“A legnagyobb debreceni véderdő csak egy almáskert” – súlyos kérdéseket vetett fel a DK

Helyi hírek

Debrecen városának jelenlegi helyzetét és jövőjét érintő súlyos kérdésekről tartott sajtótájékoztatót a Demokratikus Koalíció (DK) január 16-án. Az esemény középpontjában a Fidesz vezetése alatti kommunikáció és a valóság közötti szakadék állt. Az eseményen Varga Zoltán országgyűlési képviselő, valamint Vaszkó Imre és Pákh Károly önkormányzati képviselők tartottak.

Hirdessen nálunk! Megéri!

“Ömlik a pénz” – de hová?

Varga Zoltán képviselő a sajtótájékoztató elején kijelentette: a kormányzati kommunikációban hangoztatott állítások, miszerint Debrecen a jólét és a fejlődés városává válik, egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak.

„Lázár János nem egyszer mondta, hogy Debrecen a Fidesz őrvárosa, egy alternatív főváros, amelyet meg akarnak építeni. De vajon valóban a debreceniek életminőségének javításáról van szó, vagy valami gyökeresen másról? Nos, az igazság az, hogy a kormány nem a debrecenieket támogatja, hanem az itt működő ipari nagyvállalatokat, különösen a kínai akkumulátorgyárakat” – mondta Varga.

Az országgyűlési képviselő a 2025-ös állami költségvetés konkrét számaira is kitért. Például az idén a Sámsoni út befejezésére, a távolsági buszpályaudvar felújítására vagy a Nagyállomás rekonstrukciójára egyetlen forintot sem különítettek el. Hasonlóan elkeserítő a helyzet a Debrecen 2030 programmal is: kulturális fejlesztésekre 127 millió forinttal kevesebb pénzt szánnak, míg víziközmű-fejlesztésre 620 millió forinttal kevesebb jut, mint tavaly.

„A Cívis Város Közműprojekt (Civaqua) második és harmadik üteme teljesen lekerült a napirendről, miközben az első ütem során érkező vizet szinte teljes egészében felszívják a kínai akkumulátorgyárak. Az eredeti cél – a város vízellátásának biztosítása – így nem valósul meg” – mutatott rá Varga.

A lakott területek felé viszi a szél a Debrecen-Józsán épülő akkumulátorgyár szennyezőanyagait

Szolidaritási hozzájárulás: Debrecen folyamatos kifosztása

Pákh Károly, a DK önkormányzati képviselője, a városi költségvetési helyzetről beszélt. „A szolidaritási hozzájárulás mértéke az elmúlt években drámai módon növekedett. Míg 2022-ben ez az összeg 4 milliárd forint volt, 2024-re már 8 milliárd forintot vontak el a várostól. Ez egy olyan teher, amelyet Debrecen egyszerűen nem tud kigazdálkodni” – fogalmazott.

Pákh szerint a Fidesz-kormány célja egyértelmű: a debreceni önkormányzatot teljesen kivéreztetik, miközben a városban működő ipari óriáscégek – elsősorban a kínai akkumulátorgyárak – szinte korlátlan támogatásban részesülnek.

„A debreceni lakosoknak ebből a költségvetésből egyetlen fillér sem jut” – hangsúlyozta a képviselő.

Akut problémák: közlekedés, szociális intézmények, életminőség

A sajtótájékoztatón szó esett a város mindennapi problémáiról is. Varga Zoltán kiemelte: „Debrecen útjai járhatatlanok, a dugók állandósultak, a közösségi közlekedés pedig drága és használhatatlan. Szociális intézményeink állapota pedig drámai: a 40-es, 50-es éveket idéző felszereltség és az általános lepusztultság jellemző.”

A DK képviselői egyértelműen kijelentették: Debrecen helyzete nem csupán a forráshiány, hanem a Fidesz-kormány és a városvezetés prioritásainak következménye.

A tiltakozások és a helyi közösség szerepe

Az újságírók kérdései között felmerült a február 1-jére tervezett akkumulátorgyár-ellenes tiltakozás kérdése is. Varga Zoltán megjegyezte: „A debreceni akkumulátorgyárak ügyét nem szabad populista politikai szereplők kezébe adni. A Demokratikus Koalíció továbbra is kitart amellett, hogy az ilyen üzemeknek semmi helyük nincsen lakott területek közelében.”

Hozzátette: „A DK következetesen ellenzi az akkumulátorgyárak működését Debrecenben, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek az üzemek ne működhessenek tovább. A város lakóinak érdeke az elsődleges, és ehhez továbbra is minden debrecenit arra biztatunk, hogy keressenek minket problémáikkal.”

2025: a kifosztás éve

Pákh Károly kijelentette: „A 2025-ös költségvetés világosan megmutatja, hogy a Fidesz gyakorlatilag kifosztotta Debrecent. A város költségvetéséből csak a minimális működésre futja, és ebből nem lehet élhetőbbé tenni a várost. Az én feladatom az lesz, hogy a közgyűlésben minden egyes problémát a polgármester elé tárjak, és folytassam a harcot a városért és a debreceniekért.”

