A költségvetés különös figyelmet fordít a közlekedési és infrastruktúra-fejlesztésre, az intézmények és gazdaság fejlesztésére. Ezen kívül jelentős összegeket szán a város a zöldterületek, a lakossági programok, a kulturális és egészségügyi fejlesztések támogatására, hogy Debrecen polgárai számára biztosítsák a jólétet és biztonságot. Mindezeket Balázs Ákos alpolgármester a Klímareggeli elnevezésű sajtóreggelin ismertette a sajtó képviselői számára.
Biztonság
A debreceniek biztonságát olyan fejlesztések garantálják, mint a Környezeti Ellenőrző Rendszer működtetése, a Városirányítási Központ forgalomirányítási egységének kiépítése, valamint a forgalomszámláló és forgalomfigyelő kamerarendszer telepítése. Továbbá a szabályozható led közvilágítási rendszer, az Ökopark tervezése a csapadékvíz helyben tartásával, valamint a víziközmű-fejlesztések is hozzájárulnak a biztonsághoz. Mindezekre 60,8 milliárd forintot fordít a város.
Fejlődés
A fejlődést az infrastruktúra, a közlekedési rendszer és a gazdaság fejlesztése biztosítja, összesen 81,3 milliárd forintból.
Jólét
A Gondoskodó Debrecen program keretében jóléti és zöldterületi fejlesztések valósulnak meg. Tovább folytatódik a belváros és Tócóvölgy környezeti megújítása, valamint az oktatási intézmények és óvodák udvarainak fejlesztése. Új futópálya épül Debrecen-Józsa településrészen. Emellett folytatódnak a játszótér-fejlesztési munkálatok és a Civaqua-program jóléti beruházásai. A jóléti intézkedésekre 6,56 milliárd forintot különít el a város.
Városirányítási központ
Debrecen városirányítási központja a fenntartható városfejlesztés és modernizáció érdekében jön létre, összhangban a Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP 2.0) és a Zöld Kódex irányelveivel. A központ adatközpontként működve figyeli és irányítja a forgalmat, nyomon követi az intézmények energetikai adatait, biztosítja a közbiztonságot a térfigyelő kamerák segítségével, valamint a környezeti ellenőrző rendszer mérőállomásainak adatait is kezeli.
A cél a közlekedésszervezés modernizálása, amelyhez dinamikus, valós idejű adatokat használó rendszert kívánnak kialakítani, felváltva a régi, fix vezérlő programokat. Az idei évben történik meg a városirányítási központ infrastruktúrájának kiépítése, eszközök beszerzése és mérnöki támogatás biztosítása.
A közlekedés irányítása egy új központ létrehozásával történik, ahol kamerák és érzékelők szolgáltatta valós idejű adatok alapján szabályozzák a forgalmat. A cél a pontos és megbízható adatgyűjtés, amely segíti a döntéshozatalt, biztosítva a város közlekedési hálózatának gördülékeny működését. Első lépésben 2024-ben megtörtént a csomópontok számítógépeinek cseréje és a jelzőlámpák LED-es fényforrásokra cserélése. Az idei év végére elkészül a városirányítási központ fizikai helyszíne, amely 24 órás felügyeletet biztosít. A központ emellett figyelemmel kíséri a Zöld Őrszem és a köztéri kamerarendszer működését is.
A város költségvetése 365 millió forintot biztosít a projekt megvalósítására.
Zöld Őrszemek
A Zöld Őrszem Környezeti Ellenőrző Rendszer stratégiáját közel ötven szakember, köztük a Debreceni Egyetem tudósai és helyi szakértők készítették el. A projekt célja a debreceniek biztonságának garantálása a környezeti állapot folyamatos figyelemmel kísérésével. A rendszer 16 komplex mérőállomásból és 2 felszíni, a Tócón elhelyezett vízminőség-ellenőrző pontból áll. A tudományos program a környezeti elemek mentén, a talaj, víz, levegő és a biodiverzitás, valamint informatikai és jogi-pénzügyi területeken dolgozó munkacsoportok együttműködésében jött létre. A tudományos munka irányítását Nagy Péter és Stündl László professzorok végezték.
A Zöld Őrszem 24 órás folyamatos működésű, a környezet állapotát figyeli, az adatokat online gyűjti, kiegészítve a fizikai mintavétellel végzett laborvizsgálatokkal.
Megkezdődött a környezet alapállapotának akkreditált felmérése és rögzítése is, hogy megbízható viszonyítási alapot biztosítsanak.
A rendszer mérőműszerein keresztül hiteles adatokat kapunk a levegő-, a víz- és a talajminőségről valamint biodiverzitásról, kiegészítve zajmérésekkel, amelyeket a Debreceni Egyetem professzorai értékelnek.
A mérőállomások infrastruktúrája 2024-ben elkészült. Az üzemeltetési protokoll véglegesítése, a mérőműszerek telepítése, az informatikai rendszer tesztelése és a folyamatos működés előkészítése a zajlik. A tesztidőszak már elindult, amint a szakemberek azt jelzik, hogy minden műszer beállítása megtörtént, az éles üzem is megkezdődik.
