Fontos kormányzati célkitűzés, hogy a 20-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 2030-ra érje el a 85 százalékot – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Debrecenben, a Munkaerőpiaci kihívások és elérhető támogatások címmel rendezett iparkamarai konferencián.
A Hajdú-Bihar megyei munkaerőpiac folyamatosan változik – erről beszélt egy helyi fórumon Czomba Sándor.
Debrecen és környéke az egyik legdinamikusabban fejlődő régióvá vált az elmúlt években, ennek azonban komoly következményei is vannak. A munkaerő-tartalék egyre szűkül, ami a munkáltatók számára komoly nehézséget jelent. „A hétköznapokban ez azt jelenti, hogy egyre nehezebb találni használható, hadra fogható embert, akivel tartósan lehet számolni.”
A munkaerőpiac különösen feszessé vált a fejlettebb régiókban – így Hajdú-Biharban is. A termelő szektorok jelentősebb súlyt képviselnek itt, mint az országos átlagban, de a szolgáltatások szerepe is kiemelkedő. A mezőgazdaság szintén fontos szereplő, különösen a hozzáadott értéke miatt, ami az országos átlagnál magasabb – bár időjárási és gazdasági okok miatt ez évről évre változik. „Most is hidegbe érkeztünk ide, én is látom a tulipánfán, hogy mi történt vele. Ez a kisebbik gond. A nagyobb, ha a gyümölcsösben ugyanaz történik.”
Bár a mezőgazdaság GDP-hozzájárulása nem kiemelkedő, annak termelékenysége és helyi gazdaságra gyakorolt hatása komoly tényező lehet – akár pozitív, akár negatív irányban. A foglalkoztatás ugyanakkor továbbra is stabilan nő a térségben.
Indulatok Tégláson: “Csak a választások miatt csaptad be a város lakóit?”
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányzat 2010 óta folyamatosan próbálja ösztönözni a beruházásokat olyan térségekbe is, ahol nagyobb a rendelkezésre álló munkaerő. “Ne gondolja senki, hogy nem jutott eszünkbe idehozni a nagy beruházásokat, ahol a munkáskéz rendelkezésre áll.”
Azonban a befektetők sokáig inkább logisztikai szempontok szerint döntöttek, például Győr vagy Komárom térsége mellett. Debrecenben viszont mára megváltozott a helyzet: a térség valódi beruházási célponttá vált, amit az is igazol, hogy több jelentős nemzetközi vállalat választotta telephelyéül.
Külföldi munkaerő: kényszer vagy lehetőség?
A térség munkaerőpiaci helyzetére reagálva egyre több szó esik a harmadik országból érkező munkavállalókról is. Debrecen ebből a szempontból kivételes helyzetben van, hiszen az egyetemi élet miatt a lakosság már évtizedek óta találkozik külföldiekkel a mindennapokban. „Más az attitűd, mint egy olyan településen, ahol az elmúlt 15-20 évben nem láttak idegent” – hangzott el.
Ugyanakkor Czomba Sándor hangsúlyozta: „Ameddig van magyar munkaerő, addig vele szeretnénk feltölteni a létszámot. Ennek minden szempontból érvényt akarunk szerezni.” Tapasztalata szerint a beruházók döntő többsége is magyar munkaerőt keres – nem törvényi kötelezettségből, hanem mert ez számukra költséghatékonyabb, főként az üzemeltetés során.
„A beruházó lehet, hogy a saját alvállalkozóit hozná, de ha teheti, mi azt kérjük: magyar munkaerőt vonjon be. Nem az álláskeresőket kell ide pozicionálni, hanem a magyar alvállalkozókat.” Sok esetben – mondta – maguk a cégek jönnek rá, hogy jobban megéri hazai vállalkozásokkal dolgozni, nemcsak logisztikai, hanem üzleti szempontból is.
Az előadás során az is elhangzott, hogy a statisztikák szerint jelenleg körülbelül 300 ezer fő van Magyarországon, aki elvileg munkaképes állapotban van – vagy regisztrált álláskeresőként, vagy inaktívként –, de nem vonható be könnyen a munka világába. „Hiába teszünk mögé pénzt, 48 órán belül ott hagyja a munkahelyét – vagy ő, vagy a munkáltató mondja, hogy nem erre van szükségem.”
