város fenntartható fejlődéséhez.
Befektetések turbulens időkben
A HOLD Alapkezelő szakértői, Ferenczy Dániel és Kiss József a befektetési stratégiák átgondoltságára hívták fel a figyelmet a jelenlegi geopolitikai és gazdasági környezetben. Véleményük szerint tartósan magasabb reálhozamokra lehet számítani, ezért a privát vagyonkezelésben is új szempontokat kell érvényesíteni.
Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde igazgatója a tőzsdei jelenlét előnyeiről beszélt: a cégérték meghatározása, a tőke bevonása, az üzleti bizalom és a transzparencia mind hozzájárulnak egy vállalkozás hosszú távú stabilitásához.
A digitalizáció nem opció, hanem alapkövetelmény
Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati üzletágvezetője szerint a digitális bankolás mára alapelvárás a KKV-k részéről is. A Széchenyi Kártya Program MAX+ továbbra is elérhető, állami támogatással.
Zónai Roland, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának projektmenedzsere kiemelte: a szellemi tulajdon védelme ma már nemcsak jogi, hanem üzleti érdek is. Az SZTNH díjmentes tanácsadással segíti a hazai KKV-kat a tudatos szellemitulajdon-menedzsment kialakításában.
Digitális jelenlét és energiahatékonyság a mikrovállalkozások szolgálatában
Leskó László, a Yettel képviseletében arról beszélt, hogy a szolgáltató csatlakozott a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” kezdeményezéshez. A program akár 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti a mikrovállalkozásokat digitális jelenlétük kiépítésében.
Szalai Sándor, az E.ON KKV-értékesítési vezetője az energiahatékonyságot emelte ki a vállalkozások versenyképességének kulcselemeként. A cég komplex megoldásokat kínál az energetikai beruházások előkészítésétől a kivitelezésig.