Az összegyűjtött adatokat nyilvánosan elérhetővé teszik, a Debreceni Egyetem Informatikai Kara fejleszti az informatikai hátteret és a weboldalt, ahol bárki hozzáférhet az információkhoz.
Ezen kívül elindítják a Citizen Science programokat is, amely lehetőséget ad a város lakóinak, hogy bekapcsolódjanak az ellenőrző rendszer munkájába, például nyílt napokon való részvétellel vagy előadások meghallgatásával.
Az infrastruktúra üzemeltetését az Önkormányzat és a Debreceni Egyetem által közösen megalapított KER Debrecen Nonprofit Kft. fogja végezni.
A Környezeti Ellenőrző Rendszer üzemeltetésére 400 millió forintot biztosít a város az idei költségvetésből.
Ökopark
Debrecen kiemelt jelentőséget tulajdonít azoknak a fejlesztési lehetőségeknek, amelyek segítségével növelni tudja a város vízfelületeinek nagyságát. Ezek a vizes fejlesztések jelentősen hozzájárulnak Debrecen levegőjének javításához, a klimatikus viszonyok enyhítéséhez.
A Tócóvölgyben egy innovatív ökoparkot alakít ki a város. 11 hektár területű, összefüggő új zöld közpark jön létre, benne egy 3 hektáros vízfelülettel. Ezek az elemek együttesen járulnak hozzá a városi kék- és zöldfolyosó létrejöttéhez. Az új park kiemelkedő ökológiai jelentőséggel bír majd a debreceniek számára, aktív és passzív rekreációs lehetőségeket biztosítva.
A Tócó mentén kialakításra kerülő víztározók a főszereplői a város vízmegtartást javító programjának. Ezekben a kialakított „tavakban” lehetőség lesz összegyűjteni a város területére hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esővizet is. Ebben az évben elindul az előkészítő munka.
A közparkban vízi tanösvények, játszóterek, sportpályák és egyéb létesítmények épülnek majd. Az aktív pihenőhelyek mellett csendesebb részek is kialakulnak. A Tócó partjának rendezése a park kialakításával együtt történik, így kék és zöld folyosók alakulnak ki. A tervezésre 70 millió forint áll rendelkezésre.
Civaqua jóléti fejlesztések
A Civaqua jóléti fejlesztéseinek célja, hogy a vízközeliség még inkább elérhetővé váljon a debreceniek számára, miközben új, magas színvonalú, természetközeli rekreációs lehetőségeket kínálunk. A város lakói számára fontos, hogy legyenek olyan zöldterületek, ahol pihenhetnek, feltöltődhetnek, és élvezhetik a természet szépségét és gazdagságát.
A fejlesztések két fő helyszínen, a Vezér-tónál és a józsai Klastromparton valósulnak meg. Az új területek minden évszakban látogathatók lesznek, kényelmes sétányokkal, pihenőhelyekkel, de az építészeti elemek – mint padok, burkolatok, pavilonok – diszkrét módon, a zöld természethez illeszkedve jelennek meg.
A fenntarthatóság és biztonság fontos szerepet kap: energiatakarékos, fényszennyezéstől mentes világítás és térfigyelő kamerák biztosítják majd a zavartalan pihenést. A fejlesztések a család minden tagjának szólnak, kényelmes pihenőhelyekkel, játszóterekkel és interaktív digitális tájékoztató eszközökkel, melyek segítenek felfedezni a természet sokszínűségét. A város legfőbb célja, hogy a Tócó menti gazdag növény- és állatvilágát ne csak visszaállítsa, hanem láthatóvá is tegye a látogatók számára.
Ezek a fejlesztések nemcsak az emberek számára kínálnak új lehetőségeket, hanem hozzájárulnak a helyi növény- és állatvilág élhetőbb, fenntarthatóbb életterének kialakításához is. A Civaqua jóléti program célja, hogy városunk zöldterületei még gazdagabbá, élhetőbbé és természetközelibbé váljanak.
A fejlesztés 500 millió forintból valósul meg.
Újabb 10 erer fát ültetnek Debrecenben
A sikeresen lezárult „10 000 fát ültetünk Debrecenben!” program után folytatódik városunk történetének legnagyobb fásítási akciója. A következő években újabb 10 000 fát telepítenek Debrecenben. A faültetés a Zöld Kódex egyik legismertebb intézkedése Debrecenben, hiszen a fák telepítésével a legnagyobb hatást érhetjük el a városi zöldterületek növelésében, és a környezet egészségének javításában. Ezzel segítünk ellensúlyozni a klímaváltozás negatív hatásait, valamint a városi hőszigethatást. A fák telepítése jelentősen hozzájárul a városi jóléthez, mind fizikai, mind mentális szempontból.
Az ültetési helyszínek kiválasztásánál alapvető szempont, hogy minél nagyobb, összefüggő zöldfelületek, fasorok és ligetek jöjjenek létre, így a fák környezeti hatásai (árnyékolás, hőmérsékletcsökkentés, páratartalom, levegőtisztítás, zajcsökkentés) maximálisan érvényesülhetnek.
