A társadalmi felzárkózás egyik kulcsa a gyermekkorban kezdődik – vallja Csiszár Eszter, a Fókuszban a gyermek program szakmai vezetője, aki a Debreceni Nap kérdéseire válaszolva átfogó képet adott a roma közösségeket támogató hazai programokról.
Az interjúban szó esik az oktatásba ágyazott szociális projektekről, a roma szakkollégiumok sikereiről, a tanodahálózat szerepéről, valamint a közfoglalkoztatás átalakuló funkciójáról. Csiszár szerint a változás már elindult: a tanulás, a munka és a pozitív példaképek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a következő generációk kitörhessenek a szegénység ördögi köréből.
Debreceni Nap: Néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor úgy fogalmazott: a munka és az oktatás jelenti a kiutat a roma közösségek számára. Mennyire sikerült ezt az irányt valódi változásokká formálni?
Csiszár Eszter: Úgy látom, hogy az elmúlt években jelentős előrelépés történt. A roma foglalkoztatás növekedett, és egyre több adat mutatja, hogy javult az iskolai végzettség is. A programjaink célja nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek képzettségének erősítése is volt. Sokan, akik korábban nem fejezték be az általános iskolát, ma már pótolták a hiányosságokat, vagy éppen szakmát szereztek.
Debreceni Nap: Milyen konkrét programokra gondolhatunk?
Csiszár Eszter: Például a „Nő az esély” programra, amelyet az Európai Unió is elismert mint jó gyakorlatot. Ez a képzés és foglalkoztatás összekapcsolásával valósult meg, főként roma nők számára a szociális területen. Sokan közülük a mai napig dolgoznak az egészségügyben vagy szociális ellátásban. Most szeretnénk hasonló modellt bevezetni az egészségügyi szektorban is, ahol szintén nagy szükség van munkaerőre.
Debreceni Nap: Gyakran halljuk, hogy a roma gyerekek iskolai esélyei nehezen javulnak. Milyen eszközökkel segítenek ezen?
Csiszár Eszter: A legfontosabb, hogy már a szülők is felismerjék: tanulás nélkül nincs kitörés a szegénységből. Tudjuk, hogy nehéz elengedni a gyereket otthonról, például kollégiumba, de ezek az intézmények – különösen a roma szakkollégiumok – hatalmas lehetőséget adnak. Ott a fiatalok támogatást, közösséget, és fejlődési lehetőséget kapnak, amit otthon gyakran nem tudnának megélni.
Debreceni Nap: A roma szakkollégiumok eredményei mérhetők?
Csiszár Eszter: Abszolút. 2011 óta országszerte 11 roma szakkollégium működik költségvetési támogatással, és eddig 700 roma fiatal szerzett diplomát ezek támogatásával. Jelenleg évente mintegy 300 aktív hallgató tanul ezekben az intézményekben. Debrecenben is két ilyen kollégium működik, komoly diáklétszámmal.
Debreceni Nap: Az iskolán kívüli fejlesztésekről is sok szó esik. Ezek hogyan épülnek be a programjukba?
Csiszár Eszter: Kiemelten fontosnak tartjuk az iskolán kívüli támogatást is. Az országban jelenleg 200 tanoda működik, amelyek segítik a gyerekeket pótolni az otthoni háttér hiányait. Ezekben az intézményekben célzottan segítik a szociokulturális hátrányok leküzdését, például tanulási támogatással és személyre szabott fejlesztéssel. Ezek is állami finanszírozással működnek.
Debreceni Nap: Mi a helyzet a legkisebbekkel?
Csiszár Eszter: Az alapokat már csecsemőkortól igyekszünk megteremteni. A Biztos Kezdet Gyerekházakban 0–3 éves gyermekeket és szüleiket fogadjuk. Ezekben nemcsak a gyermekek fejlődésére figyelünk, hanem a szülőket is segítjük például védőnői, pszichológusi, fejlesztőpedagógusi támogatással. Fontos, hogy a gyerek és a szülő együtt vegyen részt a foglalkozásokon – ez hosszú távon meghatározza a gyermek jövőjét.
Debreceni Nap: Mennyire látja eredményesnek ezeket a kezdeményezéseket például itt, Debrecen környékén?
Csiszár Eszter: Óriási előrelépést látunk. A felújított óvodákba sokkal többen járnak, mint korábban. A családok életében kialakult egy napi rutin, az óvoda pedig jól felkészíti a gyerekeket az iskolára. A debreceni iskolákban pedig nagyszerű tanári csapat dolgozik – szívvel-lélekkel küzdenek azért, hogy ezek a gyerekek továbbtanuljanak.
Debreceni Nap: A közfoglalkoztatás hatását is gyakran emlegetik. Ön szerint milyen szerepet játszik ez a folyamatban?
Csiszár Eszter: Nagy szerepet játszik, főként a kisebb településeken, például Nyírmihálydiban vagy Nyírpilisen. Bár országosan csökkent a közfoglalkoztatottak száma – ami egyébként pozitív jel –, még mindig fontos átmeneti lépcsőfok lehet az elsődleges munkaerőpiac felé. Ráadásul nemcsak egyszerű közterület-karbantartásról van szó: mezőgazdasági programokat is indítottunk, például uborkatermesztést, ami bevételt is termel a családoknak, és erősíti a felelősségtudatot.
Debreceni Nap: Vannak régiós különbségek a program sikerességében?
Csiszár Eszter: Természetesen. Például Heves, Nógrád, Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyék különösen hátrányos helyzetűek. A közlekedési elérhetőség, a nagyobb városok közelsége, a lakosság összetétele mind-mind befolyásolja a lehetőségeket. Vannak azonban fiatal, dinamikus települések is, ahol az iskolák és óvodák gyermeklétszáma bíztató – ezek jó alapot adnak a hosszú távú változáshoz.
Debreceni Nap: Sok roma fiatal még érettségivel vagy szakképesítéssel is nehezen talál munkát az előítéletek miatt. Ezen hogyan lehet változtatni?
Csiszár Eszter: Ez valós probléma. Sok roma szülő meséli: hiába taníttatták gyermekeiket, azok nem kapnak lehetőséget a munkaerőpiacon. Ezen csak példaképek bemutatásával, pozitív narratívák erősítésével lehet változtatni. Fontos megmutatni, hogy a romák között nemcsak útépítők, hanem tanárok, kutatók, egyetemi oktatók is vannak. A főnököm, Stoják Attila például államtitkárként dolgozik. Ezek az emberek nemcsak a roma közösségnek, de az egész társadalomnak példát mutatnak.
Csiszár Eszter szavai szerint a kiút valóban a tanuláson és a munkán keresztül vezet – és bár sok a kihívás, az elindult programok már most is valódi életeket változtatnak meg. Az állami és uniós támogatással működő kezdeményezések célja, hogy hosszú távon ne csak lehetőségeket teremtsenek, hanem új társadalmi mintákat is erősítsenek.
