Különleges és megható pillanatnak lehettek tanúi a debreceni mentőállomás munkatársai: három, összesen 122 év szolgálati időt maguk mögött tudó bajtárstól búcsúzott az Országos Mentőszolgálat. A nyugdíjba vonuló mentősök – Szatmári József, Dicső Tibor és Veres Miklós – kivételes pályafutásukkal és emberi példamutatásukkal maradandó nyomot hagytak a mentőszolgálat életében.
Szatmári József, irányítócsoport-vezető mentőtiszt 47 év szolgálat után vonult vissza. Évtizedeken keresztül volt a debreceni mentésirányítás arca és lelke, aki szakmai tudásával, nyugalmával és vezetői képességeivel generációk példaképe lett. Nemcsak életeket mentett, hanem kollégáit is tanította, támogatta – sokak szerint ő volt az, aki mindig tudta, mit kell tenni, akkor is, amikor más még kérdezni sem mert.
Dicső Tibor mentőápolóként 46 éven át szolgált. Csendes, mégis meghatározó jelenléte, szakmai alázata és végtelen türelme legendássá tették a bajtársai körében. Újraélesztés, baleseti ellátás, idős emberek megnyugtatása – minden helyzetben biztos kézzel, nyugalommal dolgozott, miközben több ezer embernek jelentett reményt és segítséget.
Veres Miklós mentőtechnikusként 29 évet töltött a szolgálatban. Pontosságával, humorával és csapatmunkára való készségével a mindennapi mentések megbízható és szerethető tagja volt. Nemcsak vezette a mentőautót, hanem valódi támasza is volt csapatának.
A három életmentőt egy megható és szeretetteljes búcsúpiknikkel köszöntötte a debreceni bajtársi közösség. A közös emlékezés, nevetések és hálás szavak méltó keretet adtak a búcsúnak. Az eseményen részt vett Dr. Csató Gábor főigazgató is, aki személyesen mondott köszönetet a bajtársak több évtizedes kiemelkedő munkájáért.
Bár Szatmári József, Dicső Tibor és Veres Miklós most nyugdíjba vonulnak, példájuk, szellemiségük és örökségük tovább él a mentőállomás falai között, a szirénák hangjában és minden fiatalabb bajtárs munkájában.
