Természetvédelmi és gazdálkodási nézőpontok ütközése alakult ki a Fényi-erdőben történt tarvágás kapcsán, miután a WWF Magyarország nyilvánosan bírálta a Nyírerdő Zrt. által végzett fakitermelést.
A Nyírerdő válaszában csúsztatással és félretájékoztatással vádolta meg a természetvédelmi szervezetet, de a WWF továbbra is kitart amellett, hogy a nyilvánosságra hozott tények és dokumentált képek megalapozzák a kritikájukat. A vita mélyebb rétege nemcsak egy konkrét erdőrészletről szól, hanem a hazai erdőgazdálkodás elveinek és gyakorlatának tarthatóságáról is.
A tarvágás helyszíne és státusza
A vita egyik központi kérdése a Fényi-erdő jogi státusza. A Nyírerdő szerint a kivágott erdőrészlet nem része az erdőrezervátumnak, sőt, az erdő soha nem is került hivatalosan kihirdetésre rezervátumként. A WWF ezt nem vitatja, de rámutat: a tarvágás egy olyan területen történt, amely a tervezett erdőrezervátum védőzónájához tartozik, így annak természetvédelmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Ezt egy hivatalos erdőrezervátumi térképpel is alátámasztják.
Indoklások és aggályok
A Nyírerdő Zrt. három fő okkal indokolta a tarvágást:
-
Az erdő rossz egészségi állapota (pusztuló, száradó fák),
-
A 2024-es bőséges makktermés, amely kedvez a természetes újulatnak,
-
Az erdő kora, amely az újraerdősítés szükségességét jelezte.
A WWF szerint azonban ezek az érvek nem elég meggyőzőek egy rendkívüli természetességű, Natura 2000-es tölgyes esetében. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ezek az állapotok nincsenek dokumentálva – legalábbis nem nyilvánosan –, így azok valóságtartalma nem ellenőrizhető. A természetvédelmi szervezet szerint ezek sokkal inkább ürügyként szolgálnak a gazdasági célú fakitermelés elfogadtatására.
Hatósági engedély és egyeztetés
A Nyírerdő hangsúlyozta, hogy a tarvágás jogszabályok alapján, hatósági engedéllyel történt, és előzetesen egyeztettek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság helyi munkatársával. A WWF ezzel szemben azt állítja, hogy nem történt hivatalos, előzetes értesítés a természetvédelmi kezelő felé – sem közvetlenül, sem a hatóságokon keresztül. Ez szerintük súlyos eljárási hiányosság, különösen egy ilyen jelentőségű területen.
Erdőmegújítás és ökológiai kármentés
A Nyírerdő védekezésében kiemeli, hogy:
-
Hagyásfákat és holtfát is meghagytak a tarvágott területen,
-
Nem alkalmaztak teljes talajelőkészítést, ezzel is kímélve az élőhelyet,
-
A természetes makktermésre alapozva részben természetes újulatot terveznek.
A WWF ezeket a gyakorlatokat üdvözli, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tarvágás módszere önmagában visszafordíthatatlan ökológiai károkat okoz – megszűnik az erdőklíma, jelentős szén kerül a légkörbe, a terület pedig hosszú időre élhetetlenebb környezetté válik a legtöbb erdei élőlény számára.
Jogszabályi környezet és klímavédelem
A vita mögött húzódó egyik legfontosabb kérdés az, hogy a jelenlegi magyar jogszabályi környezet lehetővé teszi-e az ilyen beavatkozásokat védendő területeken. A Nyírerdő szerint Magyarországon szigorú erdészeti szabályok vannak érvényben, amelyeket be is tartanak. A WWF viszont úgy véli: nem a szabályok betartása a probléma, hanem a szabályok túlzott engedékenysége. A tarvágás, szerintük, különösen az Alföldön, ahol a klímaváltozás hatásai a legsúlyosabbak, a lehető legrosszabb megoldás.
Záró gondolatok: közös ügy, eltérő értelmezések
Mindkét fél hangsúlyozza, hogy a magyar erdők közös értéket képviselnek, és az együttműködés a természetvédelem és erdőgazdálkodás között alapvető fontosságú. A WWF ennek szellemében szólalt fel, ugyanakkor szerintük a Fényi-erdő esete jól mutatja, hogy a jelenlegi gyakorlatban nincs garancia a kiemelkedő természetvédelmi értékek érdemi megőrzésére.
