A debreceni CATL-gyárban már megjelentek az első Fülöp-szigeteki vendégmunkások. A kínai akkumulátorgyár 50 fővel már szerződött, és év végéig további 450 ázsiai dolgozót terveznek felvenni. A helyzet jól mutatja, milyen mértékű munkaerőhiánnyal szembesülnek a beruházók, és milyen nehézségekbe ütközik a magyar kormány azon célkitűzése, hogy ezek az üzemek elsősorban hazai munkaerőre támaszkodjanak.
Éltető Andrea közgazdász szerint a probléma nem újkeletű, sőt már a 2022-es bejelentés idején is lehetett tudni, hogy egy 100 gigawattórás gyár, amely a tervek szerint 9000 munkahelyet teremt, hatalmas humánerőforrást igényel. A most épülő első ütem – egy 40 GWh-s egység – már önmagában 2000–2500 dolgozót követel meg. A kérdés már akkor is felmerült: honnan lesz ennyi ember?
A kormányzat ugyan azt kommunikálta, hogy kizárólag magyar munkásokkal terveznek, és akár a határon túlról is hoznának dolgozókat, ha kell, de ez már akkor sem tűnt tarthatónak. A CATL is jelezte, hogy a menedzsment minden esetben kínai lesz, és a kulcsfontosságú betanító operátorok is az anyacég külföldi szakemberei lesznek. Ugyanakkor a vállalat hangsúlyozta, hogy amennyire csak lehet, magyar munkaerővel kívánja üzemeltetni a gyárat.
A helyzet azonban gyorsan világossá vált: ez nem megy. Egyrészt azért, mert a magyar munkaerőpiac már most is rendkívül szűk. Az országban körülbelül 200 ezer álláskeresőt tartanak nyilván, de közülük Éltető szerint legalább 20–25% funkcionálisan analfabéta, vagy olyan állapotban van, hogy nem alkalmas rendszeres munkavégzésre. Ráadásul a fennmaradó, potenciálisan foglalkoztatható munkaerő sem feltétlenül hajlandó egy akkumulátorgyárban dolgozni – a munkakörnyezet, a munkaidő és az egészségügyi kockázatok sokakat visszatartanak.
További akadály a földrajzi mobilitás hiánya. Magyarországon az emberek nehezen mozdulnak: egy zalai munkanélküli nem fog Debrecenbe költözni, és a cégeknek sem éri meg napi több száz kilométerről buszoztatni a dolgozókat. A CATL először Debrecen 60 kilométeres körzetében próbált toborozni, majd kiterjesztette keresését az egész országra, sőt a határon túlra is – mindhiába.
A hiányzó létszámot tehát vendégmunkásokkal kell pótolni. A fülöp-szigetiek alkalmazása nem példa nélküli: Magyarországon évek óta jelen vannak külföldi dolgozók az iparban. A gödi Samsung-gyárban például a 6000 dolgozó fele külföldi. A vendégmunkások rendszerint megbízhatóan teljesítenek, olcsóbbak, és kevesebb béralkura hajlandóak, ami a beruházóknak kedvező.
Éltető Andrea rámutat: az ipari verseny egyre kiélezettebb. Debrecenben nemcsak a CATL, hanem a BMW is építkezik, és a környéken további hat akkumulátoripari üzem van tervezés alatt. Közben Nyíregyházán is hasonló beruházás zajlik. Mindezek a cégek ugyanazért a szűk munkaerőállományért versenyeznek, ami felverheti a béreket – ezt pedig a vállalatok igyekeznek elkerülni.
Bár a hivatalos kommunikáció szerint a végső cél továbbra is az, hogy a külföldiek aránya ne haladja meg a 20–30%-ot a CATL-nál, a jelenlegi tendenciák alapján ez egyre kevésbé tűnik reálisnak. A vendégmunkások száma nő, miközben a hazai utánpótlás továbbra is akadozik.
A szakértő szerint a probléma túlmutat egyetlen gyár munkaerőgondjain. Az akkumulátoripar gyors és koncentrált terjeszkedése olyan társadalmi, gazdasági és környezeti kérdéseket vet fel, amelyekre nincs még kész válasz – és amelyeket egyre sürgetőbb lesz megválaszolni, ahogy újabb gyárak nyitják meg kapuikat az ország különböző pontjain.
