Kósa Lajos is elmondta a magáét Debrecenben, március 15. alkalmából.
Kedves debreceniek, tisztelt ünneplő közösség!
“Legyen béke, szabadság és egyetértés!”
Ezzel a mondattal kezdődik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb dokumentuma: Mit kíván a magyar nemzet? – a 12 pont.
De mit is jelent ez a mondat? Mennyire távol áll attól a Liberté, égalité, fraternité (Szabadság, egyenlőség, testvériség) eszmétől, amely alig fél évszázaddal korábban, a francia forradalomban született? Hiszen 1848-ban is Párizsra tekintettünk. És még messzebb van attól a másik 48-as eszmétől: Világ proletárjai, egyesüljetek!
Próbáljuk meg értelmezni, mit üzentek maguknak, a magyar nemzetnek és a világnak 1848 forradalmárai ezzel a három szóval: béke, szabadság, egyetértés.
Tudjuk, hogy az 1848-as forradalom a szabadságért és az önrendelkezésért folytatott küzdelem kezdete volt. Ha megnézzük a 12 pontot, láthatjuk, hogy az önrendelkezés feltételei és az azt megalapozó kritériumok szerepelnek benne.
Legyen béke!
Miért tartották fontosnak ezt az üzenetet? Mert béke nélkül nincs önrendelkezés.
Ez világos: a háború az erőszakról szól, ott az erősebbnek van igaza, és jaj a legyőzötteknek. A háború nem ad teret az önrendelkezésnek. Ezért elengedhetetlen a béke, ha egy nemzet saját sorsáról kíván dönteni.
Legyen szabadság!
Ez is egyértelmű: szabadság nélkül senki sem rendelkezhet önmagáról, senki sem gondolkodhat szabadon.
De a szabadságnak – akárcsak az önrendelkezésnek – van egy fontos előfeltétele: az identitás.
Csak az lehet igazán szabad, akinek erős identitása van. Ha nem tudjuk, kik vagyunk, mihez képest lehetnénk szabadok? Hogyan igazodnánk el a világban? Milyen értékeket képviselhetnénk?
Ezért a szabadság és az identitás kéz a kézben járnak.
Legyen egyetértés!
Talán ez a legtalányosabb követelés. Hiszen 1848-ban sem gondolhatták azt, hogy létezik olyan ügy, amelyben minden magyar egyetért.
A 12 pontból azonban kiderül: az egyetértés nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodik, hanem hogy létrejön egy olyan rendszer, amely biztosítja a konszenzus kialakulásának lehetőségét.
Ezt hívták akkor népképviseleti országgyűlésnek – ma pedig demokráciának nevezzük.
Ez az egyetértés alapja: egy olyan demokratikus berendezkedés, amelyben minden magyar megtalálja a közös minimumot.
Hogyan állunk ma az önrendelkezéssel?
Az 1848-as hősök az önrendelkezésért szálltak harcba az elnyomók ellen – még a magyar király ellen is.
És ma? A politikai küzdelmeink egyik legfontosabb tétje ma is az önrendelkezés. Mert az önrendelkezést senki sem kapja ajándékba.
Minden nemzedéknek meg kell küzdenie érte – személyesen, közösségként és nemzetként egyaránt.
Mi a helyzet Európában?
- Béke? Ma Európa egyértelműen háborúpárti. A háború az erőszak megtestesülése – ebben hogyan érvényesülhet az önrendelkezés?
- Szabadság? Az egyéni szabadság ma sok európai országban súlyosan korlátozott. A sajtó- és szólásszabadság, amelyek mindig együtt járnak, már nem mindenhol valósulnak meg.
- Egyetértés? Európa-szerte sérül a demokrácia. Az emberek véleményét figyelmen kívül hagyják, politikai ellenfeleket zárnak ki a versenyből, és stabilitás nélküli kormányok vezetik a kontinens legnagyobb országait.
Valaha az Európai Unió az önrendelkezésre épült – ma egy birodalomépítés tanúi vagyunk. De vajon milyen birodalom az, amely elveszíti saját önrendelkezését?
Mit jelent mindez számunkra, magyarok számára?
Ha nincs önrendelkezésünk, mások döntenek helyettünk. Láttuk már ezt: amikor Magyarországnak nem volt erős, önrendelkezést védelmező kormánya, akkor idegen érdekek diktáltak nekünk. Akkor történt, hogy elvették a 13. havi nyugdíjat, a családtámogatásokat, és külföldi érdekek szerint privatizálták a nemzeti vagyont.
Ezért kulcskérdés, hogy megértsük: önrendelkezés nélkül nincs magyar szabadság, nincs magyar jólét.
Ha nem mi döntünk a sorsunkról, akkor mások fognak helyettünk – és azt fogják érvényesíteni, amit ők akarnak.
Ezért az önrendelkezést mindig és minden körülmények között meg kell védenünk.
Mert ahogy 1848 hősei megfogalmazták:
“Legyen béke, szabadság és egyetértés!”
