Remek kirándulási és feltöltődési lehetőséget nyújt hétvégéken, ünnepnapokon a Debrecentől mintegy 18 kilométerre fekvő Kráter-tó Nagyhegyes közelében. A nagyjából 200 méter átmérőjű állóvíz számos meglepetést rejteget.
A tavacskát Debrecen felől a 33-as úton közelíthetjük meg. A Látóképi-víztározó után balra fordulva egy földút vezet a tóig. Nagyhegyes irányából aszfaltozott úton haladhatunk, az irányt Debrecen és Hajdúszoboszló felől is táblák jelzik.
A környező szántőföldekből a Kráter-tó és a vizet körülvevő erdő zöld oázisként emelkedik ki. Mikroklímája hűvösebb, párásabb, így a körülötte levő szántóföldek kevésbé szenvednek az időjárás viszontagságaitól.
A nagyhegyesi Kráter-tó keletkezése
A tó keletkezése egy gázkitöréssel indult. 1961. augusztus 20-án a fúrások során a tartalék iszapgödörben gázbuborékok jelentek meg, és repedések alakultak ki a talajban. A gáz egyre nagyobb nyomással tört fel, és több kráter is keletkezett a környéken, miközben a talaj folyamatosan süllyedt.
Augusztus 24-én hajnalban a földből kilépő gáz meggyulladt. A lángoszlopok elérték a 15-20 méteres magasságot, és hatalmas kárt okoztak: a torony összeomlott, a munkagépek kiégtek, és a föld is megperzselődött. A hőhatás olyan erős volt, hogy a betonlemezek is felrepedtek, és az acélszerkezetek eldeformálódtak.
A tűz eloltása és a gázkitörés megszüntetése rendkívüli erőfeszítéseket igényelt. A környéket kiürítették, vízzel próbálták a krátereket elárasztani, és végül cementtel töltötték fel a furatot. A tűz augusztus 26-án aludt ki, miután sikerült elfojtani a gáz áramlását.
Emlékhely és kirándulóhely
A kitörés helyén kialakult egy mintegy 200 méter átmerőjű és 5 méter mély, vízzel telt kráter, amely azóta Kráter-tóként ismert, és ma már ipari emlékhelyként szolgál.
A tavat körülvevő földsáncon turistaút vezet körbe, itt pihenőpadokat és szalonnasütő helyet is kialakítottak, ahol bográcsozni és grillezni is lehet.
A nagyhegyesi Kráter-tó horgászvízként is funkcionál, a Kráter Horgászegyesület rendszeresen telepít nemes halakat.