Motivációhiány és az egyszerűsített foglalkoztatás csapdái
A munkaerőpiac egyik legnagyobb kihívása a motiváció hiánya – állítja az államtitkár. „Beszéljünk egyenesen – szabolcsi emberként szeretem az őszinte szót.” A közvetíthető, tartósan foglalkoztatható álláskeresők aránya alacsony. „Évek kellenek, hogy visszahozzuk őket a munka világába, nem hetek vagy hónapok” – fogalmazott.
Példaként hozta fel az egyszerűsített foglalkoztatást, amely korábban lehetőséget adott arra, hogy alkalmi munkát vállaljanak a regisztrált álláskeresők. Ennek a formai rugalmassága miatt sokan visszaéltek vele – például úgy, hogy több céget alapítva megkerülték a foglalkoztatási korlátokat. „Nem erre találtuk ki ezt a rendszert.”
A munkavállalók egy része azért választja ezt a formát, mert az így szerzett jövedelemből nem lehet adósságot vagy gyerektartást levonni. Ez viszont nehezíti a hivatalos foglalkoztatásba való visszavezetést. „Ha megkínáljuk az illetőt, hogy bejelentjük teljes vagy részmunkaidőbe, azt mondja: persze, hogy nem, hiszen a fizetés fele azonnal elmegy.”
A motivációvesztésről is szó esett: az első hetekben még aktív álláskeresők hamar elveszítik a lendületüket, ha nem találnak gyorsan munkát. „Ahogy telik az idő, egyre kevésbé dörömbölnek, aztán már nem is jönnek.”
Kompetenciaalapú munkaerőpiac: nem a papír számít, hanem a tudás
Az előadás egyik hangsúlyos pontja volt, hogy ma már nem feltétlenül szakmák szerint érdemes keresni munkaerőt, hanem a munkavégzéshez szükséges kompetenciák alapján. „Nem az a kérdés, hogy valaki villanyszerelő-e a Feor szerint, hanem hogy rendelkezik-e azokkal a készségekkel, amelyekkel el tudja látni a feladatát.”
A jövő munkaerőpiacát éppen ezért kompetenciaalapú keresletre és kínálatra kell építeni – hangsúlyozta Czomba. Ennek részeként a regisztrált álláskeresőket is úgy kell nyilvántartani, hogy milyen tudásuk, készségeik vannak, nem pedig kizárólag azt, milyen végzettséggel rendelkeznek.
„Ha megnézzük, hány villanyszerelő van a rendszerben, lehet, hogy nulla. De ha mögé nézünk, kiderülhet, hogy van, aki ugyan nem villanyszerelő papíron, de a szükséges kompetenciákból három már megvan – a hiányzó kettőt meg tudjuk tanítani. Így lesz belőle használható munkaerő.”
A cél egyértelmű: összefésülni a kompetenciák alapján felmért keresletet és kínálatot, hogy ne az legyen az eredmény, hogy 5000 embert megszólítanak, de csak 50-et tudnak elhelyezni. Ehhez újfajta adatbázisokra és szemléletváltásra van szükség mind a munkáltatók, mind a kormányzat részéről.
“Rémisztő” fotó terjed a Hajdúszoboszlóról Debrecenbe buszoztatott vendégmunkásokról
Vendégmunkások és a magyar valóság: kihívás vagy lehetőség?
Szó esett a harmadik országból érkező munkavállalók – például filippínók – alkalmazásáról is. A tapasztalatok szerint a munkaadók kifejezetten elégedettek velük. „Aranyosak, kedvesek, mosolygósak, templomba járnak, jól beilleszkednek. És olyan munkát is elvállalnak, amit sokszor már nem találnak meg magyar munkaerővel.”
A fluktuáció náluk alacsony, céljuk egyértelmű: dolgozni, pénzt keresni, egy részét hazautalni, másik részét itthon elkölteni. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez nem alternatívája, hanem kiegészítése lehet a magyar munkaerő alkalmazásának. „Amíg van magyar dolgozó, vele szeretnénk feltölteni a létszámot – ez nem vitás.”
Adatai szerint ennyi ázsiai dolgozik jelenleg Hajdú-Bihar megyében:
2627 kínai
648 filippínó
360 török
255 koreai
252 indiai
Statisztikák vs. valóság: papíron elérjük, gyakorlatban nem biztos
A munkaerőpiaci célkitűzések között szerepel, hogy 2030-ra a 20–64 év közötti lakosság 85%-a foglalkoztatott legyen. Jelenleg ez az arány 81,2%. A hivatalos előrejelzések szerint ez a cél teljesíthető, de főként statisztikai okokból.
