Lezárta az anyakönyvezhető utónevekkel kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat általános vitáját, majd áttért az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló törvény módosításáról szóló javaslat vitájára kedden az Országgyűlés.
DK: támogatandó a javaslat
Támogatandónak nevezte a javaslatot Hegedüs Andrea (DK), aki – felszólalásában a névadás hazai történetét is áttekintve – kiemelte, a döntés nemcsak jogi, de érzelmi és kulturális szempontokat is hordoz, ezért fontos, hogy a szülők átgondolják azt.
A javaslat központi elemeként említette a magyar és nemzetiségi utónévjegyzékek szabályozásának törvényi szintre emelését, helyeselve a magyar utónévkincs megőrzését, az összhang és az átláthatóság növelését a tudományos és szakmai álláspontok figyelembe vételével.
A felszólaló a tudományos megalapozottság fontosságát hangsúlyozva az új nevek lajstromba felvételénél.
KDNP: a javaslat hozzájárul a nemzeti identitásunk védelméhez
Juhász Hajnalka (KDNP) rámutatott, hogy egyre gyakrabban kérelmezik az utónévjegyzék bővítését. Hangsúlyozta, a mókásnak tűnő nevek azonban megnehezíthetik a gyermekek életét.
A törvényjavaslat az új utónevek elbírálása során az elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlatot és a tudomány képviselői által megfogalmazott legfontosabb alapelveket emeli törvényi szintre – közölte.
A folyamatban a jövőben is nagy szerepet kap a Nyelvtudományi Kutatóközpont, mert véleményezi a kérelmeket, majd azokat továbbítja a kultúráért felelős miniszterhez – jelentette ki.
A törvényjavaslat hozzájárul a nemzeti identitásunk, utónévkincsünk védelméhez és megőrzéséhez – szögezte le.
Mi Hazánk: elkésett a törvénymódosítás
Novák Előd (Mi Hazánk) elkésettnek tartotta a törvénymódosítást. Hozzátette, hogy eközben a Mi Hazánk támogatja, hogy a hatósági jogkört vegyék el a Nyelvtudományi Kutatóközponttól.
Nemcsak a termékenységi ráta zuhant vissza a 2010-es szintre, de visszaszorulóban vannak a magyar nevek is, általánosságban elmondható, hogy a szülők próbálnak minél egyedibb neveket választani – jelentette ki. Megjegyezte, hogy a kettős keresztnevek is népszerűek voltak az utóbbi években.
Nemzetiségi szószóló: a név a nemzetiségek identitásának is része
Paulik Antal (szlovák nemzetiségi szószóló) arról beszélt, hogy a modern korban minden nemzet kialakította a csak arra a közösségre jellemző utónevek gyűjteményét. A név a nemzetiségek identitásának is része – emelte ki.
A nemzetiségi törvény rendelkezéseinek értelmében az országos nemzetiségi önkormányzat minősített többséggel dönt a nemzetiségi utónévjegyzék összeállításáról – emelte ki. A kötelezettségének mind a 13 nemzetiségi önkormányzat eleget tett, összeállította és honlapján közzétette az adott nemzetiségi nevek jegyzékét – jelentette be a szószóló.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja a javaslat elfogadását – mondta zárásként.
Az általános vitát az elnöklő Oláh Lajos lezárta.
Zárszó
Kósa Lajos (Fidesz) zárszavában örömtelinek nevezte, hogy minden felszólaló támogatta a javaslatot, ami szerinte “nem rossz a mai politikai viszonyok mellett”.
A debreceni fideszes képviselő a Facebook-oldalán konkrétan úgy fogalmazott, “csoda történt”:
