A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazhatóságára, valamint azok szélesebb körű társadalmi és szakmai megismertetésére fektették a fő hangsúlyt az V. Debreceni Alkalmazott Rovartani Konferencián. A Zoo Debrecenben tartott eseményen a rovartani kutatások aktuális, a mezőgazdaság és környezetvédelem szempontjából is releváns kérdéseit járták körül.
A konferenciát még 2021-ben hívta életre a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézete, eddig az online térben zajlott, most azonban elérkezettnek látták az időt a szervezők, hogy személyesen is találkozzanak. A fő cél, hogy bemutassák a Kárpát-medencében folyó alkalmazott rovartani kutatások legújabb eredményeit, valamint fórumot biztosítsanak a rovartan különböző területein tevékenykedő hazai és határon túli magyar kutatók, egyetemi hallgatók számára tudományos munkájuk ismertetésére és a szakmai együttműködések bővítésére.
Az eredeti ötlet az volt, hogy közelítsük az erdészeti és a természetvédelmi rovartant, és az ezekben dolgozó kollégáknak biztosítsunk egyfajta fórumot. De kiszélesedett a témák köre, hiszen vannak megkerülhetetlen kérdéskörök, mint például a klímaváltozás vagy az idegenhonos fajok betelepülése. És akadnak olyan speciális területek, amelyek mindenki számára érdekesek lehetnek, ide sorolható mondjuk a rovarfehérjék takarmányozási vagy esetleg humán élelmezési céllal történő alkalmazása vagy épp az igazságügyi rovartan. A koncepciónk szerint immár szándékosan keverjük a szekciókat, hogy ne legyen blokkosodás
– mondta el Nagy Antal, a DE MÉK Növényvédelmi Intézetének egyetemi docense, a konferencia szervezőbizottságának elnöke.
Szanyi Szabolcs, az intézet adjunktusa, a szervezőbizottság társelnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a konferencia elsődleges célja, hogy a rovarokon keresztül szólítsák meg a különböző tudományterületek művelőit, és interdiszciplináris jelleggel mutassák be a rovartannal kapcsolatos legfrissebb kutatásokat.
Veres Szilvia, a MÉK tudományos dékánhelyettese kiemelte, hogy a Nagyerdei Kultúrpark és az egyetem, illetve a kar kiváló együttműködésének hála több projektben is összedolgoznak a szakemberek, így az sem véletlen, hogy a Zoo Debrecenben tartották a konferenciát.
Eltökélt szándékunk a minőségi irányba való haladás, amelynek alapját képezik a különböző szervezetekkel való együttműködések, hiszen közösen mindig könnyebb eredményeket elérni. Örülünk, hogy a Nagyerdei Kultúrparkkal közösen szervezhetjük meg a tanácskozást, mely révén remélem, tovább bővül a szakmai partnerek köre
– fogalmazott a dékánhelyettes.
Nagy Gergely Sándor, a Nagyerdei Kultúrpark ügyvezető igazgatója szerint minden tudományos munka annyit ér, amennyien arról tudnak és amennyire hatást tud gyakorolni.
Azért, hogy ne csak a tudományos életre legyünk hatással, hanem a mindennapi életre is, kulcsfontosságú, hogy ezek a kutatások szolgálják a természetet, szolgálják az emberiséget fenntartható módon, hosszú távon. A Nagyerdei Kultúrparkhoz tartozó terület 17 és fél hektárt tesz ki, így természetesen nekünk is vannak vizsgálódásaink, amelyekről szintén szó lesz a konferencián. Alapításunk óta a legnagyobb állat- és növénygyűjteménnyel rendelkezünk jelenleg, és az, hogy ezek miként mozognak együtt, milyen kölcsönhatásokban vannak, rendkívül érdekes és gyakorlatorientált kutatásokat eredményeznek
– ismertette az igazgató.
A tanácskozáson szó volt egyebek mellett a méhekről, vagy épp az állatkertekről mint az idegenhonos fajok megtelepedésének és terjedésének lehetséges forrópontjairól, de az igazságügyi és természetvédelmi rovartan témaköréből, valamint a rovarnevelés technikáiról is lehetett hallani, valamint bemutatkozott az Agroloop Hungary Kft.
Az esemény a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, a Természettudományi és Technológiai Kar, a Nagyerdei Kultúrpark, az ATK és az MTA-DAB Mezőgazdasági Szakbizottság Növényvédelmi Munkabizottsága közös szervezésében valósult meg.
– DE Sajtóközpont –