„Ez egy számláló-nevező történet. A számláló a foglalkoztatottak száma, a nevező az össznépesség. Mivel évről évre 30-40 ezerrel kevesebb aktív korú van az országban, a nevező csökken. Így papíron elérjük a célt – de ez nem jelenti azt, hogy több lesz a munkáskéz a gazdaságban.”
Ezért van szükség minden lehetséges eszköz bevetésére, különösen a demográfiai problémák enyhítésére. A kormány családpolitikai intézkedései is ezt a célt szolgálják, miközben a munkaerőpiaci tartalékokat elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év felettiek körében látják.
Egyszerűsített foglalkoztatás: visszaterelés a rendes munkaviszonyba
A munkaerőpiac egyik visszatérő problémája az egyszerűsített foglalkoztatás, amely sok esetben nem a valódi célját szolgálja – hangzott el az előadás során. Eredetileg ez a forma azért jött létre, hogy lehetővé tegye az alkalmi, szezonális munkát például a mezőgazdaságban vagy a turizmusban. Azonban az évek során túlburjánzott: 2023-ban már 330 ezren dolgoztak ebben a formában.
„Nem erre találtuk ki” – fogalmazott Czomba Sándor. A rendszer egyik fő hátránya, hogy nem jár vele társadalombiztosítási jogviszony, vagyis az ebben dolgozók ellátatlanok maradnak. Ráadásul sok munkáltató visszaélt a lehetőséggel: például több céget alapított, így kijátszotta az éves 120 napos korlátot.
Emellett van egy kevésbé ismert, de annál komolyabb motivációs probléma is a munkavállalói oldalon: az ilyen típusú bérekből nem lehet adósságot vagy gyerektartást levonni. Ezért sokan inkább ezt választják, minthogy „bejelentett”, levonásokkal terhelt állást vállaljanak. „Ha felajánlom, hogy jelentsem be teljes vagy részmunkaidőre, azt mondja: inkább nem, mert a fizetésem felét úgyis levonják. Akkor inkább nem megyek.”
A rendszer visszaszorítása érdekében a szabályokat módosították. A 120 napos korlátot megtartották, de újraszabályozták: mostantól egy héten 5, egy hónapban 15, egy évben 120 nap a maximum. Ugyanakkor a mezőgazdaságban – ahol a szezon hosszabb – a foglalkoztathatóságot 210 napra emelték. „252 munkanap van egy évben, ha valakinek ez is kevés, jelentse be munkaviszonyba az érintettet” – mondta.
A probléma azonban nem csak a szabályozásról szól, hanem arról is, hogy a bevált, évek óta megbízható munkaerőt a munkaadó hosszabban szeretné alkalmazni. „Jóska évek óta bevált, de Pista és Mariska nem alkalmasak. Ezért nem lehet cserélgetni őket háromhavonta.”
“Munkából munkába”: cél az azonnali átléptetés
A programok közül külön kiemelésre került a “Munkából munkába” kezdeményezés, amely azt célozza, hogy a leépített dolgozók ne kerüljenek be a munkanélküli rendszerbe, hanem azonnal továbbhelyezhetők legyenek más munkáltatókhoz.
„Az a cél, hogy ne töltsenek egy percet sem a regiszterben. Ha valakit elbocsátanak, mi keresünk neki új munkahelyet, és cserébe 8 hónapon keresztül átvállaljuk a munkáltató bér- és járulékköltségeinek 50%-át.”
A rendszer működik: eddig közel 100 ezer ember helyezkedett el a program segítségével. Most a szabályokon is lazítottak: míg korábban minimum 5, maximum 20 fős csoportokat lehetett átvállalni, mostantól már 3 fős csoportokkal is lehet pályázni.
Gazdaságpolitika és bérmegállapodás: három évre szóló stabilitás
A jelenlegi bérmegállapodás három évre szól, és a kormányzat célja az, hogy a bizonytalan gazdasági környezetben is legyenek stabil pontok. Az idei évre a megállapodás alapján 9%-os minimálbér- és 7%-os garantált bérminimum-emelést írtak elő.
A dokumentumban szerepel az is, hogy ha a gazdasági mutatók (GDP, infláció, átlagkereset) 1 százalékponttal eltérnek a tervezett pályától, a felek újratárgyalják a feltételeket. Egyes szereplők már jelezték, hogy ideje lenne leülni, de a tegnapi Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán egyelőre úgy döntöttek: nincs szükség a megállapodás módosítására.
