A Környezeti Ellenőrző Rendszer 16 komplex mérőállomásból és 2 felszíni víz vizsgáló állomásból áll, mely egy egységes, területileg az egész városra kiterjedő, összefüggő rendszert alkot és a nap 24 órájában, a hét minden napján adatokat szolgáltat a környezetünkről. Ez a Környezeti Ellenőrző Rendszer garantálja a debreceniek biztonságát – közölte a debreceni önkormányzat.
Hogy az adatok nyilvánosak lesznek-e, arról most is hallgat a városvezetés, így tehát joggal feltételezhetjük, hogy nem.
Emlékeztettek, Debrecen környezetvédelmi programjában, a Zöld Kódexben megfogalmazott 50 intézkedés egyike a Környezeti Ellenőrző Rendszer létrehozása. A projekt Debrecen városa, a Debreceni Egyetem és az ATOMKI együttműködésével valósul meg, kiemelt stratégiai jelentőséggel bír.
Azt írták, országban egyedülálló, szakemberek által kialakított, a nap 24 órájában működtetett és felügyelt, automatizált információ- és adatgyűjtő, információs hálózat, elemző és ellenőrző rendszer műszeres megfigyeléssel, folyamatos mintavételezéssel és elemzéssel követi nyomon az élővilágot, a felszíni és a felszín alatti vizeket, a talajt és a termőföldet, a levegőt, illetve ezek változásait.
“Zöld Kódex”, rózsaszín (füst)köd. Hiányosságoktól hemzseg Debrecen környezetvédelmi terve. Vélemény
A környezet állapotának megőrzése és fejlesztése céljából létfontosságú, hogy állandóan hozzáférhetőek legyenek az ellenőrzéshez és javításhoz szükséges adatok. Ezen információk birtokában lehet felmérni a környezeti rendszerek kitettségének mértékét, az esetlegesen bekövetkező változások okát, irányát, illetve utóbbit – szükség esetén – kedvező irányba fordítani.
A Környezeti Ellenőrző Rendszer kidolgozásáért felelős bizottság a meghatározó környezeti elemek mentén, azaz a víz, a talaj, a levegő és a biodiverzitás környezeti tényezők vizsgálatára négy különálló, de közösen koordinált munkát folytató, egymással együttműködő szakmai munkacsoportot, valamint ezen munkacsoportok munkáját támogató, további két, horizontális munkacsoportot (IT, valamint Jogi és Közgazdasági) állított fel.
Nem minden professzor rajong az akkumulátorgyárakért:
A munkacsoportok 16 közös referenciapontot jelöltek ki, ahol komplex mérőállomásokat alakítottak ki. Ezek a helyszínek alkotják a törzshálózatot, ahol minden munkacsoport folyamatosan végez méréseket, valamint további két, felszíni vizes monitoring állomás kialakításával bővült a hálózat.
A tudományos programot stratégiai alapdokumentumban rögzítették, amelyet 2023 decemberében mutattak be. Ezt követően a megvalósítási szakasz a komplex mérőhelyek kialakítását, a folyamatos és üzembiztos működéshez szükséges infrastruktúra kiépítését, a mintavételi és analitikai eszközök beszerzését foglalja magában, továbbá folyamatban van az eljárási protokollok kidolgozása, a tudományos kutatómunka támogatása és a kapcsolódó lakossági tájékoztató rendszer kialakítása.
MÉRŐÁLLOMÁSOK
A Környezeti Ellenőrző Rendszer 16 komplex mérőállomásból áll, amelyek mindegyike vizsgálja a levegő, a felszín alatti víz, az aerobiom, a talaj és a biodiverzitás állapotát.
Elhelyezkedésük:
Józsa, Klastrompart sor
Északnyugati Gazdasági Övezet – Nagymacs
Északnyugati Gazdasági Övezet – Józsa /M35 – Józsa csomópont/
Nagyerdő – Benczúr Gyula utca 5. Vízmű II. telep
Vezér utcai víztározó
Bem tér – ATOMKI
Újkert – Debreceni Szakképzési Centrum Kreatív Technikum
Tócóskert – Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Fényes udvari lakótelep – Karácsony György utcai bölcsőde
Kerekestelep – Szávay Gyula utcai Idősek Otthona
Veres Péter kert – Szabó Pál u. 59. orvosi rendelő
Hármashegyi Erdei Iskola
Wesselényi külső park
Déli Gazdasági Övezet 2. 481-47-es csomópont kereszteződése
Szepes, Sárga dűlő
Mikepércs, Rózsás utca
A rendszer kiegészül felszíni vízvizsgáló állomásokkal:
Józsa, Tócó felszíni vizes állomás
Déli Gazdasági Övezet 1. Tócó ér melletti felszíni vizes állomás (481-es út kereszteződése)
ALAPÁLLAPOT-FELMÉRÉS
A megfigyelő-ellenőrző tevékenység feltétele a baseline monitoring, azaz az alapállapot precíz felmérése, rögzítése, ehhez viszonyíthatók a változások. 2024. évben megkezdődött az alapállapot akkreditált mérésekkel történő felmérése.
Felszíni és felszín alatti víz mintavétel és vizsgálat:
Mintavételi helyszínek:
Felszíni víz: a Tócó 4 szakaszán
Felszín alatti víz: A 16 db komplex mérőállomáson kialakított monitoring kutakból.
Mintavételi és vizsgálati időszak: 2024.09.24. – 2025.01.09.
Talaj mintavételek és vizsgálatok:
Mintavételi helyszínek: a KER 16 komplex mérőállomásának helyszínén 3 mélységközből
Mintavételi időszak: 2025.01.14. – 02.27.
