A Debrecenben működő Eve Power akkumulátorgyár kapcsán tartott sajtótájékoztatót a Civil Fórum Debrecen Egyesület, a fókuszban a sajtóban megjelent, veszélyes anyagokkal – különösen az NMP-vel – kapcsolatos hírek voltak.
Gondola Zsolt Zoárd elnök szerint Debrecen egy nagyon veszélyes várossá vált A lakosság nem fogadta el az erőltetett iparosítást. Borzasztóan felzúdultak azon a híren, miszerint Józsán, a lakóövezet néhány száz méteres közelségében olyan akkumulátorgyár működik majd, amely rendkívül veszélyes anyagokat – így például NMP-t – fog felhasználni.”
A felszólalók hangsúlyozták, hogy bár az akkumulátorgyárak veszélyesanyag-használata nem új hír, a most nyilvánosságra került mennyiségek és azok közelsége sokkolta a város lakosságát. „Ez nemcsak egy új adat, hanem új reakciókat is kiváltott: most szembesültek a debreceniek azzal, hogy városuk ilyen mértékben ipartechnológiai kockázatnak van kitéve.”
A Civil Fórum elnöke úgy látja a probléma gyökere a párbeszéd teljes hiánya. A három érintett szereplő – a hatóságok, a városvezetés és a beruházó – nem teljesítik azokat az alapvető elvárásokat, amelyek szükségesek lennének egy ilyen horderejű beruházás társadalmi elfogadtatásához. A hatóságok ugyan jogszerűen jártak el az elektronikus közmeghallgatással, de az ilyen típusú egyeztetések „nem alkalmasak arra, hogy valódi társadalmi konzultációt valósítsanak meg”.
A városvezetés részéről elvárható lett volna, hogy példát mutatva párbeszédet kezdeményezzenek a beruházóval és a lakossággal. Ehelyett „egyik nap bemutatják a város környezeti ellenőrző rendszerét, másnap pedig megjelenik a hír a fokozottan veszélyes anyagokról – teljesen abszurd helyzet alakult ki Debrecenben”.
A harmadik szereplő, az Eve Power is súlyos kritikát kapott. A felszólalók szerint a vállalat a CATL-hez hasonlóan pusztán szponzorációs aktivitással próbálja megnyerni a közvéleményt, miközben a valóban fontos információkat „az újságíróknak kell kibányászniuk”.
A Civil Fórum már 2024 novemberében figyelmeztette az Eve Powert, hogy az elektronikus közmeghallgatás nem lesz elégséges, és javasolták, hogy saját fórumokat hozzanak létre. Ez azonban nem valósult meg. A cég továbbra is „ünnepségeken vesz részt, szponzorál, de nem kommunikál érdemben”.
Illés-Rácz Mariann, a Civil Fórum frakcióvezető-helyettese elmondta: a Zöld őrszem rendszer – amely a város, az egyetem és kutatók együttműködésében jött létre – önmagában véve dicséretes és innovatív kezdeményezés. Ugyanakkor hangsúlyozta: „ez a rendszer nem védi meg Debrecen lakosságát”. Felidézte, hogy a rendszer ötletét a polgármester egy közmeghallgatáson tett ígérete hívta életre, válaszként a lakossági felháborodásra.
A Zöld őrszem rendszer mérései ugyan képesek kimutatni szennyeződéseket, de – ahogy fogalmazott – „ettől még nem leszünk biztonságban, csak legalább tudjuk, hogy mitől fulladunk”.
A biztonsági jelentések alapján a gyár 2750 tonna NMP-t használhat fel évente, de a technológiában forgó teljes mennyiség 16.612 tonna, a helyben tárolt készlet pedig 168 tonna. A CTL-gyár még ennél is több, két és félszer ennyi NMP-t használ. „Ez brutális mennyiség, amit felfogni is nehéz” – hangzott el.
Aggasztó a vízhasználat és a vízbázisok helyzete is: az engedély három üzemi mélykút létesítését is tartalmazza, így a gyárak nemcsak a technológiai, hanem az ivóvízkészleteket is veszélyeztethetik.
Illés-Rácz Mariann szerint az adatok transzparenciája nem volt egyértelmű: nem világos, hogy mely adatok lesznek online, melyek offline, és ezekhez ki férhet hozzá, különös tekintettel a titoktartási záradékokra.
A Civil Fórum kéréssel fordult a Future of Debrecen kezdeményezéshez is: készítsenek egy olyan számítást, amely bemutatja, hogy a gyárak kibocsátásait milyen kompenzációval (például fásítással) lehetne ellensúlyozni.
A Civil Fórum szerint a legpontosabb mérés az önkormányzati választás eredménye, ahol az akkumulátorgyárak kérdése döntő szerepet játszott. „Aki azt állítja, hogy Debrecen támogatja az iparosítást, nem ismeri el a demokrácia szabályait.”
Újságírói kérdésekre adott válaszok
– Terveznek-e olyan rendezvényt, ahol a lakosság, a cég, a hatóság és az önkormányzat képviselői párbeszédet folytathatnának?
A Civil Fórum elnöke elmondta, hogy minden alkalommal felajánlották a segítségüket ilyen fórumok megszervezéséhez, de ezek a megkeresések „süket fülekre találtak”. „Úgy látjuk, a szereplők nem érdekeltek a valódi párbeszédben. Az online térbe helyezett közmeghallgatások nem helyettesítik a személyes konzultációt.”
– Miért nem szerveznek nyilvános tiltakozást, utcai demonstrációt?
„Az elmúlt két év tapasztalatai alapján az ilyen jellegű tiltakozások nem voltak eredményesek. Azokat, akik szerveztek, gyakorlatilag mind ‘beégették’. Éppen ezért a figyelemfelhívás és a nyilvánosság erejével próbálunk hatni – ahogy ezzel a sajtótájékoztatóval is.”
– Van helyi információ arról, hogy a CATL gyár mégsem kezdi meg 2025-ben a termelést?
„Hivatalos információnk nincs, csak annyit hallottunk, hogy a választások előtti időszakra nem terveznek gyárnyitást. A debreceni politikai klímában ez öngyilkosság lenne. Elképzelhető, hogy csak 2025 végén nyitnak.”
– Miért az akkumulátorgyárak szennyezéséről szólnak a tiltakozások, amikor más gyárak – például a gyógyszergyárak, egyetem – is szennyeznek?
„A különbség a mértékben van. Az akkumulátorgyárak extrém terhelést jelentenek – a város eddigi környezeti terhelésének többszörösét. Ráadásul ezek a döntések most, aktuálisan születnek meg, így most van lehetőségünk hatni rájuk – ellentétben a régi ipari létesítményekkel.”
– Mi garantálja, hogy a környezeti ellenőrző rendszer valóban biztonságot nyújt?
„Semmi. Ez egy jól felépített rendszer, de nem nyújt valódi védelmet. Ha például a szenzor jelez, hogy nehézfém van a levegőben – mit csinál a lakos? Nem vesz levegőt? Ezek az intézkedések legfeljebb a lelkiismeret megnyugtatását szolgálják.”