Láthatatlan véderdők: a propaganda és a valóság 

A DK önkormányzati képviselői nemrég kikérték a debreceni és a Debrecen környéki véderdők térképét és területi adatait az önkormányzattól. A kapott dokumentumok alapján megdöbbentő következtetéseket vontak le. Mint kiderült, a véderdők szinte nem léteznek, és ahol formálisan létezniük kellene, ott is minimális, alig érzékelhető mértékben vannak jelen.

Pákh Károly elmondta:

„A legnagyobb debreceni véderdő, amelyet a propagandában véderdőként emlegetnek, valójában egy intenzíven művelt almáskert. Egy olyan almás, amely ma is mezőgazdasági területként funkcionál. Mégis, a városvezetés ezt a területet véderdőként tünteti fel a hivatalos kommunikációjában.”

Az említett almáskert a nemzetközi iskola közelében található. „Ez az almáskert azért kapta meg a véderdő besorolást, mert amikor az iskola építéséhez területeket foglaltak le a Nagyerdőből, kötelezővé tették a beruházónak, hogy valahol pótolja a veszteséget. Így lett ez az intenzív almás, amit sosem erdősítettek újra, véderdőként nyilvántartva. Azóta a városvezetés ezt használja propagandaeszközként, miközben gyakorlatilag semmi nem változott” – hangsúlyozta Pákh.

A véderdő kérdése nem csak egy egyszerű adminisztratív hiba vagy túlzó kommunikációs fogás. „Egy véderdő funkciója az lenne, hogy megvédje a városlakókat a gyárak által okozott zajtól, portól és egyéb szennyeződésektől. De Debrecenben még ez sincs. A városvezetés számára a véderdő fogalma csak egy szó, amit bármilyen erdőre vagy fasorra ráhúzhatnak, anélkül, hogy annak valódi funkciója lenne” – tette hozzá.

Épül a véderdő Debrecen körül, a polgármester is lapátot ragadott

Véderdők helyett propagandát kapunk

A DK képviselői szerint a városvezetés előszeretettel él a „névleges megoldások” alkalmazásával, ahogy ezt már más területeken, például a bicikliutak kialakításában is látták. „Ahogy Debrecenben a bicikliutakat gyakran sárga festékkel és ecsettel hozzák létre, úgy a véderdőket is csupán papíron nevezik ki. Ilyen alapon akár a házam előtt álló két nyírfát is véderdővé nyilváníthatnák” – jegyezte meg ironikusan Pákh.

Hangsúlyozták, hogy a városvezetésnek semmilyen hosszú távú terve nincs arra vonatkozóan, hogy hogyan csökkentsék az ipari tevékenységből fakadó környezeti ártalmakat. „Az önkormányzat semmit nem tett azért, hogy a gyárak által okozott zajt, port és szennyeződést a lakosoktól elválassza. A déli ipari park területén zajló építkezéseknél már most is jól látható, hogy a környezeti ártalmak elviselhetetlenek lesznek, amikor a gyárak üzemszerű működését megkezdik” – emelte ki Varga Zoltán országgyűlési képviselő.

Varga elmondta: „A gyárak és a legközelebbi lakóházak között alig két kilométer távolság van. Már most, amikor az építkezések zajlanak, hatalmas a teherforgalom, de ez eltörpül majd a gyárak teljes üzemelése mellett. Egyértelmű, hogy a városvezetés nem számol semmiféle védelemmel vagy megoldással.”

Debrecen vízellátása is veszélyben

A sajtótájékoztatón szóba került a város vízi közműhálózatának fejlesztése is. A képviselők rámutattak, hogy az állami költségvetésben Debrecen 2030 programjához kapcsolódó víziközmű-fejlesztésekre 620 millió forinttal kevesebb forrás jut, mint tavaly. Ugyanakkor hatalmas összegeket költenek a déli ipari park és a kínai akkumulátorgyárak kiszolgálására.

„A város ivóvízhálózata katasztrofális állapotban van. Az elavult csöveken a víz közel fele egyszerűen elfolyik, mielőtt eljutna a háztartásokba. Eközben a kormány az ivóvizünket a hatalmas vízfogyasztású akkumulátorgyárakra fordítja” – mutatott rá Varga Zoltán.

Hangsúlyozta, hogy az akkumulátorgyárak üzemeltetéséhez nincs is más választás, mint a városi ivóvíz használata, mivel semmilyen szürkevízhálózatot nem építettek ki. „Ez egyértelműen mutatja, hogy a kormány nem a debreceni lakosokat, hanem a kínai ipar érdekeit szolgálja” – tette hozzá.

A DK képviselői ígéretet tettek arra, hogy a rendelkezésükre álló adatokat és térképeket a közeljövőben külön sajtótájékoztató keretében nyilvánosságra hozzák, hogy megmutassák: Debrecen véderdői nem léteznek, és a városvezetés hazug propagandája súlyos károkat okoz a lakosság bizalmában.

„A legnagyobb véderdőnek nevezett terület valójában egy almáskert. De miért lenne ez meglepő, amikor az egész városvezetés csak a propagandára épül? A debrecenieknek joguk van tudni, hogy a városuk hogyan lett a Fidesz politikájának áldozata” – zárta gondolatait Pákh Károly.