Környezeti levegőminőség-mérés:
Mérési alkalmak: 3 helyszínen, helyszínenként összesen 4 alkalommal végzik jogszabályi előírás szerint, fűtési és nem fűtési szezonban 2-2 alkalommal, 1 mérés 14 napig tart.
Mintavételi időszak: 2025.01.15. – 12.10.
Komplex mérőállomások felszereltsége
VÍZ
Felszín alatti víz
Nyomásérzékelős kútvízszint és vízhőmérséklet regisztráló szonda (DA-S-LKTRB 122 és DA-SMDv32C)
Online adatszolgáltatás: vízhőmérséklet, vízszint, vezetőképesség
A folyamatos adatszolgáltatás kiegészül eseti fizikai mintavétellel és laborvizsgálattal is.
Felszíni víz:
Vízminőség és vízhozammérő rendszer, automata mintavevővel
Online adatszolgáltatás: vízhőmérséklet, vízszint, vezetőképesség, oldott oxigén, pH, redox potenciál, klorofill, zavarosság
A folyamatos adatszolgáltatás kiegészül eseti fizikai mintavétellel és laborvizsgálattal is.
LEVEGŐ
Levegőminőség mérő (AQ) állomás
Online adatszolgáltatás: meteorológiai paraméterek: léghőmérséklet, légköri nyomás, szélsebesség, szélirány, relatív nedvességtartalom; ózon (O3), nitrogén-oxidok (NO, NO2, NOx), szén-dioxid (CO2), szén-monoxid (CO), szállópor PM1, PM2,5, PM4 és PM10 frakció, TVOC (teljes illékony szerves vegyületek)
Automata nagy térfogatáramú (HVS, LVS) légköri aeroszol mintavevő
A minták kiértékelése fizikai mintavételt követően laborvizsgálattal történik.
Aerobiom sampler (biológiai ágensek) komplex légminta-vevő rendszer
A minták kiértékelése fizikai mintavételt követően laborvizsgálattal történik.
Zajmérő műszer (6 helyszínen állandó telepítés, továbbá 1 db mobil mérőműszer)
online adatszolgáltatás: zajszint
Debreceni professzor: az akkumulátorgyártásnak nincs semmiféle előnye
TALAJ
A talajvizsgálat a 16 komplex mérőállomás területén vett minták kiértékelésével zajlik, továbbá a tudományos program szerint további területeket is bevonnak a mintavételezésbe.
BIODIVERZITÁS
A biodiverzitás vizsgálat célterülete nem korlátozódik a 16 mérőállomásra, hiszen az élővilág sajátosságához igazodva az élőhely, a vegetációs időszak, az életciklus szerint szükséges helyen és időben hajtják végre a mintavételezést a szakemberek.
EGYÉB FELSZERELTSÉG
az infrastruktúra működését és a vagyonbiztonságot szolgáló elemek: biztonsági kamera, kerítés, adatátviteli eszközök, zárt konténer a műszerek elhelyezésére.
A KÖRNYEZETI ELLENŐRZŐ RENDSZER VEZETŐSÉGE ÉS A MUNKACSOPORTOK ELNÖKEI
A Környezeti Ellenőrző Rendszer elnöksége:
elnök: Balázs Ákos alpolgármester
tudományos társelnök: Prof. Dr. Nagy Péter, a Kémia Koordinációs Intézet igazgatója;
tudományos elnök-helyettes: Prof. Dr. Stündl László, egyetemi tanár, az Élelmiszertechnológiai Intézet intézetvezetője, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja
tudományos elnök-helyettes: Prof. Dr. Kéki Sándor, okleveles vegyész, egyetemi tanár,
koordinációs vezetőhelyettes: Prof. Dr. Szűcs István, egyetemi tanár, a Gazdálkodástudományi Intézet intézetigazgatója
Biodiverzitás Munkacsoport elnöksége:
elnök: Dr. Aradi Csaba, ökológus, Debrecen Város díszpolgára
társelnök: Prof. Dr. Lengyel Szabolcs, az MTA doktora, a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutató Központ igazgatója, tudományos tanácsadó
Levegő Munkacsoport elnöksége:
elnök: Dr. Dombrádi Zsolt, az ATOMKI igazgatója
társelnök: Prof. Dr. Kéki Sándor, okleveles vegyész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszék tanszékvezetője, tudományos és pályázati dékánhelyettes, a Természettudományi és Informatikai Doktori Tanács elnöke
Talaj Munkacsoport elnöksége:
elnök: Prof. Dr. Harsányi Endre, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Agrár- és élelmiszertudomány fejlesztésért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese
társelnök: Dr. Rátonyi Tamás, egyetemi docens, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
Víz Munkacsoport elnöksége:
elnök: Prof. Dr. Tamás János, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Víztudományi és Környezetinformatikai Tanszék tanszékvezetője
társelnök: Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
IT Munkacsoport elnöksége:
elnök: Prof. Dr. Hajdu András, egyetemi tanár, az MTA doktora, az Informatikai Kar dékánja, az Adattudomány és Vizualizáció Tanszék tanszékvezetője
társelnök: Dr. Bérczes Tamás, egyetemi docens, Informatikai Kar, gazdasági és külkapcsolati dékánhelyettese
Jogi és Közgazdasági Munkacsoport elnöksége:
elnök: Dr. Szekeres Antal, Debrecen Megyei Jogú Város címzetes Főjegyzője
társelnök: Prof. Dr. Árva Zsuzsanna, egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi Kar oktatási dékánhelyettese, a Jogi Továbbképző Intézet intézetvezetője, a Közigazgatási Jogi Tanszék tanszékvezetője
elnök-helyettes: Dr. Gabnai Zoltán, adjunktus
elnök-helyettes: Dr. Szűcs László, DMJV Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási főosztály, főosztályvezető
Fotó: debrecen.hu