2019 óta az elültetett 10 000 facsemete évente 45 tonna port és 80 tonna CO2-t köt meg, miközben 6,5 tonna O2-t termel, és kb. 200 ezer liter vizet párologtat el egy vegetációs időszak alatt, javítva a környező mikroklímát. Az Újabb 10 000 fa program hatása ezt megkétszerezi, és tovább csökkenti a városi hőszigethatást!
Debrecen költségvetésében 73 millió forint áll rendelkezésére a programra. Az idén tavasszal 350 nagyméretű facsemete ültetése veszi kezdetét, és elindítják a további famennyiség beszerzését (kb. 600 – 1000 db).
Fa-örökbefogadási program
A debreceniek nemcsak figyelemmel kísérik a városi faültetési akciókat, hanem egyre többen szeretnének aktívan részt venni azokban. Ezen igényekre reagálva indítja el a város a Future of Debrecen mozgalommal közösen új programját, amelynek neve: „Fogadj örökbe egy fát!”
A programra azoknak a környezettudatos debrecenieknek a jelentkezését várják, akik a lakóhelyük előtti közterületen szeretnének facsemetét ültetni, és vállalják annak gondos ápolását. A város biztosítja a facsemetét, segít elvégezni a szakszerű ültetést, valamint szakmai segítséget nyújt a fa gondozásához is.
A program részleteiről, a jelentkezésről, telepítésről és a részvétel menetéről hamarosan további információk állnak majd rendelkezésre. Idén tavasszal 50 díszfa örökbefogadóját keresik.
Véderdősítés
A véderdősítési programban 2019 óta 40 000 erdészeti- és 1813 kertészeti facsemetével eddig 20 hektárt ültetett be a város, ekkora területen nyújtanak a fák árnyékot, biztosítanak magasabb páratartalmú levegőt és hőhullámok idején 6-8 fokkal alacsonyabb, kellemesebb hőmérsékletű mikroklímát, továbbá élőhelyet többezer rovar, madár, emlős számára.
A program folytatásában a nyugati városrészt érintő véderdősítéssel zöld folyosót alakítanak ki a Tócó tengelyén, a város és a gazdasági övezetek között zöld sávot hoznak létre. A szántóföldek felől érkező porterhelést megfékezésére visszaállítják a város nyugati oldalán a régi mezővédő fásításokat, fasorokat, az eddig telepített véderdők hálózatát bővítik a gazdasági övezetek környezetében. Az Északnyugati és a Déli Gazdasági Övezet vonalán a véderdősítések összekapcsolásával zöld folyosókat alakítanak ki.
A 2025. évi költségvetésben 311 millió forintos összeg szerepel erdősítési feladatokra.
Az összes véderdősítés jellegű növénytelepítés befejeztével ezek a város körüli zöld sávok 30 hektárnyi területen felnövekedve, 150 tonna CO2 megkötésről tudnak gondoskodni évente, nyújtanak ekkora területen árnyékot, párologtatnak, csökkentik a levegő hőmérsékletét a kánikulában. Ez nagyobb terület, mint a Békás-tó körüli körülbelül 20 hektáros Parkerdő.
A két gazdasági övezet, az Északnyugati és a Déli Gazdasági Övezet teljes fásítási programja mindösszesen 1,5 milliárd forintból valósul meg. A 2026-os év végéig az az Északnyugati Gazdasági Övezetben 3 ezer facsemetét és több tízezer cserjét ültetnek el, a Déliben is ezres nagyságrendben valósul meg az erdőtelepítés.
Innovatív kerékpártárolók
Az egészséges, aktív városi élet része a kerékpározás. Debrecenben a kerékpárutak hossza már 112 km, egyre többen választják napi szinten a kerékpáros közlekedést. Az év végéig 9 helyen modern, innovatív, mobiltelefonos applikációval nyitható kerékpártárolót helyez ki a város. A biztonságos, időjárás ellen is védő zárt tárolók használata segítséget nyújt a közösségi közlekedési eszközök és a kerékpáros utazás kombinálásához is.
A sajtóbeszélgetés résztvevői:
Balázs Ákos városüzemeltetésért és környezetvédelemért felelős alpolgármester
Dr. Aradi Csaba ökológus, Debrecen város díszpolgára
Prof. Dr. Sündl László dékán, Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
Prof. Dr. Szűcs István intézetigazgató, Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Ökonómiai Intézet
Kálmánczi Miklós stratégiai igazgató, DVÜ Kft.
Kuhn András főkertész, DMJV Polgármesteri Hivatal
Pacza Gergely, főosztályvezető, DMJV Polgármesteri Hivatal, Városfejlesztési Főosztály
Schwarcz Tibor főosztályvezető-helyettes, DMJV Polgármesteri Hivatal, Városfejlesztési Főosztály
Hamecz Orsolya okleveles természetvédelmi mérnök, Zöldterületi osztály vezetője, DMJV Polgármesteri hivatal
