“Nagy sikerrel zárult az a program, amely a nyugdíjas szövetkezetek népszerűsítését tűzte ki célul maga elé” – jelentette be Kósa Lajos.
Közösségi oldalán azt írta, az országos rendezvények számtalan jó ötletet, hasznos szakmai tapasztalatot és megoldandó feladatot tártak fel, mind abba az irányba mutatva, hogy a nyugdíjas szövetkezetek remek lehetőségeket biztosítanak az időseknek.
“A nyugdíjasok több mint negyven százaléka szeretne élni a szövetkezetek adta lehetőségekkel. A mostani programsorozat véget ért, de a nyugdíjas szövetkezetek fejlődése még csak most kezdődik”
– fogalmazott Kósa Lajos.
Kósa Lajos nyugdíjas szövetkezetei
Kósa Lajos neve 2017-ben került elő a nyugdíjas szövetkezetek kapcsán. Akkoriban ő volt a Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének vezetője, és személyesen is támogatta azt a javaslatot, amely alapján létrejöttek a nyugdíjas szövetkezetek Magyarországon.
A nyugdíjas szövetkezetek lényege:
-
A cél az volt, hogy a még aktív, dolgozni akaró nyugdíjasokat visszavezessék a munkaerőpiacra.
-
A szövetkezetek tagjai rugalmasan, egyszerűsített szabályok szerint vállalhatnak munkát, kevesebb közteherrel.
-
A nyugdíjasok bérjövedelme után például nem kell járulékot fizetniük, csak 15% SZJA-t.
-
Az első ilyen szövetkezet neve Ezüst Nyíl Nyugdíjas Szövetkezet volt, amit Kósa Lajos is nagy lelkesedéssel támogatott.
Kósa Lajos annyira szívügyének tekintette a dolgot, hogy ő maga is részt vett az első szövetkezet megalakulásában, sőt a sajtótájékoztatókon is rendszeresen képviselte a koncepciót.
Kritikák
-
Sok bírálat érte a szövetkezeti rendszert, mondván: a nyugdíjasok olcsó munkaerőként történő kihasználásához vezethet, és hogy a szövetkezetek nem mindig valós piaci igényeket elégítenek ki.
-
Az sem volt egyértelmű, hogy milyen mértékben javította a nyugdíjasok életszínvonalát hosszú távon.
A nyugdíjas szövetkezetek napjainkban
Az elmúlt években a nyugdíjas szövetkezetek szerepe jelentősen visszaszorult Magyarországon.
Okok:
-
Munkaerőhiány: a munkaerőpiac azóta megváltozott, és a cégek már inkább teljes munkaidős fiatalabb munkaerőt kerestek, nem rugalmas részmunkaidős nyugdíjasokat.
-
Covid-járvány: a világjárvány idején a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nyugdíjasokat sok helyen nem alkalmazták, vagy ők maguk léptek vissza az állásoktól.
-
Gazdasági helyzet: az infláció és a megemelkedett megélhetési költségek miatt sok nyugdíjas inkább más lehetőségeket keresett (például családi segítség vagy egyéni munkák).
-
Adminisztráció: bár papíron egyszerűbb volt a szövetkezeti munka, a gyakorlatban sok adminisztratív teher volt, amit sok cég nem vállalt szívesen.
Mostani állás:
-
A szövetkezetek még léteznek, de már messze nem töltik be azt a szerepet, amit 2017-ben megálmodtak nekik.
-
Néhány nagyobb szövetkezet (pl. Ezüst Nyíl) még aktív, de messze nem a korábbi létszámmal működik.
-
Kósa Lajos személyesen már nem aktív “arculata” ennek a kezdeményezésnek; politikai szerepvállalása is más irányba tolódott azóta.
Fotó: Facebook/Kósa Lajos
