A 96. Debreceni Ünnepi Könyvhét helyszínválasztás a városban kisebb vitát váltott ki. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a könyvtár esőhelyszínnek is megfelel. A város korábban inkább nagyobb, már bejáratott tereket választott. Miért nem a Fórum, miért nem a Kölcsey Központ? Puskás István alpolgármestert kérdeztük.
“Én nagyon örültem ennek a vitának, mert azt mutatja, hogy sokak számára fontos a könyvhét. Jó látni, hogy ez ennyi embert érdekel. Az, hogy különböző elképzelések vannak, szerintem egy kiváló vitahelyzet. A Méliusz kiváló szakmai csapatának volt egy javaslata egy konkrét helyszínre. Mi is sokat gondolkodtunk rajta, és végül a könyvtár központi épületére esett a választás, ami szimbolikusan is a város legfontosabb könyves tere. A szakmai érvek, amelyeket a csapat felsorakoztatott, meggyőzőek voltak”
– felelte kérdésünkre Puskás István.
Melyek voltak ezek az érvek?
“Egyrészt a közönség már eleve jelen van. A nap bármely szakában nyüzsgés van a könyvtárban, kicsik és nagyok, debreceniek és nem debreceniek százai látogatják naponta. Másrészt a könyvtárban jelen van az a fajta kereskedelmi jelleg is, ami a könyvhét sajátja – ne felejtsük el, hogy a könyvhét eredendően egy könyvvásár, ahol a magyar könyvkiadók, különösen az új könyvek kiadói mutatkoznak be.
Ma már azonban nemcsak a vásárlásról szól az esemény, hanem különböző kísérő rendezvények is színesítik. A könyvtárnak pedig van tapasztalata e téren: körülbelül két éve ad otthont a debreceni dizájnerek közösségének, és minden hónapban megrendezik itt a Csak Dizájn vásárt, nagy érdeklődés mellett. A könyvtár tehát igazi, nyüzsgő közösségi tér. Természetesen az alapfunkciója megmaradt – az olvasás –, de ma már egy sokkal élőbb kulturális tér.”
Debrecen alpolgármestere szerint, ha például egy üzletközpontba vinnék a rendezvényt, túlságosan eltolódna a kereskedelmi jelleg felé, és a kísérő programok háttérbe szorulnának. Ha viszont egy klasszikus kulturális helyszínre, akkor meg pont fordítva. A Kölcsey Központ egyébként is olyan forgalmas, hogy logisztikailag nehezen lenne megvalósítható egy többnapos rendezvény ott.
“A könyvtár egy ideális metszéspont: minden olyan szempont együtt állt, amit a szervezők és a könyvtár szakmai csapata fontosnak tartott.”
Puskás István azt is megjegyezte, hogy egyre kiszámíthatatlanabb a nyári időjárás. A klímaváltozás miatt szélsőséges időjárási körülményekkel kell számolni: nagy hőség, hirtelen zivatarok. A Csapó utcán például sokszor panaszkodott a közönség, hogy a könyvbemutatókon tűző napon kell ülni, vagy ha esik, nincs hova bemenekülni. A könyvtár viszont zárt tér, ami kiszámíthatóbb, és fenntarthatósági szempontból is előnyös: nem kell külön esőhelyszínt építeni vagy klimatizálni.
Ezek voltak tehát azok a szakmai, rendezvényszervezési és könyves szempontok, amelyek a könyvtár mellett szóltak. Ez egyfajta kísérlet, a közönség majd „a lábával szavaz”. A könyvtár környékén nyüzsgő városi közösség azonban bizakodásra ad okot – tudta meg a Debreceni Nap a városatyától.
“Természetesen úgy készülünk, hogy ez egy ideiglenes helyszín. A tapasztalatokat levonva a jövőben új helyszíneket is keresünk. A könyvhét története során már sokféle helyszínen zajlott a városban. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak a belvárosra koncentráljunk, hanem a kultúra tereit egy kicsit széthúzzuk a város különböző pontjaira is. Ez a kulturális decentralizáció része annak a léptékváltásnak, amit Debrecen kulturális életében elindítottunk”
– mondta Puskás István, hozzátéve, a helyszín logisztikailag is előnyös: van parkoló, villamosmegálló, kényelmesebb is lehet, mint a Csapó utca – ott például fizetős parkolás van, és többet kell gyalogolni.
“Itt minden adott. Azt szeretnénk, hogy a város lakói is szokják meg, hogy a kultúrának lehet más térbeli szerkezete is, ne csak a főtér és a Nagyerdő vonalán mozogjon az élet.”
Miért nem volt még Guns N’ Roses-koncert a Nagyerdei Stadionban?
Interjú Puskás Istvánnal, Debrecen kulturális alpolgármesterével
A könyvhét szereplőiről és a könyvpiacról
A visszajelzések vegyesek, de összességében pozitívak – árulta el az alpolgármester. A könyvpiac változásai természetesen éreztetik hatásukat. Egyrészt a nagy kiadói és terjesztői láncok térnyerése jellemző, ami megnehezíti a kisebb szereplők boldogulását – akár kiadókról, akár könyvesboltokról van szó. Másrészt az online kereskedelem erősödése, különösen a Covid óta, alapjaiban változtatta meg a vásárlási szokásokat. Ez Debrecenben is érezhető.
Ennek ellenére idén is 16 kiállító lesz jelen a könyvhéten, ami azt mutatja, hogy a rendezvénynek van még piaci és kulturális relevanciája. Volt idő, amikor csak négy sátor volt. A könyvhét továbbra is elsősorban az új könyveket kiadó és forgalmazó szereplők ünnepe. Természetesen öröm, ha antikváriumok, nyomdák is jelen vannak, de a fókusz az új könyveken van – a kis helyi kiadóktól az egyháziakig, egészen a legnagyobb szereplőkig – tudtuk meg Puskás Istvántól.
Közösségi könyvszekrény és új projektek
A város újra kihelyezte a Színház és az Ady Gimnázium között található közösségi könyvszekrényt, amelyet a Művésztér Egyesület működtet. Az önkormányzat az első megvalósításkor anyagi támogatást nyújtott, most pedig a Rotary Klub önkéntesei végezték el a felújítást. A város háttértámogatással segítette a folyamatot.
Ez egy remek példája annak, amikor civil szervezetek és az önkormányzat közösen dolgoznak egy ügyön – nyilatkozta Puskás István. A könyvszekrényt naponta több százan használják, közösségi térként is működik. Vannak további tervek is: a Batthyány utca 24. udvarában a Művésztér, a Rotary Klub, a Waldorf Iskola és a Német Kulturális Fórum közösen egy kis könyvtárat és egy közösségi fűszerkertet is létrehoz. A projekt előkészületei már előrehaladott állapotban vannak, így várhatóan a nyár folyamán megvalósul.
