A Vértesi Református Egyházközség által fenntartott intézmény ma egy teljes körűen működő idősek otthona, de az épület múltja egészen a régi Lédig-kúriáig nyúlik vissza. A területet – mely korábban két jelentős család, a Lédig és a Móricz család birtokában állt – az egyházközség a rendszerváltás után kapta vissza, jelentősen leromlott állapotban – ismertette Szabó János lelkipásztor, a Vértesi Református Egyházközség lelkésze, és a szeretetotthon képviselője.
A főépület és a két műemléki épület felújítása az előző lelkipásztorok munkájának köszönhetően indult el. A legnagyobb áttörés Rozsnyai István lelkipásztor nevéhez fűződik, aki elkezdte kialakítani a mai szociális bentlakásos intézményt. Az elmúlt 25 év során az otthon folyamatosan bővült és fejlődött. Az eredeti 21-22 férőhelyes intézmény ma már 87 lakónak biztosít otthont.
Demens részleg és apartmanház: gondoskodás minden szinten
A demens lakók számára külön részleget alakítottak ki, mely nemcsak biztonságos környezetet, hanem speciális foglalkozásokat és szakértelmet is nyújt. Az itt dolgozó ápolók külön demensgondozói képzésben részesülnek. A demens hozzátartozók ellátása az egyik legnagyobb lelki és fizikai kihívás a családtagok számára, így különösen fontosnak tartják, hogy e területen is megfelelő támogatást biztosítsanak.
A közelmúltban modern apartmanrészleget is kialakítottak: kétágyas és egyágyas szobák külön fürdőszobával, kényelmes, otthonos környezetben várják az időseket. A jelentkezés folyamatos, gyakran van várólista – az igény az ellátás iránt stabilan magas.
Közösségi tér és szellemi aktivitás
A szeretetotthon nem csupán lakóhely: közösségi tér is egyben. A Széchenyi-terem nevét a döntően uniós finanszírozású Széchenyi Terv keretében megvalósult beruházásról kapta, és azóta istentiszteletek, klubfoglalkozások, zenés és verses estek, valamint úgynevezett „agytorna” programok zajlanak benne, hogy a lakók mentálisan is aktívak maradhassanak.
Néprajzi gyűjtemény – Rozsnyai kincsek
Az egyházközség büszkesége a Rozsnyai Néprajzi Gyűjtemény, mely a volt lelkipásztor, Rozsnyai tiszteletes úr családjához kötődik. A szülők kezdték el gyűjteni a magyar népi kerámiákat, a gyűjtést pedig a fiú folytatta. A gyűjtemény egy hatalmas, igényesen kialakított térben kapott helyet, és olyan gazdag tárgyállománnyal rendelkezik, amely hazánkban is ritkaságszámba megy.
A gyűjtemény darabjai Magyarország és a történelmi Nagy-Magyarország területéről származó fazekas műhelyek alkotásait mutatják be – Rozsnyótól egészen Mezőtúrig. A kiállítás mellett egy tradicionálisan berendezett parasztszoba is megtekinthető.
Múzeumpedagógia és nyári táborozás
A gyűjteményhez múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak: több mint 30 különféle tematikus program várja a látogatókat – kisiskolásoktól egészen egyetemistákig. A nyári időszakban ifjúsági táborok működnek a helyszínen, akár 33 diák és kísérőik elhelyezésére alkalmas jurtatáborral.
A programok a fazekasságtól a nemezelésen át a hímzésig, tűzzománc-készítésig, szövésig és fafaragásig minden kézműves ágat felölelnek. Itt rendezik meg például a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építész Kamara alkotótáborait is.
Fenntarthatóság és modern energetika
Külön említést érdemel az otthon fenntarthatósági törekvése is. A napelempark nemcsak energiát termel, de közösségi térként is funkcionál. A modernizálás részeként új nyílászárók, homlokzati szigetelés, hőszivattyús fűtésrendszer is kiépült, amely jelentősen csökkenti a gázfogyasztást.
A konyha – amely nemcsak az otthon lakóinak, hanem a környékbeli szociális étkezést igénylőknek is főz – naponta 800-900 adagot készít. A megújuló energiaforrásokra támaszkodva működő rendszer hosszú távon is fenntarthatóvá teszi a működést.
